Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-13 / 232. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. Oktober 13. csütörtök XXVIII. évi. 232. sSJAfizeíési düak postai szállítással . Hr,ész és lélévi elSSzatést nem fogadunk el. Magged évre 110 K. - Bgg bóra 30 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Ä királykérdés. Eger, 1921. okt. 12. Politikai életünknek évtizedek óta jelentkeznek beteges tünetei. Emlékezhetünk reá, hogy hányszor dobtak bombát a békésen haladó politika útja elé. Hányszor történt, hogy mikor a nyugodt parlamenti munkát reméltük, mert sehonnét sem mutatkozott felhő: egyszerre csak szőnyegre került valami alvó kérdés. Olyan, amire senkisem gondolt, ami senkinek nem jutott eszébe. Persze, hogy rögtön mutatkozott a káros hatása. A pártok bomladozni kezdtek. Az egyetértés fölbomlott úgy a pártok kebelében, mint az egész parlamenti életben. A politikai ellenfelekből jóbarátok lettek ős akik addig békésen árúltak egy gyékényen, azt vették észre, hogy ók tulajdonlap nem is értenek egyet, hanem homlokegyenest ellenkező a felfogásuk — abban a bizonyos kérdésben. Abban tudniillik, amelyet hajánál fogva rántott elő a politika, helyesebben a pártérdek. Aki vissza tud emlékezni az elmúlt húsz évre, annak borongó lelke előtt egymás után vonóinak el az általános választójog, majd az önálló bank, az önálló vámterület... Egytől-egyig hajánál fogva előrángatott kérdés volt a maga idejében. Olyan politikai ütőkártya, amelyet kijátszottak és elfelejtkeztek róla hamarosan. Elfelejtkeztek még azok is, akik játszmát nyertek vele. Persze az volt a cél, hogy a játszmát megnyerjék, nem pedig az, hogy a hasának, a nemzetnek használjanak vele. Az ilyen erőszakolt politikai kérdések tűzönéi megsütötték a maguk kis pecsenyéjét s azután nem törődtek vele, hogy elhamvadt, kialudt a tűz. No igen, mert azután már nem volt szükség rája ... Tudja Isten, de ilyenféle politil^Q sakkhúzásnak tekintjük a király kérdőt is. Senki nem gondolt reá hetek/ hónapok óta. I\^. Károly húsvéti látogatása óta csak holmi zavarosban halászó töredék-csoport emlegette olyk^olykor. Nagyobb visszhangot egyáltalán nem keltett, mivel a politikai okosság azt kívánta, hogy ne emlegessük ezt/ a kényes kérdést. Most sincs benne gemmi időszerűség. Egyáltalán ntm ki r.ja sem a külső, sem a belső politika. I -lenben itt van akárhány olyan kérdés, amelynek megoldása iegelsőrendű, mert életszükségletünk. Itt van például a nyugatmagyarországi kérdés, a kivitel ügye, a pénzügyek rendezése, a lánckereskedelem és a drágaság letörése, az ipari, és általában a termelő munka megindítása stb. stb. Egytől-egyig égető, mert szinte fennmaradásunk, létünk függ tőle. És most — ahelyett, hogy ezekkel foglalkoznék a nemzetgyűlés — legelső, legfontosabb, legsürgősebb dolognak tartják politikusaink — a királykőrdést. Mintha bizony ez mentené meg az országot! A velencei konferencia. A velencei sajtó szívélyesen fogadja a tanácskozást. — A két küldöttség még nem érintkezett egymással. — Schober intranzigens magatartása. Bécs. M. T. I. (Magánjelentés). A két küldöttség Velencében eddig még nem érintkezett egymással. A velencei értekezlet azzal kezdődött, hogy Dela Torretta márki, olasz külügyminiszter mindegyik küldöttséget külön-külön fogadta. A tanácskozást a velencei sajtó szívélyesen üdvözli. Annak ad kifejezést, hogy az értekezleten sikerül a kérdést végleg megoldani. > Eger, Lícchb'. ata!» Lkenmi agomds Telefess szám ii, Velence. M. T. I. A kedd délután félbeszakított konferenciát este 10 órakor