Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-28 / 245. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Hevesmegy© közegészségügyi állapota. A nyáron kedvező volt a közegészségügy. — A vörheny csak Hatvanban öltött nagyobb arányokat. — 38 községben 178 tifu­szos megbetegedés történt Eger, 1921. okt. 27. A vármegye közegészségügyi állapota a folyó óv II—III. negyedében kedvezőt­len volt. A tavaszi hónapokban nagy mérték­ben és a vármegye nagy részére kiterje­dően a kanyaró uralkodott, lefolyása két községben (Verpelét, Dorogháza) szokat­lanul súlyos, a többi előforduló helyen enyhe volt. Járványosán uralkodott a kanyaró: Bodony községben megbet. 89 meghalt 1 Verpelét « < 76 12 Mátrabella « « 94 2 Szuha « « 49 — Hatvan « « 164 3 Pásztó * < 153 5 Dorogháza « « 54 « 17 Ezeken kívül előfordult még 37 községben. A tavasz előrehaladásával a kanyaró csökkent és júniusban szinte teljesen meg­szűnt. A kanyarót rendszerint kisérő és kö­vető betegség a^zamárhurut kevés helyen (6) és kis számmal, a szokottnál még eny­hébb alakban jelentkezett. Szórványosan még most is előfordul. Május, junius és julius hóban a köz­egészségügyi állapot általában kedvezőbb volt. A csecsemők bólhurutja, ami más években a meleg nyári hónapokban annyi életet elpusztított, az idén sokkal kisebb számmal és a szokottnál enyhébb alakban jelentkezett. Ellenben a nyári meleg idő­szak beálltával, még a nagy háború ma­radványa gyanánt, az akkor behurczolt s még el nem pusztult fertőző csira s ked­vezőtlen körülmények hatása alatt, na­gyobb számmal és súlyos, több esetben halálos lefolyással lépett föl a vérhas. Előfordult: Eger, Gyöngyös, Egercsehi, Recsk, Kál, Hatvan, Erdőtelek, Aldebrő, Karácsond, Detk, Adács, Pásztó, Heves és Kömlő községekben — 47 esetben. A ragályos betegségek közűi szór­ványosan előfordult még a difteritisz 19 községben, összesen 44 esetben. A vörheny 22 községben, összesen 150 esetben lépett föl. Nagyobb mérvet csak Hatvanban öl­tött, ahol junius 10-től október 1-ig 62 sze­mély betegedett meg. Ezek közűi meg­halt 9. Évtizedes tapasztalat a vármegyében, hogy a tífusz a téli és tavaszi hónapok­ban egyáltalán nem, vagy csak elvétve fordul elő. A nyár második felében s főleg az őszi hónapokban szaporodik s télen rendszerint megszűnik. E tapasztalattal ellentétben az idén már a téli s Kora ta­vaszi hónapokban is fellépett. Gyakorisága most is augusztus és szeptember hónapra esik, de az előbbi évekhez képest hason­líthatatlanul nagyobb számban jelentkezett Előfordult Egerben 26, Kálban 53, Tófalu­ban 1, Boczonádon 1, Nagybátonyban 3, Pásztőn 2, Tarnabodon 3, Vécsen 2, Tisza­füreden 5, Domoszlón 16, Sírokon 7, Felső- tárkányon 1, Gyöngyösön 3, Abasáron 1, Hatvanban 10, Aldebrőn 3, Mezőtárkányon 1, Ludason 1, Átányon 6, Adácson 1, Er­dőteleken 7, Makiáron 1, Egerszalókon 1, Zaránkon 1, Egerszóláton 2, Verpelóten 2, Egerbaktán 1, Visontán 1, Hevesen 3, Ka- rácsondon 4, Kápolnán 2, Mátraballán 1, Bodonyban 1, Tarnamérán 4, összesen 35 községben 178 tifuszos megbetegedés tör­tént. Kálban 53 beteg közűi 1 halt meg. A járvány lefolyása tehát kedvezőnek mondható. A tífusz szokatlan nagy számmal való jelentkezésének közvetetlen oka a fertőzés, de előidézője a nagy szárazság, illetőleg a nagyon alacsony talajvíz állása miatt a kutak leapadt, kevés, szerves anyagoktól szennyezett, fertőző ivóvize. A védekezés leghathatósabb, legradi­kálisabb és legtermészetesebb módja az, hogy vízvezeték és mélyfúrású kutak lé­tesítése által jó ivóvizet biztosítsunk. A ragályos betegségek terjedésének megakadályozására minden óvóintézkedés megtörtént. A csehek a pozsonyi kér sztény szoc. párt több tagját elfogták. Prága. M. T. I. A cseh sajtóiroda közli Pozsonyból: Az államrendőrsóg tegnap éjjel házkutatást tartott Tunka volt ma­gyar egyetemi tanárnál, kit ez alkalommal le is tartóztattak. Majd