Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-21 / 239. szám

Becs. M. T. I. (Magánjelentés). A Tages Zeitung a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról a következőket írja: A bizottság határozata után sem lehet arról beszélni, hogy Magyarországgal tényleges tárgyalások lesznek. Nem hiszünk az úgynevezett népszavazás ránk nézve kedvező eredményében. Mi mindenfélekép megértjük a kormány kényszerhelyzetét.

Becs. M. T. I. A Neues Wiener Journal jól értesült helyről azt az információt kapta, hogy Schóber doktor szövetségi kancellár személyesen fogja továbbra is a tárgyalásokat vezetni Magyarországgal a nyugatmagyarországi kérdésben. Itt arra a jogálláspontra helyezkednek, hogy a nemzetgyűlés külügyi bizottságának határozatát nem lehet megváltoztatni. A külügyi bizottság csupán a velenczei egyezmény végrehajtásának módozatait akarja megállapítani. Politikai körökben az a vélemény fejlődött ki, hogy Ausztria 50,000 főnyi antant katonaságot kér.

Paris. M. T I. Az angol-amerikai hírlapírók szövetsége ma Bryand miniszter- elnök tiszteletére reggelit adott, melyben Bryand köszönetét mondott mindazokért a szives üdvözlésekért, amelyeket fölköszöntésére adtak. A miniszterelnök nyilatkozatában elismerőleg nyilatkozott az angolamerikai sajtó működéséről a háború alatt. Beszéde végén kijelentette, hogy azzal a szándékkal megy Wassiugtonba, hogy a francia kormánynak, valamint a világbékének érdekében hozott problémáit megvalósítsa.

tások, de ügyelnie kell, hogy a íeknika mellett a műnek mélyben szunyadő szépségeit is kibányássza. Kaufmann Emmy hegedüművésznő zongorán kísérte tanítványát.

Dr. Elek Oszkárné egypár Halevy-, Verdi-', Schubert-áriát énekelt. Hanganyaga van. Szövegkiejtése tiszta, mint a kristály. A trillái azonban tremorja miatt, vagy tán a kellő iskoláztatás hijján nem sikerültek.

Fekete Samu «Az utolsó főpap»-ot énekelte. Variánsai vannak, de az átmeneteknél mindig lehetett érezni a zökkenőket, egyébként kellemes baritonja van.

Bállá Mór dr. különösen Kiss József «Jehova» c. művével ért el nagy hatást.

Az Egri Izr. Leányénekkar nyitotta meg és zárta be a műsort. Még egy kissé darabos, ami annak tudható be, hogy nem régen alakult. A kar fejlődésképes.

Igen érdekes előadást tartott «^1 zsidó irodalom szellemi áramlatairól« Patai József dr. író. A rendkívül gazdag héber költészetnek nem az egész birodalmát, hanem csak egy parcelláját tekintette át röviden : A IX. századtól a mai időkig. Érdekes fejtegetéseket hallottunk az önálló irányú s a különböző korok és nemzetek szellemi irányzataiba kapcsolódó héber költészetről, a X. századbeli, fenkölt Sámuel Hagartól és Ibn Gabiroltól — Jehuda ha-Lévin, Manuello Rachelen stb. át — a XIX. századbeli Gordin Jakab Mihajlovi- csig és a mélabús líráju Bialik Chajim Náchmánig.

Előadásában, igen okosan, tartózkodott a politikai vonatkozásoktól, de azért nem állhatta meg, hogy két szelidebb vágással ne vonatkoztasson a mai irányzatra. A destrukció emlegetése igazán időszerűtlen volt a X. század egyik nagy spanyol- héber költőjével kapcsolatban, mert hiszen az vallásos, igen vallásos poéta volt. Abban sincs továbbá igaza Patai Józsefnek (a Bialik Chajim egyik költeményével kapcsolatban), hogy a zsidóság ma is üldözött az egésá világon. Nálunk nem. Ajánljuk, hogy olvassa el a hevesmegyei virilisek névjegyzékét s abban az első 100 között 52 zsidót talál, a második 100-ban pedig mintegy 30-at.

Abban azután igaza van, hogy a héber költészet megismertetésére, olvasgatására serkentette hallgatóságát s különösen a fiatalokat. Nagyon helyes. Az atheista fiatalságból éppen elég volt, különösen nálunk, Magyarországon.

Mi lesz a III. osztályú kereseti adóval?

Az egri kereskedők és iparosok követelik az eltörlését.

Eger, 1921. okt. 20.

Megraktak bennünket alaposan adóval. A józan gondolkozású magyar állampolgár ezen nem ütközik meg, talán egy kicsit savanyú arcot vág a dologhoz és fizet. De az már egyáltalán nem fér a fejébe, hogy egy rókáról két bőrt is lehet nyúzni. S különösen az ellen tiltakozik, hogy ő legyen az a bizonyos róka.

A-forgalmi adó és Ill-ik osztályú kereseti adó az az eszköz, amely két bőrt fejt le az iparosokról.

A forgalmi adóra vonatkozó törvényjavaslat előterjesztése alkalmával Hegedűs 1 Lóránt volt pénzügyminiszter kijelentette,

Egerben nincs vörheny-járvány.