újból megkezdték és hajnalig folytatták. A hajnali tanácskozásról eddig semmiféle hivatalos közlést nem adtak ki, de jó forrásból megtudható az, hogy a konferencia éjfélig tartott. Ekkor Schober kancellár azt kérte, hogy Dela Torretta márki olasz külügyminiszterrel egyedül tanácskozhas- sók. Ez a tanácskozás, amely egy óránál tovább tartott, lehetővé tette a delegáció többi tagjainak, hogy igénybe vegyék az igen költséges biiffét. A velencei lapok tudósítói szerdán interjúvolták meg Scho bér kancellárt. A nőmet lapok tudósító előtt a kancellár csak néhány szóban fe jezte ki intranzigens felfogását. Ezzel szem ben a magyar miniszterek teljes tartózko dást tanúsítanak, amelyet a kényes hely zet meg is kíván. Schober kancellár mái mindenképen szerdán akart elutazni Ve lencéből, de a konferencia eredménytelen sége tovább marasztalta. Eger, 1921. okt. 12. Megírtuk már, hogy a vármegyei közutak 1921 ik évre szóló költségvetése elkészült. Ez a költségvetés a törvényhatósági bizottság őszi közgyűlésén, folyó hó 24-én, kerül tárgyalás alá. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Jermy Sándor m. kir. államépítészeti főfelügyelőhöz, aki a,, költségvetésről tájékoztatott bennüfik©£ — A tavalyiJT^J^r^refrendeli — mondotta az Ju&mépítészeti főfelügyelő — hogv Amennyi községnek bo kell kapcsolódnia, a vármegyei úthálózatba. Eddig ugyanis voltak olyan községek, amelyek maguk tartották fenn és gondozták a vicinális és a községi utakat. Ilyen községek voltak Szajla, Kisfüzes, Bükkszék, Aranyos, Fedémes, Váraszó, Tarnazsadány, Örkény, Nagyiván, Szent- Domonkos. Én ezeket a községi utakat bekötő községi utaknak neveztem el. A vármegyei úthálózat áll törvényhatósági, községi közlekedési, vicinális és bekötő községi utakból. .Hogy a vármegye veszi kezelésbe az úthálózatot, nem jelenti azt, hogy teljes egészében vállalja a pénzügyi terheket. Az idevonatkozó törvénycikk elrendeli, hogy a községek közmunkát kötelesek adni, vagy közmunka vált- ságot. No, de ez régi keletű dolog. Ezt már önök tudják. Egy kézi napszámos váltság-ára 50 korona, egyfogatű igásnapszám 250 K, kétfogatú igásnap3zám váltság-ára 500 korona. A jelzett törvénycikk értelmében a vármegye gondozásába 200 kilométerrel hosszabb úthálózat kerül, ami azt is jelenti, hogy a megszap« odott teendők^ eü&éttra a ÍÁva :oki kar____bűnÖétszámszaporúiatra is lehet és k oll számítani. De térjünk át a dolgok fontosabb részére. Egy kis áttekintés végett megjegyzem, hogy kiépített törvh. közutaink hossza 556-98 kilométer, kiépíttetlen 19-821 km., a kiépített községi közlekedési út 89'62 km., kiépíttetlen 9P94 km., kiépített bekötő községi út 5 80 km., kiépíttetlen 26 07 km. És most adjuk össze a kilométereket. Törvényhatósági kezelés alatt áll összesen 789'624 km. Idegen kezelésben áll 16T0 km. Ez annyi, mint 805'73l km. Körülbelül, hogy kerekszámot mondjak, 806 kilométer hosszúságú megyei úthálózatot kell gondoznunk. Persze, az idei költségvetés is módosult részben. Az útbiztosok illetménye a múlt évi előirányzathoz képest csak a családi pótlék tekintetében mutat csekély változást. Az eddig be nem töltött műszaki rajzolói állás helyett a f. évre a számvevőségnél 2 segítő díjnok fizetését vettük föl. E rovatban a kiadás 19,700 korona. A folyó évben végzendő beutazási és egyéb külső foglalkozásoknál felmerülő Hevesvármegye közúti költségvetése. 200 kilométerrel hosszabb útvonal kerül a vármegye gondozásába. — A közmunka-váltság. — 806 km. hosszú megyei úthálózatot kell gondozni. — A költségvetés vázlatos kimutatása.
