Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-13 / 156. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG. Huszár Károly a hadifoglyokért. Az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat. — Enyhítenek a pénz­ügyi tisztviselők helyzetén. — Huszár Károly interpellációja. — A nemzetgyűlés ülése. Budapest. Saját tudósítónk jelenti: j A nemzetgyűlést délelőtt 11 órakor ; nyitotta meg Rakovszky IsHán elnök. Be- i jelenti, hogy gr. Apponyi hat napi szabadsá- j got kért, melyet a Ház megadott. Róbert Emil, a pénzügyi bizottság előadója ismertette a december végéig szóló indemnitási javaslatot. Huszár Ká­roly és Csernyus Mihály sürgős interpel­lációra kértek és kaptak engedélyt. Ezek­re az interpellációkra 1 óra után térnek át. Csizmadia Sándor és Ruppert Rezső szőcsatája után a nemzetgyűlés harmadszori olvasásban elfogadta a kisla­kások építéséről szóló törvény- javaslatot. Következett az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat megvitatása, amelyet Ró­bert Emil előadó ismertet. A törvényja­vaslat felhatalmazza a kereskedelmi mi­nisztert, hogy a zárórát rendelet útján szabályozza. Budapesti Szabó József szó­lalt föl elsőnek. Helyesnek tartja, hogy az élelmiszerüzletek 7 óráig, egyéb üzletek 6 óráig tarthatók nyitva. Javasolja, hogy 7 óra előtt egy üzletet se nyithassanak ki. Azonkívül a kereskedelmi alkalma­zottak vasárnapi munkaszünetét is sza­bályozni kell. Szent István, első nagy királyunk drákói szigorral honosította meg a vasárnapi munkaszünetet. Azután rátért a pénzügyi tisztviselők súlyos helyzetére. Hegyeshalmi miniszter kijelentette, hogy a tisztviselők helyzetén segíteni fog. Török mozgolódás v jd&rafi£h.BJClTTE V Konstantinápolyi hírek szerint Kepiál \ pasát Kurdsisztán köztársaság elnökévé választották. Reuter. Mint ismeretes, a görög of- ; fenziva megkezdődött. A törökök kívül állanak a semleges zónákon. Egyik elő­nyomulásukkal sikerült visszavetni a gö­rögöket, akik Izmid szigetén újból ellen­E célból a pénzügyi központokból delegált bizottság az ő elnöklete mellett, értekezletet tart. A fogyasztási, illetve forgalmi adó­javaslat tárgyalása után az elnök az ülést öt percre beszüntette. Szünet után következett Huszár Ká­roly nemzetgyűlési képviselő, volt minisz­terelnök interpellációja, szenvedő magyar véreina, a hadifoglyok érdekében. — Hajlandó e a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy a Nemzetgyűlés a következő kiáltványt intézze a világ valamennyi Parlamentjéhez : «60.000 magyar hadifo­goly fájdalmas és siralmas helyzetben van már több év óta Oroszországban. 60.000 magyar hadifogoly kétségbeesett jajszóval fordul a világ minden művelt né­péhez. Magyarország 310.000 hadi­foglyot bocsátott el a háború óta... A magyar hadifoglyok külföldi táborokban gyötrőd­nek. 100.000 magyar hadifo­goly pusztult el rettenetes jár­ványokban, testi és lelki szen­vedésekben, őrületes kínok kö­zött. Felhívjuk a velünk harcban állott világ lovagjait, hogy segítsenek nekünk, hogy a világháború nyomorát enyhítsék. Tartsák szem előtt az emberiességet ás véreinket segítsék hazajuttatni*. 11 ' »" — Görög harcok. állásra készültek. Isinid városát a görögök kiürítették és az általuk menekülésre kényszerített több ezer főnyi lakossággal együtt a várostól 20 km.-nyire táboroznak. Az előnyomulő kemalistáknak 3 órai nehéz harc után sikerült az egész tábort hatal­mukba keríteni. A heves küzdelemken 400 görög életét veszítette és óriási a sebe­sültek száma is. A török zsákmány tekin­télyes. Briaud a hadi bunősoKrSl. Páris, M. T. I. A kamarában Briand miniszterelnök a hadi bűnösökről beszélt, ügy nyilat­kozott, hogy ezek megbüntetéséhez a németekhez küldött ultimátumban foglalt pontok szerint ragaszkodik. Lipcsében — úgymond — az igazságszolgáltatást csak parodizálják. A katonai műveleteket mindenképen elakarja kerülni. Mert, ha most elűznék a Wirth-kormányt, az később úgyis vissza­térne és még veszélyesebb lenne Francia- országra. Mindent megtesz, hogy