Csak szórványos megbetegedés fordúl elő. — A város járványstatisztikája — Glósz Kálmán dr. tiszti főorvos megnyugtatóan

nyilatkozik.

Eger, 1921. okt, 19.

Csonkamagyarország valamennyi részében terjed a vörheny-járvány. A fővárosi és vidéki lapok hírrovatában egy pár sor számol be erről az aggasztó tünetről. A száraz statisztika tömör stílusban, komoly számadatokkal tér napirendre a járvány fölött. Az emberek úgy olvassák a statisztikát szivarszó, vagy ebédutáni pihenő közben, mint a politikát, vagy a novellát, vagy egy érdekesebb, izgatóbb riportot. Aki megszokta a gránát-esőt, a golyődarazsak döngését, a harcteret, annak már nem imponál a járvány-köntösben ijesztgető halál őfelsége. Pedig nem ártana egy kicsit félni és egy kissé elővigyázatosnak lenni.

Borsodban, Hevesben szintén nagyobb arányokat öltött a járvány. Az előbbiről a miskolczi lapokból tájékozódtunk, az utóbbiról a megyei tisztifőorvosi jelentésből értesültünk. Az Egri Népújság munkatársa éppen ezért fölkereste Glósz Kálmán dr. városi tisztifőorvost, hogy Eger város közegészségügyéről tájékozódhasson a járvánnyal kapcsolatban.

Glósz Kálmán dr. a következőket mondotta :

— Eger város közegészségügyi helyzete kielégítő. Az elmúlt két esztendő megkimólt bennünket a járványtól. For- dúltak elő ugyan szórványosan ragályosbetegségek, de járványszerűen, hála az Égnek, egy fertőző betegség sem lépett föl. Póldáúl ez év januárjától kezdve, tehát tíz hónap alatt, mindössze 24 vörheny- esetet észleltem a városban. Lényegtelen. Az iskolaév megkezdése óta mindössze 10 vörheny megbetegedés fordúlt elő. Ez sem olyan nagy dolog. Egerben, hál’ Istennek, megnyugtatóak a viszonyok. A járványt esetenként, amint megállapítottam, vidékről hurcolták be. A nyilatkozatom azonban nem azt jelenti, hogy a lakosság minden óvóintézkedésről megfeledkezzék. Szigorúan el kell különíteni a vörheny-betegeket és nem szabad megengedni, hogy egészséges gyermekek pl. iskolai szünet idején, őket látogassák.

— MéltóztasSék fölvilágosítani Eger város egészségügyi állapotáról. Mennyi ragályos betege volt a városnak ebben az esztendőben ? — kérdezte munkatársunk.

— Kérem, nagyon szívesen. Difteritisz 10, vörheny, amint már jeleztem, 24, kanyaró 9 esetben fordúlt elő. Tifuszos megbetegedés volt 36, vérhas 10, szamárhurút 5 volt az egész esztendőben.

— S az utóbbi évnegyed statisztikája? — érdeklődött munkatársunk.

— Megnyugtató — mondotta a tisztifőorvos. Ha komoly volna a helyzet, már cikkeztem volna ezirányban az Egri Népújságban. Nálunk nincsen járvány. Éber szemmel kísérem a közegészségügyi viszonyokat és ebben a munkámban valamennyi gyakorló orvos segítségemre van. Részünkről idejében történik meg minden óvóintézkedés. — Az óv harmadik negyedében a közegészségügy általában kedvező volt. Összesen 31 ragályos megbetegedés fordult elő, melyek közül 6 végződött halállal. A tiphus ős vérhas fordult elő a legnagyobb számban,, mely esetek legtöbbje azonban vidéki eredetű volt. Rendkívüli haláleset mindössze 5 fordult elő. A himlő-elleni vődőojtások is befejeződtek: első ojtásban 558, ujraojtásban 2640 egyén részesült. Az iskolai szemvizsgálatok alkalmával a tanulók között trachomát nem észleltek a vizsgáló-orvosok.

Az Izr. Filléregylet kultúr-estélye.

Eger, 1921. okt. 20.

Tartalmas, előkelő színvonalú műsor, zsúfolt ház. Ez jellemzi az Egri Izr. Fillér- egylet szerdai I-ső kultúr estélyét, amelynek egyik kimagasló alakja volt Weisz Margit zongoraművésznő. Mendelsohn Rondo Capriccioso-]át és Liszt XV-ik rapszódiáját játszotta. A romantikus Mendelsohn tündő- riesen könnyed muzsikáját lágyan ős finoman, a Chopin-etüdöket kiegyenlített tek- nikával játszotta. A Liszt-rapszódiához azonban sokkal több temperamentumra és erőre lett volna szüksége.

A művész teknikája kifogástalan. Kár, hogy hamar fárad. A fizikuma nem tudja kellőképen követni a lebtet. S bár a színezése kifogástalan, látható fáradtsága lehangoltságot keltett, amit csak a Rákóczi- induló tudott eloszlatni. Morál: igazi művész csak egy darabbal szerepeljen, nehogy kimerültségét művészete rovására Írják.

Preszler Etuka, a gyermek-virtuóz a Vieux temps Balladae et Polonaise művet hegedülte. Még most túlságosan, szinte aggódőan figyel a teknikára. Aki játszott, az még a szorgalmas, igyekvő tanítványnak mutatta magát. Vannak benne kvali-