Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-14 / 233. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. Október 14. péntek XXVTÍ1. évL 233. sss. POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. ssiíeaBRSíamssssssi ■BÉaaaBi—BMiare; us-wotja Sse?k€*«td®ég í Eger, Licet; 0. Riidiiliivstii i Lice»®! ngo^tul«« Telel©» &zém ti, Az egri iparosoK az áj ipartürVIny revízióját KériK. Az Ipartestül t elöljáróságának ülése. — Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő szót emel a módosításért az előkészítő bizottságban. Egységes kormányzópártot! Eger, 1921. okt. 13. Alig jelent meg Apponyi Albert gróf vezércikke a királykérdésről, máris visszhangra talált a kisgazdapártban. A józanabb elemek felfogása csaknem teljesen megegyezik Apponyi nézetével. A radikális kisgazdák, mondjuk így, a programm- hoz szigorúan ragaszkodó kisgazdák tiltakoznak az ellen, hogy a szabadkírályvá- lasztás leple alatt köztársaságot készítenek elő. Tárgyilagosan bírálva a helyzetet, ez el sem hihető. Ismerjük Rubinek, Nagyatádi és Mayer állásfoglalását, amely világosan megmondja, bogy a folytonos elnökválasztások esetenként gazdasági válságba sodornák az országot. Mi, az Egri Népújság hasábjain a királykérdéssel foglalkozni nem akarunk. Már többször kifejtettük nézetünket. A királykérdés kiélezése először veszedelmes, tárgyalása nem időszerű. De itt van az ideje annak, hogy az egységes kormányzópárt gondolata megvalősűljon. Rubinek híve Bethlen gróf eszméjének. Nagyatádi Szabó nyakasságán múlik, hogy a politikai egyesülés tervét nem lehet nyélbe ütni. Ez a huzakodás, ez az idegenkedés, ez a dacos, sőt vakmerő játék puskaport rejteget. Föl fog robbanni egyszer. Mert eljött az ideje, hogy tisztázódjon a kisgazdapárt helyzete, hogy kristálytiszta legyen a programmja, amelyet világosan át lehessen tekinteni. De evvel még nem oldják meg a politikai válságot. Az új programm új küzdelmet jelent, parlamenti szócsatákat; bizalmatlanságot; begombolkozást; óvatosságot. S itt, beiül, a nemzet szivében tovább rothad a pártoskodás, a programm-harc. Hát van erre szükség? Északon, délen, keleten, nyugaton ellenség. Küzdenünk kell a létért. Egymásért egymás ellen. Először a gazdasági örvényeket kell megúsznunk és körültekintenünk, ha azt nem akarjuk, hogy megkondúljon felettünk a lélekharang. A kisgazdapárt állítólag ismét egyesült. Ez az egyesülés nem tart sokáig. Egy agyonfoltozott pártról hamar leszakad a ruha. S éppen ezért bizonyosra vehető, hogy az egységes kormányzópárt mégis megvalősúl. Minél több akadályt gördítenek eléje, annál szívósabban küzd az egyesülésért. A kisgazdapárt erő és számottevő tényezője lehetne a rekonstrukciónak, de mai formájában gyermekes csökönyössége csak sírásója a nemzetnek. Esztelen az, aki maga alatt vágja a fát. Őrültséggel határos az, hogy tovább folytatjuk a rombolás munkáját akkor, amikor építésre volna szükség. Mert ebben a szerencsétlen országban, úgy látszik, még a rombolás nem fejeződött be. Mikor kezdhetjük meg az építést? (J) Eger, 1921. okt. 13. Az Ipartestület elöljárósága tegnap délután 6 órakor ülést tartott, amelyen Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő is megjelent. Az elöljáróság az űfj ipartörvény sérelmes szakaszainak módosítását tárgyalta s Nagy János dr. nemzet- gyűlési képviselőhöz avval a kérelemmel fordult, hogy illetékes helyen szószólója legyen az egri iparosság állásfoglalásának. Az iparosság többek között azt is nyomatékosan követeli, hogy kereskedők iparcikkeket ne árulhassanak és megrendeléseket se vehessenek föl iparcikkekre. Első