Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-12 / 231. szám

Ära 2 korona Eger, 1921. Október 12. szerda XXVIII. évi. 231. ss. SiSBaetési dijak postai szállítása u Sgészés félévi előf zeiést nem fogadunk el. Kegyed évre 110 K. — Egg hóra 40 E. ­POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. ’"Mi i m ■iiiiiiw n n n i are# Sz«rkessíő#ég t Eger. Liceam Eiadókivatah Licenml ngomd.% Telefoa tzém 11. Nem érdeklődnek kellően a közügyek iránt. A törvényhatósági bizottság tagjai elmaradnak a gyűlésekről. — A közigazgatási bizottság ülése. Eger, 1921. okt. 11. Ma délelőtt .10 órakor volt a közigaz­gatási bizottság ülése. Az alispáni jelen­tés megjegyzi, hogy az utóbbi időben a törvényhatósági bizottsági tagok nem ér­deklődnek kellően a közügyek iránt és a különböző bizottsági és szakosztály-gyűlé­sekről elmaradnak, ami a közigazgatás ügy­menetére káros hatással van, mert hát­ráltatja az ügyek gyors elintézését. Az állandó választmány pénzügyi szakosztályának f. hó 8 ára összehí­vott gyűlésén nemcsak hogy egyet­len tag sem jelent meg, hanem még a szakosztály elnöke is elmaradt; s így a referens egyedül maradván, a gyűlés természetesen, nem volt meg­tartható. Egyúttal köszönettel emlékezik meg Babocsay Sándor v. országgyűlési képvi­selő bizottsági tagról, aki a különböző gyűlések legpontosabb látogatója. A közigazgatási bizottság gyűléséről a következőkben számol be az Egri Nép­újság kiküldött munkatársa: A jelentések. Az új nagyközségek. — A telefonhálózat fej­lesztése. — Kedvezőtlenek a közegészségügyi viszonyok. A közigazgatási bizottság ülését Bo­bory György dr. főispán 10 órakor nyitja meg. Üdvözlő szavai után az alispáni je­lentést olvassa föl Puchlin Lajos várm. főjegyző. Bevezető sorainkban megemlí­tettük, hogy a bizottsági tagok nem láto­gatják kellő szorgalommal a bizottsági és szakosztály-gyűléseket. Erre vonatkozóan az alispáni jelentés azt javasolja, hogy ha valaki más irányú elfoglaltsága miatt nem képes az üléseken meg­jelenni, helyét engedje át olyanoknak, akik szívesen részt vesznek a köz­ügyek intézésében. Amint megírtuk, az alispáni jelentés elmondja, hogy Párád, Bodony, Recsk és Mátraderecske kisközségek a belügymi­niszter engedélyező rendelete értelmében önálló nagyközségekké alakultak át. A né­pesebb körjegyzőségekbe csoportosított na­gyobb kisközségek önállósítása fontos köz- igazgatási érdek, ez okból Isaák Gyula alispán tárgyalásokat kezd Detk, Ludas és Visonta kisközségeknek önálló nagyközsé­gekké alakulására nézve. Az átalakulás után kimaradó Hevesugra és Gyöngyös- balmaj kisközségekből új körjegyzőség lesz. A modern és gyors közigazgatásnak egyik nagyon fontos eszköze a telefon. 1914. évig már annyira haladt a vármegye tele­fon hálózatának kifejlesztése, hogy csak 15 községnek nem volt telefon-állomása. E 15 községre nézve már 1914-ben elkészültek a tervek s a szükséges 26999 K biztosítva volt, azonban a kitört világháború áthúz­ta a számításokat és az építkezés elma­radt. A háború befejezése után újra meg­indultak a tárgyalások. Most azután sikerült a miskolezi pos­taigazgatóságtól a költségvetést meg­kapni, mely szerint a községek és ér­dekeltek 1,222.969 K készpénzzel kö­telesek a költségekhez hozzájárulni és még Í899 drb oszlopot természetben beszolgáltatni, ami majdnem egy millió kor. Ily óriási összegű hozzájárulás mel­lett az építkezésre nem sok kilátás van, ezért a kereskedelmi minisztertől a kész­pénz hozzájárulás elengedését, vagy leg­alább is lényeges mérséklését kérte az alispán. A hatvani és tiszafüredi járásban va­lamennyi községnek van telefonja, hiány­zik még