Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-22 / 240. szám

Era 2 korona,

Eger, 1921. október 22. szombat. XXVIH. évi. 240. %%.

£í5Sr«*tési áljai postai szállítási « Sigész és félévi előfizetést ne« Fogadunk el.

digged évre. 110 K. —• Egg Mrs 40 K. —

i-"rTrnr-"."7Trr',ii rniivin wmnr "nrwir POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE.

I Szerkesztőségi Eger, Líceum

ElaééM^aiai i Líceumi agemú; Telefeo szám 13.

Durva erkölcsök

itatják át társadalmunk minden rétegét. Valóságos lélekrothadás folyik az egész vonalon, amire tanúbizonyság, az úgyszólván nap-nap után ismétlődő, szomorú események. Gyilkosság, lopás, rablás, csalás, gyújtogatás,üzérkedés, mindenféle panama, nem ritka dolog immár Csonka-Magyaror- szágon ! És ha mindezekhez hozzászámítjuk még a sok más, nemzeti hagyományainkban eddig szentnek tartott dolgok semmibevevését : bizony sívár kilátások nyílnak a magyar jövőre. Nincs már felebarát szeretet és megértésnincs már önzetlenség. Az első személy mindig csak az én. Nincs már tiszta lelki élet, mely a leghatásosabb áfium a könnyű lelkiismeret megalkuvása ellen. Nincs jellemessőg: szintén a «sacro egoismo« nevében ; nincs komoly hazaszeretet, amely sajnos, immár ódon, sutbavetett fogalom!

Mindezeket a magyar tanárok most lezajlott budapesti gyűlésén panaszolta fel a Magyar Középiskolai Tanárok ^Egyesületének elnöke. Beszédének minden szava a szivünkbe, a lelkűnkbe markolt és szinte kétségbe kellene esnünk, ha a nagy reménytelenségben nem akadna egy világító fáklya, amellyel az igazságot keressük, egy sziklafal, amin megtörik a lelki rothadás minden szennyes hulláma.

Magyarország sorsa, jövője, a magyar tanítók, tanárok kezében van letéve. Ez a nagyszerű testület világító fáklya ma is a lelkek sötétségében és mint sziklafal áll a küzdőtéren — úgyszólván a megszakadásig. Testi, szellemi erőinek legteljesebb kihasználásáig ápolja, védi az ősi hagyományokat, azokat a fönséges és nagyszerű erényeket, amelyek naggyá, hatalmassá tették egykoron ezt a sokat szenvedett, szegény országot. És ezidőszerint ez a tiszteletreméltó tábor takarítja a leghatásosabban azokat a romokat is, amelyeket a keleti veszedelem zúdított szerencsétlen hazánkra. Uj nemzedékeket nevel, amely nemesebb, tisztább és magyarabb lesz a mainál. Ezt ugyanis már elsorvasztotta a nagy idők nagy szerencsétlensége!

De ezt a hatalmas mentő-tábort — amelyet ilyenformán megbecsülni, emelni, védeni, istápolni minden józan magyar lélek legelemibb kötelessége — nagy veszedelem fenyegeti: a nyomorúság, a nélkülözés bénító nyavalyája! Ha elbuknak, velük bukik a magyar haza és minden reménységünk: a magyar jövendő.

A rongyos ruhájú, talpalatlan cipőjű, gondterhes lelkű tanár, képtelen egészséges nemzedék nevelésére.

Minden nemzet annyit ér, amennyire kultúráját megbecsüli. Ennek pedig legvalőságosabb fokmérője: a tanárság, a tanítóság megbecsülése. Hisszük, hogy azok, akiket e válságos, nehéz időkben az ország kormányrúdjához állított a magyarok Istené, tisztában vannak a magyar

tanárság munkájának értékével. S bár ma lehetetlen kielégíteni minden jogos panaszt: mégis módot fognak találni arra, hogy a magyar újjászületés munkásait megmentsék az elbukástól! (Bl.)

■WMWWirTWTBIWnMBWWTTriTlMirWi IH li i1 . jää

Bethlen miniszterelnök Pécsen.

A fogadtatás. — A miniszterelnök üdvözlő szavai.

Eger, 1921. okt. 19.