pillanatban ez a kérelem roppant furcsának és nem teljesíthetőnek látszik, mert a kereskedők csakis ipari cikkeket árusítanak. S így megszűnne a kereskedelmi élet. Az állásfoglalás azonban megokolt, ha azt vesszük, hogy hiba csúszott a fogalmazásba. Tudniillik az iparcikk kétféle : gyáripari és kézműipari. Valószínűnek tartjuk, hogy az egri iparosság a kézműipari cikkekre vonatkozóan hozta meg a föirtebbi határozatot a tegnapi gyűlésen. Módosításról csak korlátozott értelemben lehet szó. Vannak olyan szegény szabóiparosok, akik kereskedőknek dolgoznak, mert kellő tőkéjük nincsen, hogy önálló üzletet tudjanak vezetni. A gyűlésről az alábbiakban számolunk be az Egri Népújság olvasóinak: Balkay Béla ipartestületi elnök megnyitója után Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az ipartörvény revíziója elkészült. S megérett arra, hogy a nemzet- gyűlés elé kerüljön. Hogy idáig húzódott ennek a fontos kérdésnek megoldása, annak az volt az oka, hogy a kereskedelmi és iparkamarák, szak-körök, kereskedők, iparosok, egyszóval az érdekeltek nagyon megtárgyalták az új törvénytervezetet. A képviselő ezután pontről-pontra ismertette a Hegyeshalmy féle javaslatot. Csak nagykorúaknak szolgáltassák ki az iparengedélyt. Az ülésen az elöljáróság tagjai kifejtették magatartásukat az ipartörvény revíziójával szemben, ami maga is revízióra szorul. Kívánják, hogy 18 éven felül a nagykorúság előtt csak az kaphasson iparengedélyt, akinek atyja elhalt, egyébként a nagykorúsághoz legyen kötve az iparengedély kiszolgáltatása. Az elhangzott vélemények szerint jogi személyek, részvénytársaságok, szövetkezetek csak abban az esetben kaphassanak iparengedélyt gyári üzem alapítására, hogyha igazgatóságaiknak legalább két tagja abban a szakmában iparengedéllyel rendelkezik, illetve szabályszerűen fölszabadult, tanoncéveit kitöltött iparos. Üzletvezetőt csakis özvegy vagy képesített iparos tarthasson. A cukrász- és mézeskalácsos, kocsifényező - kocsinyerges, mázoló - szobafestő, cipész - csizmadia ipar rokoniparnak nyil- váníttassék. A mészárosok és hentesek követelik, hogy a hűs-ipart képesítéshez kötött iparnak jelentse ki. Iparengedélyt csakis tanúit mészáros és hentes kaphasson. Iparengedélyt az iparhatóság csak az Ipar testület véleményezése alapján adhasson. Az Ipartestület követeli, Jiogy a törvényben több helyen előforduló érdekképviseletek helyébe Ipartestület tétessék. -- Ha a tanonc, vagy segéd más iparra tér át, addig eltöltött idejét csak akkor számítsák be, ha rokon szakma az előbbivel. Kívánják a 24 ik paragrafus eltörlését, amely nem rokoniparra való áttérésnél könnyítést foglal magában. Az Ipartestület határozottan köve- v teli, hogy az 1918 óta kiadott ipar- engedélyeket az új törvény szellemében vegyék revízió alá. Az új ipartörvény 61-ik pontja szerint az iparhatóság az Ipartestület meghallgatása nélkül is adhat iparengedélyt. Az egri iparosság ez ellen a szakasz ellen állást foglalt s kívánja, hogy iparengedélyt a jövőben csakis az Ipartestűlet véleményezése alapján adhasson az iparhatóság. Ugyancsak nyomatékosan követeli, hogy a kereskedők iparcikkeket ne árulhassanak és meg- rendeléseiíet se vehessenek föl iparcikkekre. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy a közérdeknek megfelelően szóvá teszi az iparosság kérelmét az előkészítő bizottságban, ameny- nyiben az egri iparosság kívánságai az ország iparosainak közös érdekeivel találkoznak. A képviselő még az iparos és kereskedőtanonc iskola felügyelőbizottságával és tanítói karával értekezik majd a tanoncok iskoláztatására vonatkozóan.
