Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-11 / 230. szám

Kroki irók, okuljatok!

Haragszanak a keresztény szocialisták. — Az igazság gúnyos arcúlcsapása ... — Panaszos levél, oktató válasz.

Eger, 1921. okt. 10.

Az Egri Népújság f. évi okt. 4-én (kedden) megjelent száma «A magyar karnevál» c. cikkében foglalkozott az Egri Keresztény Szociális Egyesület okt. 2 án, vasárnap, tartott szüret: mulatságával és az akkor rendezett felvonulással. Az Egri Népújság belső munkatársa a hangulatos, pezsgő elevenségű készülődésről naív humorú krokit írt. Az újság-kroki olyan műfaj, amely híd a riport és a novella között. Félig igaz, félig költött.

Ezt a tréfás hangú krokit a Keresztény Szociális Egyesület sérelmesnek, sőt sértőnek tartja, amit az Egri Népújság szerkesztőségébe küldött levelük is igazol, amely így szól:

Tekintetes Szerkesztőség!

Legyen szives becses lapjában alábbi sorainknak helyet adni:

Az Egri Keresztény Szociális Egyesület ifjúsága nagy megütközéssel olvasta kiküldött munkatársuk erőltetett költeményét a szüreti mulatságunkról, mely távolról sem fedi a valóságot. Először is, aki régebben Egerben lakik, az tudja, hogy itt nem használják azokat a tájszólásokat, melyek a t. cikkíró úr szerint elhangzottak.

S annál kevésbbé beszélnek úgy a fel- vonúlás szereplői. Amit pedig a fényképezési jelenetről írt, az olyan gúnyos arcúlcsapása az igazságnak, amit az Egri Népújságtól igazán nem vártunk.

Tisztelettel

az Egri Keresztény Szociális Egyesület Vigalmi Bizottsága.

Erre a levélre, a kroki írója, Jakab József, az Egri Népújság segédszerkesztője válaszolt, melyet nagyobb terjedelme miatt nem közölhetünk. Kifejtette, hogy éppen nem volt szándékában a magyar farsangról gúnyos hangon írni, sem nevetségessé tenni a szereplőket. Farsangról írt derűit farsangi hangon. A naív humor sohasem sértő. Az író nagy megfigyelésekből táplálkozik. A készülődés mindenütt lázas, kacagtató. Ő csak epizódokat kapott ki az eseményekből. Mozaikokat illesztett össze. Az árvalányhaj és a piros rózsa idillikus története nem sértő. A szőlő «szemezés,» melyből szójátékot csinált, ártatlan mulatság. A borbély életből ellesett figurája mosolyra késztet, de bosszúságot nem okozhat, még a borbélyoknak sem. Ők is nevetnek rajta. A pirosító meg odatartozott a farsanghoz, a csörgőssapkás, víg magyar j karneválhoz. Temetői komolysággal igazán nem lehetett róla írni. A fényképezésnél csak három kisgyermek szerepel. Aki ismeri a gyermeki lelket, az nem ütközik meg a párbeszéden. Igaz, nem beszéltek, de beszélhettek volna. S ez a művészet lelket önteni a semmibe. A gyermek moz- dúlatianúl nem tud sokáig ülni.

Aki megrójja a kroki hangját, az rosszakaratú ember, vagy tudatlan, mert Egerben igenis beszélnek táj- szólásos kiejtéssel. Ez azonban nem szégyen, hiszen a Dunántúlon, Gyöngyösön, Szegeden még az intelligens lakosság is tájszólásos kiejtéssel beszél.

S hogy tovább menjünk, aki Budapestre akar utazni, annak meg kell tanúl- nia a budapest nyelvet. De ezt a főváros — csudálatoskőpen — nem szégyenli. Egernek sincs oka röstelkedni emiatt, mert kiejtése csak jómagyarságáról tesz tanúságot. De azt már Budapest nem mondhatja el magáról.

És sokkal jobban tenné az egri ifjúság, ha ragaszkodna ősi szokásaihoz, nyelvéhez, semhogy budapesti sző-kotyva- lékokat és kuplé-műveltséget sajátítson el.

Az Egyesület, mint mindig, a mulatságon is szép eredményt mutatott fel. Az ifjúság nemzeti táncodat mutatott be, nemzeti viseletben. Különben, amint halljuk, azért is haragudtak, hogy a lengő magyart matyó- gúnyának írta a kroki. Jó, hogy nem gatyának írta, mert akkor tán még jobban megharagudtak volna . . . Ugy-e szép a darutollas kalap, a győcsgatya, a virágos lajbi, a kendő az övben, a sarkantyúé csizma, a lobogős, betyáros ingujj, egri fiatalság? Azt kell szégyelni, hogy elhagytuk ezt a szép viseletét s a jómagyar nyelvünket is megtagadjuk.

Világos tehát, hogy a magyar karnevál még sem volt farsang. Nagyon komoly lett a befejezése. Kroki írók, okúl- jatok. Tán a keresztény szocialisták is megbocsátanak — egyszer . . .

A lett kormány vállalja a hadifoglyok kicserélését.

Budapest. M. T. I. Jungert Mihály, ki Rigában tartózkodik, értesítette a magyar kormányt, hogy a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó tárgyalásokat sikerült befejezni és végleges, megegyezést kötni. Már a részletekben is megállapodtak. A lett kormány értesítette a magyar kormányt, hogy a hadifoglyok zavartalan kicserélésének menetét készséggel vállalja.

hírek.

Eger, 1921. október 11.