Egerszalók, Egerszólát, Bátor, Váraszó, Mátramindszent, Tarnalelesz, Szű­csi, Erk, Tarnaörs, Tarnabod, Zaránk, Vécs és Kisnána községekben. Kassa Endre dr. vármegyei tiszti fő­orvos jelentése szerint a szeptemberi köz­egészségügyi állapot nem mondható ked­vezőnek. Leginkább difteritisz, vörheny, hasihagymáz, vérhas pusztított; vörheny különösen Hatvanban és hastífusz Kálban. Megemlíti még, hogy a fővárosi tovább­képző orvosi tanfolyamon Hevesvárme­gyéből 4 körorvos vett részt. Nők is lehetnek i sk olaszéki tagok. Rusztek Károly tanfelügyelő jelentésé­nek talán legfontosabb része volt a kul­tuszminiszter egyik rendeletének ismerte­tése, amely szerint ezentúl nők is választ­hatók iskolaszéki tagokká. A rendelet sze­rint azok a nők tölthetik be ezt a meg­tisztelő hivatalt, akik az Íráson és olvasáson kivül nagyobb műveltséggel rendelkeznek, gyámság, gondnokság, vagy gazdai hata­lom alatt nem állanak. A nők az iskola­széki tagoK Vs ánál nem lehetnek többen s megválasztásukat természetesen a közig, biz. hagyja jóvá. — A négyosztályúvá fejlődő pásztói polgári iskola I. és II. osz­tálya megnyilt, ugyancsak a gyöngyösi polgári iskola is. A tiszafüredi leány- polgári megnyitásának munkálatai folya­matban vannak. Az egri érseki tanítóképző intézet gyakorló iskolájának megnyitása előtt már csak egy akadály van : a lakás­hiány. Az Egerben létesítendő népfőiskolá­val kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy Gyöngyösön, Hatvanban, Tiszafüre­den, Pásztőn népfőiskolái tanfolyamok lesz­nek. Sző van még háziipari tanfolyamok létesítéséről is. A pénzügyi (adó-ügyi) helyzetről, Lipovniczky István dr„ miniszteri tanácsos, p. ii. igazgató jelentéséről, lapunk legkö­zelebbi lapunk hasábjain számolunk be az Egri Népújság olvasóinak. Kóczián Gyula dr. ni. kir. vezető­ügyész jelentette, hogy a fogház egészségi állapota jó. Gyógykezelésre a letartózta­tottaknak ős raboknak nem volt szükségük az elmúlt hónapban. A fogoly-létszám 155. Szaporodás 54. FogyatéK 52. A letartózta­tottak közűi 107 férfi, 48 nő. Országos fegyintézetbe szállítottak 1 rabot, meghalt 1. Közveszélyes munkakerűlós miatt letartóz­tattak egy nőt, akit a renpőrkapitányság- nak adtak át. Keglevich Gyula grófnak a pétervásárai járásbíróság fogdájára vonatkozó inter­pellációjára Kőczián Gyula dr. kir. vezető­ügyősz megjegyezte, hogy a fogház meg­nyitása azonnal lehetséges lesz, mihelyt a fogházfelügyelőnek lakást tudnak bizto­sítani. Graefl Jenő földbirtokos felszólalá­sában a sérelmes és a káros gazdasági következményekkel járó vaggonhiányról tett említést. A búza még most is az állo­másokon hever, ami óriási nagy gazda­sági veszteséget jelent. Bobory "György dr. főispán válaszá­ban kijelentette, hogy a szén és a fakész­letek szállítása 6500 csukott vaggont igé­nyel. Mig ez a 6500 vaggon föl nem sza­badul, addig a szállítás könnyű lebonyo­lításáról szó sem lehet. Tudvalévő, hogy kocsiparkunkat megdézsmálták a «jó szom­szédok.» Keglevich gróf a régi törvényhatósági vonat beállítását sürgette. Bobory György dr. főispán felvilágosította a grófot, hogy személyesen járt el ebben az ügyben és a törvényhatósági vonat beállítása a körül­ményekhez képest, rövidesen meglesz. A megye közgazdasági helyzete. Ezután Szilassy István gazdasági felügyelő jelentése követsezett. Az idő­járás szeptemberben általában száraz volt. Az őszi vetések munkálataihoz a derült időjárás kedvezett. A korai vetések már ki is keltek. A szüret mindenfelé megkez­dődött, illetve befejezés felé tart. Holdan­ként átlag 18 hektoliter termett. Gyöngyö­sön 28 hektolitert adott a szőlő holdja. f

Next

/
Thumbnails
Contents