Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-20 / 238. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG albán, másrészről az osztrák-magyar megegyezés miatt kénytelen eddigi politikáját megváltoztatni. A kis antant, amely már valóságos konföderáció szervezetet létesített, most egyszerű védelmi szövetséggé fog átalakulni, melynek sorsa az lesz, hogy feloszoljék. Franciaország és Anglia eleinte maguk akarták a döntőbíró szerepét játszani, most azonban Olaszország föléje került. Valószínű, hogy a velenczei konferencia következtében ellenséges érzület fog támadni az antant körök és Della Fo- reszta márki politikája között. A porto- rosei kongresszus olasz delegációjának tagjai holnap, vagy holnapután indulnak el Portoroséba. Róma. M. T. I. A múlt vasárnap Közép Olaszországban további 12 községben voltak Véres harcok a kommunisták és a fascisták között. Prága. M. T I. A Mittags Zeitung közli, hogy a német szociáldemokraták interpellációjukban azt kérdezték a külügyminisztertől, hogy igaz-e az, hogy a felsősziléziai kérdés elintézésénél a lengyelek érdekében érvényesítette befolyását. Ha pedig ezt tette, eljárását igazolnia kell s ezért a megfelelő eljárást meg is indítják ellene. Becs. M. T. I. Az osztrák külügyi bizottság tegnapi ülésén a nyugatmagyarországi kérdés új fázisba jutott. Az osztrák politikusok kevésnek találták a népszavazásra adott 8 napi határidőt és ezért követelték, hogy a népszavazás időpontját továbbra is halasszák el. Nagyvárad. M. T. I. Tegnap fejeződött be a magyar román vasúti kongresz- szus, amely mindkét fél megelégedésére, eredménnyel járt. 1—t Tíir—IIIII M H I 3CTB5E£5agggB^TOBg^ Drágább lesz a cukor. Miért késik a cukor-árak megállapítása? Eger, 1921. okt. 19. Ismeretes az Egri Népújság olvasói előtt, hogy a cuKorközéppontot már szeptember elsejével föloszlatták. Ezzel kapcsolatosan szóba került a cukor-árak leszállítása. Az új cukor gyártása már megkezdődött. S a napokban a miniszter megállapította a cukor idei termelési árát. A forgalmi-ár azonban ezidő- szerint még nem alakúit ki. Egy egri kereskedő az Egri Népújságnak a következőkben nyilatkozott a cukorkérdésről: — A cukor idei forgalmi árának kialakulása pusztán a kincstártól, azaz a pénzügyminisztériumtól függ, amennyiben ő állapítja meg a kincstári részesedést. A pénzügyminisztérium ugyanis legutóbb 42 K-ra maximálta az idei cukor termelési árát. Azon múlik tehát a cukor forgalmi árának olcsóbbodása, hogy leszállítják-e a tavalyi kincstári részesedést, amely nem kevesebb, mint 39 korona volt kilónként. Ehhez jött még adó címén 160 K és 60 fillér illeték. Ma azonban a cukor forgalmi árát kétszeres forgalmi adó is terheli, t. i. a gyári ős a kereskedelmi eladásnál. Ez 3%-os drágítást jelent. — A pénzügyminisztériumban több Magyar harangok. László Sándor verskötetéről akartam írni a napokban. Isten tudja, miért, de nem tudtam teljesen a költő egyéniségéhez férkőzni. Manapság hozzászoktunk már ahhoz, hogy valamennyi költő óriás akar lenni. ínyencek asztalára szánják verseiket. Különleges ételek készülnek a költészet boszorkánykonyhájában. S ejnye, ejnye, ez a László Sándor meg így énekel: Az én dalomra nem hullnak babérok, ‘ De legalább mindenki értheti, — S jutalomnak ez elég már neki. Őszintén megvallva, a titánkodás mai világában ez a szerénység meglepett. Lenyűgözött. Lapozgatás közben az «Emlék- j könyvbe« írt vers szakok költötték fel a figyelmemet, különösen ez a kettő: «Nem akkor bomlik a lélek titka, Mikor valaki szemét kinyitja. De leplét akkor veti le magárul, Amikor halkan, szépen — lezárul. S László Sándor egyénisége is olyan, mint a lezáruló szem. Csendes tüzekben fogant minden dala. A költőt még miskolczi | verseiből ismerem. Tompa és Lévay ha- 1 hónapja húzódik már a kincstári részesedés megállapításának ügye. A cukor forgalmi árának megállapítására — előreláthatóan — később kerül a sor. Beszélhetünk így is, úgy is, a cukor régen sóba (a sőhivatalba) került, bele- pottyant ő is a forgalmi adóba. S ez szörnyen érdekes, hogy a cukor, a mi ételünket édesíti-, életünket keseríti, az állam kenyerét meg — sózza. Nincs tovább. Ratifikálták a kűlönbéke szerződést. Budapest. M. T. I. A Wasshingíoni szenátus ma ratifikálta a Magyarországgal kötött különbéke szerződést azzal a fentartással, hogy képviseltetni fogja magát a jővátőteli bizottságokban, de