Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-30 / 247. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG (Erős mozgolódás. Közbekiáltások). Páran kritizálják a tanács eljárását. A képvisetőtestület jogkörének megnyirbálását látják abban, hogy a választást a tanács intézi el. Kálnoky István dr. h. főjegyző fel- világosító szavai után megnyugodtak, amennyiben a h. polgármester is kijelentette, hogy a tanács a választási határozatot a képviselőtestület elé terjeszti jóváhagyás végett. Ezután Barchetti Adolf és Farkas Ferenc városi adóügyi tisztviselők ügye került szóba. Az új szervezkedési szabály- rendelet értelmében egy kiadói és egy irattárosi állást is szerveznek, amely a X-ik fizetési osztályba tartozik, mig az adóügyi tiszti állások csak a Xl-ik fizetési osztály javadalmazását élvezik. A két adóügyekben jártas tisztviselő elvesztése érezhető volna, mert valószínű, hogy megpályáznák a magasabb fizetési osztályba emelő irattárnoki ős kiadói állást. A képviselőtestület úgy határozott, ' hogy a két érdemes tisztviselőnek megadja azokat a javadalmakat, melyeket a X-ik fizetési osztályba tartozó tisztviselő élvez. A középponti szeszfőzde koncessziójának lejártával a város kérvényt nyújtott be a pénzügyminiszterhez, hogy az új koncesszióra engedélyt kaphasson. A pénzügyminiszter a kérelmet elutasította. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő szólt a kérdéshez. Sajnálattal jelentette ki, hogy ebben az ügyben ő is eljárt, sajnos eredménytelenül, mert a Központi Szeszfőzde R. T. nagy befektetéseket eszközölt az üzemben s óriási anyagi veszteséget szenvedne, ha megvonnák tőle az engedélyt. Czakó Pál budai várszínház igazgató részére a képviselőtestület 3 évi időtartamra díjtalanúl átengedte a Városi Színházat. A 10°/o ban megállapított színházi adót 5°/o ra mérsékelte s a villamszolgál- tatásnál ugyanazokat a kedvezményeket adta'meg, amelyeket az ipari üzemek élveznek. Az első esztendőre 10,000 korona segélyt szavaztak meg a társulat részére. A közellátási vállalat igazgatója előterjesztést tett 5 millió korona kölcsön felvételének folyósítása iránt, mivel sertés- hizlaldát és nagy arányú húsüzemet akar a fogyasztó közönség részére megteremteni. Sajnos, a képviselőtestület begombolkozott és az ügyet egyszersmindenkorra levétette a napirendről. A városi közgyűlés egy pár említésre méltó pontjáról lapunk szűk terjedelme miatt legközelebbi számunkban részletes és kimerítő interjúk keretén belül foglalkozunk. A külföld eseményei. NYUGAT: Nyugatmagyarország átadásának megtagadása casus belli ? — A. kis-antant a válaszúton. — Könyörögnek és fenyő get őznek a csehek. — Ultimátum készül a magyar kormányhoz. — A gra- sici összeütközés. — Cáfol az Avala. Bécs. M. T.I. Magánjelentés: A Neue Freie Pressének jelentik Prágából. A kis ántántban kinos meglepetést keltett az a körülmény, hogy a nagyköveti értekezlet jóváhagyta a velenczei-egyezmény határo zatait. A prágai kormány ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy Magyarország nyomban és minden föltétel nélkül adja át a nyugatmagyarországi vármegyéket és ha Magyarország vonakodna ezt megtenni, ami casus bellit jelent, akkor ez nyílt ellentétet okozna a nagy antant és a kis antant közötr. A nagy követi ért tekezlet határozataival szemben egyébként a magyarországgal való összetűzés ügye