A közigazgatási bizottság ülése. Heves vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartja rendes havi ülését. A tárgysorozat fontosabb pontjai: az 1921. évi közúti költségelőirányzat (4. p.); az 1921. tanév szorgalmi idejének szabályozása (V. K. M. rendelet, 23. pont); 12 község kérelme a 8 havi szorgalmi idő engedélyezéséért. — Itt említjük meg, hogy a Törvényhatósági Bizottság ülése f. hó 24-én lesz.

Az egri nép-főiskola szervezése ügyében

nagyértékű tanácskozás volt szombaton Isaák Gyula alispán elnöklésóvel. Deptner Tibor dr. min. titkár bevezető beszéde után Russtek Károly kir. tanfelügyelő, mint várm. törvényhatóságunk Szabadokíatási Bizottságának ügyvezető elnöke, számolt be az előkészítés munkálatairól. Hosszabb vita után kimondották, hogy nem nép főiskolai tanfolyamot, hanem (heti 24 órás) népfőiskola szervezését tartják szükségesnek. Általánosságban megállapodtak az előadók személyében s örömmel vették tudomásul, hogy a népfőiskola előadásait az áll. főreáliskolának egy, illetőleg két termében tartják.

Hivatalvizsgálat. Lám Dezső államrendőrségi kerületi főkapitányhelyettes a rendes évi hivatalvizsgálat céljából Egerben tartózkodik.

Tanulmány út. Az angolkisasszonyok érs. felsőkeresk. iskolájának II.—IV. osztályú növendékei négynapos tanulmányutat tettek igazgatójuk és tanáraik vezetése mellett. Budapesten hasznosították ezt a négy napot és Schack Béla fogadta őket s ő gondoskodott kalauzolásukról is. A főváros nevezetességein kivűl alaposan megszemlélték a Kőbányai Serfőzö R. T. telepét, a Leipziger féle szeszgyárat Óbudán, továbbá a Hitelbankot, a tőzsdét, a közraktárakat, a vásárcsarnokot stb.

Ifjúsági Egyesület alakúit a hatvani I. és II. negyedben. Az egri Hatvan I. és II. negyed földműves ifjúsága Ifjúsági Egyesületet alakított. Az alakuló közgyűlés tegnapelőtt, vasárnap délelőtt, 10 órakor volt a Szvorenyi úti állami iskolában. Igazgató elnök lett Fejér Mihály áll. el. isk. igazgató; jegyző Krajnákné Oláh Ilona áll. el. iskolai tanító. Ifjúsági elnökké Mezey Józsefet, ifjúsági jegyzővé Stumpf Dezsőt választották meg. Huszonnógytagu választmány alakult, tizenkét rendes és tizenkét póttaggal. Az Ifjusági Egyesület célja, hogy a dalt és a sportot megked- veltesse, éppen ezért a dal kultuszával és a testneveléssel foglalkozik. A sport irányítását az Egyesület kérésére Szabó Ferenc tornatanár vállalta el. Az Ifjusági Egyesület karnagya Hallay György. A vezetőségtől értesültünk, hogy a leányokat is egyesületbe tömörítik, de a módozatok felől még nem tudtak felvilágosítást adni.

Beszámoló a hadifogoly-napról. Vasárnap délelőtt a Városháza üléstermében az egri volt hadifoglyok megtartották beszámolójukat. A hadifoglyok hazaszállítására egy- begyült ötvenezer koronát kisérő levéllel Bethlen István gróf miniszterelnök címére küldik föl, az elszámolást pedig benyújtják az alispáni hivatalnak. Nagy Gusztáv alezredes meleg hangú beszédben fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az akciót támogatták. Azután az egyesület alapszabályait olvasták föl, melynek több pontját megvitatták és kiigazították s a napokban fölküldik a belügyi minisztériumba engedélyezés végett. Áz egyesület a hadifoglyok társadalmi támogatásra törekszik.

Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik a bennünket ért súlyos csapás alkalmával, mélységes fájdalmunk enyhítésére, részvétüket nyilvánították. Tóth Ágoston és családja.

Nem emlékeztünk. A «Mezőkövesd és Vidéke» Írja: Fővárosi és vidéki lapok fekszenek Íróasztalunkon. Október 6 áről szólnak. A nagy idők nagy magyarjaival szemben rőjják le a szeretet adóját. Eger, Miskolcz, Budapest stb. járnak elől a lélek ünnepi szárnyalásában, amikor a nagy, cselekvő magyarok Golgotáján, Aradon csüng milliók tekintete; mikor szívünk megdobban e szók hallatára: Arad. . . Temető. . . Feltámadás... Amikor szégyenkezve földre szegezzük tekintetünket, hogy eltörpültünk, hogy nem vagyunk már méltók arra, hogy még megoldott sarukkal is a magyar szabadság nagy szentéinek kálváriáját megközelítsük emlékezésben. Hiába sírunk hangosan a fórumon, hiába aggatjuk tele cafrangokkal ünnepi beszédeinket, hiába tálaljuk fel azokat széles gesz tusokkal, világrengető dörgedelmekkel; ha a nagy magyar Memento előtt meg nem dobban szívünk, meg nem remeg ajkunk, cselekvésre nem emelkedik karunk: ini, mezőkövesdiek, törpék vagyunk, mert átsiklottunk a magyar történelem élet-halál dátumán, mert nem emlékeztünk. . . így ir a mezőkövesdi lap. Szégyenkezve kell bevallanunk, hogy mi is majdnem ugyanebbe a hibába estünk.

Az egri érs. tanítóképző Önképzőköre,

mely Mindszenty Geieon nevét viseli, vasárnap alakult ez évre Breznay Imre tanár vezetésével. Elnök lett Karczag Gyula, al elnök Csörögi József, főjegyző Dobro- novszky Ferenc, titkár Csoszó Ferenc IV. évesek, könyvtáros Mikolka Imre, I. al-