a többi nemzetközi bizottságokban csak akkor jár el, ha a szenátus ebbe beleegyezését adja. A szenátusi ülés végén az Ausztriával kötendő külön békeszerződést ratifikálták. Ä cigány babona vége. Ki kevéssel be nem éri ... Eger, 1921. okt. 19. Marján Ferenc nagykállói gazdálkodótól, naiv időkre emlékeztető babonával 12 ezer koronát és nagy értékű ruhaneműt csalt ki egy cigányasszony a következőképen : Marján gazda bánatosan éldegélt családjával, mert vagyona az utóbbi időben nagyon megfogyott. Bánatukat egy leletása alatt írta verseit. Tompa és Lévay volt az iskolája. Utóbbi verseiben azonban fölbukkan egy-egy modern kép is, valami tragikus fintor: «Sebzett bujdosó, rémteli vadonba, Kire falka ront véres szagon. . .» ■ Új felfogás, új levegő mutatkozik a költő «Dal a postaládáról« citnü versében: «. . . S ahogy ráhull a kebelére, A tarka-barka sok levélke, Az ütött-kopott postaláda Tekintélyt ölt arculatára. Nagy komolysággal int nekik: S meglapul szépen mindenik. .. S úgy összeférnek egymás mellett: Ébredő vágy, kihalt szerelmek, Derű-ború, lemondás, hála, Megcsalt szivek panaszkodása, Remény, átok, könyű, gyalázat, Vád, amely bosszúra lázad.. . Az ütött-kopott postaláda Egyetlenegy «csitulj» szavára Mind csendben ül, magába mélyed. Soha ilyen testvériséget. . .» A kötet vezér-verse a »Magyar Harangok«. A vers úgy muzsikál, mint a harangkongás. Suttog, mint a hajnali harang. Csengeítyűzik Istentiszteletre hívő menyes cigányasszony észrevette és enyhíteni akarta holmi babonával, -azt mondta, hogy ő tudja szegénységük okát és segíteni is tud rajta, csak engedelmeskedjenek. A jóhiszemű gazdáék fűt-fát Ígértek neki, csak állítsa vissza jószerencséjüket. A ci- gányasszonny elkezdte hát a jóslást, azt mondta, hogy gonosz szellem van a házban, aminek elűzéséhez csak pénz kell. Adtak neki; azután valami bűvészettel a falhoz állította a naiv gazdát, aki vakon hitt és engedelmeskedett a vén banyának. Elhitette velük, hogy szobájuk földjében sok kincs van elásva, de azt csak arany ős ezüst 0nzzel tudja előcsalni és mennél több pénzt adnak oda n9ki, annál többet fog előteremteni. A hiszékeny gazda 12 ezer koronát adott át, aranygyűrűket, ruhaneműt stb. stb. sőt még az ügy érdekében 30 ezer koronát is akart kölcsönözni. A furfangos cigányasszony azt nem várta már be, hanem dologhoz akart látni. De éhen ki hallott már dolgozni ? Megsüttetett két kacsát ős azt mondta, hogy hagyják egyedül, mert máskép nem sikerűi a bűvészet. A családtagok elvonúltak és ki-ki munkához látott, a cigányasszony pedig szépen meglépett. így járt a babonás és mindenféle cigány babonának hivő ember. HÍREK. Eger, 1921. október 20. Két mankó. Ma a Széchenyi-utcán találkoztam egy nyomorékkal. Mind a két lába csonka volt. A térdén vánszorgott előre. Két szomorú mankó támogatta. Az egészségesek, az épek vidáman elsiettek mellette. Senki sem látta meg az orosz gyalogsági sapkát, a magyar zekét. Több nem látszott ki a földből. Senki sem hallotta meg a mankók kopogását, mely úgy hatott a szívemre, mint a jégverés. Amikor rám nézett a szomorú ember, önkéntelenül a zsebembe nyúltam. Azt hittem, hogy alamizsnát kér. De a két mankó elkopogott mellettem. S ón önkéntelenül lekaptam a kalapomat. Köszöntem. — S a két mankóval ismét találkoztam a szerkesztőségben. A rokkant félénken bekopogtatott hozzám, elmondotta, hogy Gyetvay Józsefnek hívják. Egerben született. Harcolt. szava. Temet, mint az utolsó csendítés. Fokozatosan erősbbödik a hangja. Mint a vihar trombitája, kürtöl. S egy hatalmas wágneri akkordban ostromolja meg a felhőket. Ez a kötet legszebb verse. «Körös-körül most a magyar határon Hallgatagon áll száz üres torony. Az adózások hősi versenyében Áldozásban most ők vannak soron. Fehér kis faluk szive lüktetése Zokogott bennük, mint az orgona. . . S ők a szivüket áldozták oda. . .» A költőt teljesen megismerjük', ha ezt a kis versszakot idézem: «Kihalt remények pusztaságán Nem húll napfény, nem hajt a rózsa... Az leszesz : könnyek bújdosója, A legszebb álmok siratója. . .» (Szivemhez.) A költő ismert csapáson halad. Vezeti Tompa, Lévai géniusza. Itt ott Kiss Józsefre emlékeztet. Megcsapja az embert néhol egy Verhaeren-hangulat, de az ösvényről le nem tér. A tanítvány nem akar nagyobb lenni mesterénél. A könyvet a miskolczi Lászlő-könyv- nyomda r.-t. adta ki. A könyv ára 40 K. (J. J.)