egyúttal a nagy hatalmakkal való összetűzés lehetősége is. Bécs. M. T. I. Magánjelentés: A cseh kormány azzal a kéréssel fordult á nagykövetek értekezletéhez, hogy tegye magáévá a cseh követeléseket. Ha ez nem történne meg, mondja a cseh kormány, Csehország a nagy antanttól függetlenül fog eljárni. Belgrádből érkezett hírek szerint Jugoszlávia felháborodással fogadja a nagy antant magatartását. Jugoszlávia a legnagyobb szilárdsággal ragaszkodik a követelésekhez. Grácz. M. T. I. A Gráczer Tagespost- nak jelentik Belgrádből: Á kis antant Magyarország elleni akciójának súlypontja most Belgrádba helyezkedett. Az ultimátum megszövegezését a belgrádi kormányra bízták. Az ultimátumot Belgrádből Bukarestbe és onnét Prágába küldik végleges megszövegezés végett. Az ultimátumot a jugoszláv alkotmány értelmében a nemzet gyűlésnek kell elfogadnia. Ebből a célból a nemzetgyűlés ülését a mai napra egybehívták. Becs. M. T. I. Magánjelentés : A lapok rendkívül élénken kommentálják a Grasici városi összeütközést, amely a cseh katonaság megérkezése alkalmával támadt. A Neue Freie Presse megjegyzi, hogy minden németben keserű érzéseket kell ébresztenie annak a mozgósításnak, mely bár hadi eredményeket valószínűleg nem fog elérni, de mégis sok ember életébe kerül. Becs M. T. I. tudósítójának jelentése: A belgrádi kormány félhivatalos sajtó ügynöksége az Avala, a minap sietett világgá kürtölni, hogy a kis antant 48 órás határidőhöz kötött erélyes hangú ultimátumot nyújtott át, melyben a legutóbbi király puccsra való tekintettel különböző követeléseket támaszt. Az Avala szerint ennek az ultimátumnak átadási határ ideje már 26-án megtörtént. Ez a híradás még korai volt, mert amint kiderült az Avala ma délelőtt egy hivatalos közleményt adott ki, melyben rácáfolt a saját híradására ős bejelenti, hogy az ultimátum átadása különböző okok miatt késedelmes. Belgrádban erre a cáfolatra azt az ürügyet hozták fel, hogy a kis antant jegyzékének átadása azért késett, mert Párisből még bizonyos választ várnak. Az előkészületeket folytatják, hogy az ultimátum nyombani átadása pillanatában a határidőt is kitűzzék. Prágából jelentik: A cseh sajtóiroda írja: Azok a külföldön tartózkodó cseh állampolgárok, akik a mozgósítási korosztályhoz tartoznak, behivási parancsuk kézhezvétele után kivétel nélkül szolgálat- tételre jelentkeztek. Önkéntes jelentkezőket nem vesznek föl. A királyi pár Tihanyban. Budapest M. Ti k királyi pár Tihanyban a kolostor balszárnyán berendezett palotában tartózkodik, amely a Balatonra nyílik. A Kolostor őrizetével 150 katonát és 50 csendőrt bíztak meg. Az őrAmerikai levelek. Kőt amerikai levél jutott el hozzánk. Mindkettőt magyar ember irta. Olyan, aki elszakadt innét s a tengeren túl keresi boldogűlását. Olyan, aki magyar maradt a messze idegenben is. Olyan, aki fájdalommal érzi a mi fájdalmas helyzetünket: az ország szőtdarabolását, megcsonkítta- tásunkat, nyomorúságunkat, koldűs állapotainkat. És kitör belőle a fájdalom, az elkeseredés, mely leginkább Wilson ellen irányul, ki megrontója lett országunknak. Hadd beszéljenek ezek a levelek, amelyeket a Szepességre való, de most itt, közöttünk élő rokonához írt: «1921. május. Hogy te otthon voltál, nagyon helyes; hogy az átjutás nehezen ment, megértem, de hogy az a diadalittas cseh-náciő téged a határon levetkőztetett, azt csak