Pécs, október 20. M. T. I. tudósítója: Bethlen miniszterelnök ma reggel késve érkezett; kíséretében voltak a kormány tagjai közűi Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter, Vass József kultuszminiszter, gróf Ráday belügyminiszter, Tomcsányi Pál igazságügyminiszter és a nemzetgyűlés képviselő tagjai.

A pályaudvaron Mendvik Andor polgármester a városi tanács tagjaival és a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaival együtt fogadta. A pályaudvaron megjelent a fogadására bádoki Soős Károly altábornagy is. Nagyszámú közönség jelenlétében Mendvik Andor polgármester üdvözölte a miniszterelnököt. Gróf Bethlen miniszterelnök az üdvözlő szavakra a következőkben válaszolt:

Hozom Önöknek a kormány üdvözletét, hozom a nemzetgyűlés üdvözletét abban a percben, mikor három évi rabság után a felszabadulás végre eljött az önök számára. Eljöttünk azért, hogy meggyőződjünk a helyszínén azokról a szenvedésekről, amelyeket túléltek. Azért is jöttünk, hogy elhozzuk azt a némi írt, amellyel behegessziik azokat a sebeket, amelyeket elszenvedtek. Remélem, hogy a mai nap egy uj kiinduló pontja lesz egy uj magyar érának, a magyar haza történetében (hosz- szan tartó éljenzés). Én azt hiszem, hogy ez az éra Pécs város nevéhez fog fűződni. Beszéde után a miniszterelnök kocsiba szállott és elhajtatott a pályaudvarról. Az útvonalon lelkes ünneplésben részesítették úgy a miniszterelnököt, mint a kormány tagjait és képviselőit. A kormány tagjai a püspöki palotába, mig a képviselők a Pannónia szállóba hajtattak.

Megnyílik a népfőiskola.

Öt hónapig tart az iskolaév. — A tanterv. — Az előadók. —

Megszűnik a munkás gimnázium.

Eger, 1921. okt. 21.

Az a nép, melynek tudása nincsen, elvesztette a csatát a kultűrnépek életében. Elszegényedik. A szellemi függetlenség megszerzése, az önálló gondolkozás az erős egyéniség fegyvere. A helyes irányban haladó tudás nemes öntudatra ébreszt. A szociális bajok leküzdése, a társadalmi korlátok szigorúságának enyhítése csak szellemi kincsek gyűjtésével érhető el. Szellemi proletár az, akinek tudása nincs. Az erkölcsi tőke megszűnteti a proletáriá- tust. A kasztokat nemcsak a születés teremti meg, hanem a műveltség is.

Széchenyi azt mondotta, hogy csak gazdag ország lehet szabad. Evvel szemben csak művelt ország lehet gazdag.

S ma különösen szükségünk van arra, hogy a nép túlhézagos ismereteit gyara- pítsuk. A múltban szabad-liceális előadásokat vett tervbe a kultusz-kormány, d9 ez a terv megmaradt papiroson. Most, hogy okúltunk a múltak bűneiből, a népművelést hathatós eszközökkel igyekeznek előmozdítani. Ilyen eszköz a népfőiskola, mely rövidesen megnyílik Egerben is. Az előmunkálatokban a Szabadoktatási Bizottság ügyvezető elnökének, Rasztek Károly kir. tanfelügyelőnek van nagy része.

Az Egri Népújság munkatársának ma Hammel Árpád, a Szabadoktatási Bizottság titkára, aki a népfőiskola szervezésének egyik buzgó tényezője, a következő felvilágosítással szolgált:

— Az egri népfőiskola november 7-én megnyílik. Öt hónapig tart. 1922 márciusában végződik. A népfőiskola számára a kir. állami főreálban kaptunk helyet.

Tandíj nincsen. Minden olyan személyiség, aki 16. évét betöltötte, írni és olvasni tud, jelentkezhetik fölvételre. A népfőiskolának 40 tagú hallgatósága lesz. Ez a mérsékelt létszám is arra figyelmezteti a komoly érdeklődőket, hogy igyekezzenek beiratkozni. A beiratkozás nálam lesz, a Szent János utca 3. számú házban. A hallgatókat felvételkor igazolvánnyal (index) látjuk el.

— Milyen tantárgyakat ölel föl a népfőiskola ? kérdezte munkatársunk.

— Arra törekszünk, hogy általános műveltséget tudjunk adni. A népfőiskola tantermében ott látjuk a társadalmi ismereteket, erkölcstant, a magyar irodalmat, a