az ügyek ismét a rendes kerékvágásba jussanak. Egy korosztályt hívtak be mindössze, pedig többre volna szükség. — A kor­mánynak ezt az eljárását a kamara is helyesli. A büntető szankciókhoz csak három esetben nyúlnak. Először ha Németország nem fizeti a jóvátételt, másodszor, ha nem bünteti meg a hadi bűnösöket és végül, ha a leszerelési követelményeknek nem tesz eleget. Ausztria vagyoni helyzete kétségbeejtő. Amin bennünket átsegített kitűnő pénz­ügyminiszterünk, a devalváció ott küszö­bön van. Az osztrák pénzügyminiszter az új osztrák valutával kapcsolatosan ezt a kijelentést tette: «Teljesen szabad kezet tartottunk fenn magunknak arra vonat­kozóan, hogy milyen arányt állapítsunk meg a mai (osztrák-magyar bank féle) és az ríj valuta között.» Pénzemberek a be­váltásnál már azt emlegetik, hogy 100 mai osztrák koronáért 2—3 új, osztrák koronát fognak adni. Az állami gépezetnek csak személyzeti kiadása — és apasztásra gon­dolni sem lehet! — 37 milliárd a nyug­díjasokkal együtt. Az élelmiszerek olcsóbb megállapítására 25 milliárd kell. A kamat­terhek 72, a kurzusbeli különbözetek 76'5 milliárdot emésztenek fel. Nem kárörvendünk. Pedig talán eszünk­be zökkenhetne a régi, régi nóta: Megállj, német... Drágább lesz a cukor. Válságban a magyar cukoripar. Eger, 1921. július 12. Illetékes helyről értesülünk, hogy a magyar cukoripar a jövő kampányban nagy válságnak néz elébe. Ezt a válságot a magas répa árak okozzák. Az elmúlt ősszel a cnkorgyárosok 46 koronás répa­árban állapodtak meg a gazdákkal. Ez a magas ár árra indította a gaz­dákat, hogy igen nagy területeket ültesse­nek be répával úgy, hogy Itat millió mé­termázsa répatermés várható. Ebből 6000 vaggon cukrot lehet gyártani. Az ország szükséglete ellenben csak 4500 vaggon cukor. így tehát a jövő kampányban 1500 vaggon cukorfelesleg maradna. Ehhez já* rulna még az elmúlt kampányból fennma­radt 500 vaggon felesleg úgy, hogy össze­sen 2000 vaggon cukrot kellene kivinni. Ez azonban lehetetlen, mert a magyar cukor a ma­gas répa-ár következtében kb. 18—20 koronával drágább a cseh cukornál. így a magyar cukoripar teljesen el­vesztette versenyképességét a cseh cukor­gyárakkal szemben. A pénzügyminiszter ugyan megígérte, hogy a külföldi cukor beszállítását meg­tiltja és ez némi biztosítékot nyújt a cu­korgyárosoknak, hogy termésükből 45Ö0 vaggont belföldön helyezhessenek el. Az exportra kerülő cukrot azonban kénytelenek lesznek ugyanolyan olcsón árúsítani, mint a csehek. így persze nagy a valószínűség, hogy a belföldi cukor sokkal drágább lesz, ami érzékenyen érinti a háztartásokat. A cukorgyárosok egyébként lépése­ket tettek, hogy a kormány támogassa őket azokban az egyezkedő tárgyalások­ban, amelyek a répatermelő gazdákkal nemsokára megkezdődnek. Az export-cukor veszteségét a szerződő felek ezek szerint kölcsönösen viselnék. Németország rohamléptekkel vonul be a lerongyolódott Oroszország belsejébe. Saját tudósítónk jelenti: Ma-holnap ismét megindul a ren­des kereskedelmi forgalom Oroszország és Németország között, melyet a tengeren a Hapag fog irányítani. A napokban meg­alakult Berlinben a Német-Orosz Szállító Vállalat, amelynek fele tőkéjét a Hapag nyújtja. Az uj vállalat Péterváron telepet rendez be és az orosz szovjetkormány nagy kedvezményeket ad neki. Élelmet és S arcikket egyaránt nagy arányban fog a apag szállítani, melynek képviselői ma már arról beszé'nek, hogy Pétervárből nagy kikötőt csinálnak. Az oroszok Berlin­ben egyidejűleg egy bevásárló szervezetet rendeznek be. 3 : Világtörténelmi jelentősége van mind e készülődéseknek. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a németek igy ve­zetik le a bolsevizmust. Sport. Uszóvjrseny. F. hó 13-án 19 órakor az «Egri úszó­kerületi bizottság» fontos gyűlést tart a korcsolya csarnokban. Az összes tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Tárgya lesz a 17-én tartandó kerületi úszóbajnoksági verseny rendezésének vég­leges megbeszélése.

Next

/
Thumbnails
Contents