rablók tehetik meg. Ez mutatja, hogy mennyire küzdöttek a civilizációért ős a szabadságért! Kiverték a magyart saját hazájából ős éppen a mi elnökünknek, Wilsonnak, 14 rozsdás szege (pontja) alapján történt mindez . . . Miatta vérzett egész Európa s miatta kell majd rabszolga gyanánt dolgoznia. Óh, mily tirannusi ős autokratikus álnok tettek ezek, amiket ő a szent szabadság nevében cselekedett. Istennek tartotta magát s a világot láncba verte úgy, hogy vérkönnyűkkel átkozzák tetteit. Jutalma arany volt és gyémánt. De mi haszna van ebből? Semmi. Beteg lett. Járni sem képes. Milliók átkai érték utói Isten büntetése gyanánt. A nép itt (t. i. Amerikában) nincs vele megelégedve. Környezete diadalittas volt ős mig az elrablóit, koncon lakmároztak, addig a népnek nagy adókat kellett fizetnie s az élelmiszereknek és mindennek ára óriási módon emelkedett... De ha győztek, miért van ez a drágaság? Lopnak, ahol csak tudnak. A bort ős sört elvették tőlünk, nehéz munkásoktól. A hangulat nyomott; nincsen vígság. Minden szomorú, egyhangú. A levegő szitkokkal tele, maholnap az evéstől is elszoktatnak és a napvilágot is elfogják előlünk. Az emberek hazudnak, az asszonyok rosszak, de ha a legfőbb asszony egy fapipát sem ér, milyen lehet a többi? Szomorú, hogy a magyar nép hitt egy megtébolyodott, gyengeelméjű korcsszülöttnek ; hitt neki vakon, mert becsületesnek gondolta. Sajnos, hogy ezekért a sorscsapásokért mindért Wilson felelős. . . Éppen ezért támadjon fel egy másik Hu- nyady János kétélű kardjával, vagy jöjjön egy új Attila, pusztítsa az olyan gaz- nációt, milyen a kiélt francia, vagy a cseh, aki pogány módjára viselkedve, Istent nem ismer.» — 1921. augusztus. «. . . Ami a románokat és cseheket illeti, kérdem, hol a Hunyady kardja, mely ezeket halomra aprítaná? . . Ezt az állapotot Wilsonnak köszönhetjük, aki a földrajzot «jól» ismeri. A bőketanácson nem tudta a térképen megtalálni Magyarországot. És ő ezelőtt egyetemi tanár volt! Szegény egyetemi hallgatók. Sajnálom őket. Azonkívül ő hir dette a szabadságot, a világszabadságot! És mii csinált? Az angol nemzetet előbbre segítette s a mi országunkat féreg mód járalábbal tiporta! Írország, India, Egyip tóm, Búrország sorsára jutottunk. Hogyha van igazságos Isten, bocsásson kén esőt az olyan gaz intézményre, amely a szent igazságot, Istennek a tanait sutba akarja dobni! Wilson, aki szogényen, de egészségesen ős boldogan kezdte pályáját, világraszóló szónoki tehetségre támaszkodva, sok aranyat ős gyémántot szerezve! — célho z ért. Elnöksége alatt sok fontos kérdésre kitérő választ adott. Amerikának a háborúba való beavatkozását akként magya.- rázta, hogy Amerikának előbb utóbb hét- borúja lett volna Németországgal. A «diadalhoz* érve, beteg lett Wilson; súlyos idegbeteg, mert az európai diplomaták jobban értették a dolgukat, mint ő. Lelki- ismeret-furdalásainak terhe alatt most mindig az ördögöt látja. . . De az Isten éltesse sokáig, kínjában ne tudjon meghalni addig, amig be nem látja azt, hogy ki volt a Júdás; azt, hogy az Amerikába özönlött hadiszállitási pénzek vérrel vannak bemázolva. . .» íme, igy gondolkoznak Amerikában élő magyartestvéreink volt elnökükről, a nagy háború meghosszabbítójáról, Wilson- ról. Hisszük, hogy néha-néha szavakba is öntik gondolataikat s így állandó agitátorai lesznek a mi szent igazságunknak.