elfogták Kaiser Gyula keresztény szocialista párti titkárt, Tobler volt keresztény szocialista képvi­selőt, valamint a keresztény szocialista pártnak több tagját, kiknél egész csomó anyagot találtak, melyben a cseh sajtó­iroda állítása szerint, köztársaság ellenes zavargásokat készítettek elő és állandóan összeköttetésben voltak a magyar irreden­tizmust szolgáló propagandával. A világháború következményei. Uj államok Európában. Eger, 1921. okt. 27. A békeszerződések értelmében meg­alakult államok közül a legnagyobb — Franciaország, melynek 550.985 négyzet- kilométer a kiterjedése. Második helyen Spanyolország áll, amelynek területe a Baleari- és Kanári-szigetekkel együtt 505.197 négyzetkilométer, harmadik helyen Német­ország 479.314 négyzetkilométerrel, 4. Svédország (439.178), 5. Lengyelország (360,000), 6. Finnország (325.527), 7. Norvégia (322,909), 8. Nagybritannia és Írország (313.649), 9. Olaszország (310.776), 10. Románia (292.000), 11. Jugoszlávia (225.000), 12. Görögország (150.884), 13. Csehország (145.632), 14. Izland (104.785), 15. Magyarország (92.500), 16. Portugália (91.948), 17. Grönland (88.100), 18. Bulgária (87.445), 19. Ausztria (81.879), 20. Észtország (67.750), 21. Lettország (64.866), 22. Svájc (41.298), 23. Dánia (38.969), 24. Hollandia (34.186), 25. Belgium (30.440), 26. Albánia (28.000), 27. Luxemburg (2586). Az összeállításból hiányzik Oroszor­szág és Litvánia, amelynek adatait még nem állapították meg. A népesség számaránya szerint első helyen Németország áll 60,837.579 lakossal, azután következik Nagybritannia 45.2 mil­lió lakossal, Franciaország 38 millió, Lengyelország 27 millió, Spanyolország 20 millió, Románia 15.5 millió, Jugoszlávia 14.5 millió, Csehország 13.7 millió, Magyarország 7.8 millió, Belgium 7.6 millió, Hollandia 6.8 millió, Ausztria 6 millió, Portugália 5.9 millió, Svédország 5.8 millió, Görögország 5.6 millió és Bulgária 4.9 millió lakossal. HÍREK. Eger, 1921. október 28. Háborús reminiscentia. — Igaz történet. — A falusi ur meghívja a budapesti fiatal miniszteri tisztviselőt, hogy szabad­ságának néhány napját töltse ott és pi­hentesse meg szokatlanul sok munka által kimerült szervezetét. De hát öt hat őszi nap alatt megesik falun egy-egy lakodalom is. így történt most is. A falu első gazdájának derék fia tartotta a lakodalmát a másik jómódú gazda szép leányával, ősi szokás szerint volt tehát nagyszámú násznép és bőséges lakoma. A falusi ur jó viszonyban volt a falu népével, de különösen az örömszülőkkel, tisztelettel meghívták tehát őt — és meg­tudva, hogy pesti vendége is van, ezt is — az esküvőre és a lakodalomra. El is mentek mindketten. Folyik a vőfélyek dikciózása minden fogás előtt. Szól a cigány-muzsika (még pedig a javából és nem rezes banda). Ropja a táncot fiatalja-öregje, még a pesti fiatal miniszteri tisztviselő is Amikor ez megpihen, mellé telepedik egy negyven óv körüli gazda és mondja, hogy őt ismeri a muszka háborúból. »Hi­szen a nagyságos ur volt akkor, mint fő­hadnagy, az én századparancsnokom«. — Nini, hát maga az Török János, az ón legderekabb katonám! — Az vagyok, az én legderekabb parancsnokom katonája. A nagyságos ur szigorú, de igazságos felebbvaló volt. Nem is volt nekem alatta semmi bajom se. Az igaz, hogy mindig az első csatasorban ál­lott és aki nem követte, jaj volt annak. — De ácsi cigány! Emberek ! Itt van az én századparancsnokom. Mondok ón kelméteknek róla olyant, amilyent talán még egy katona sem hallott. A muszkával csatáztunk. Azok túl­erővel voltak. Bekerítettek bennünket, engem elfogtak. Három évig voltam orosz fogoly, de azt még láttam, hogy a főhad­nagy ur két bataillon muszka közül hatod magával kivágta magát páratlan ügyes­séggel, rettenthetlen bátorsággal és mesébe való küzdelemmel, de mégis kivágta ma­gát. Ezt ugyan soha el nem felejtem és

Next

/
Thumbnails
Contents