Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-01 / 222. szám
Urs 2 korona, Eger, 1921. Október 1. Szombat XXVIII. évi. 222. ». Előfizetési di‘s* postai szállítása u %ü3z és (élévi előfizetést asm fogadunk el. Sagged évre 110 K. — £oj? hóra 40 E. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség i Egér, Liceam. KiadóSsivaísí; Líceumi agom Telefon szám II, A forgalmi adó €gerVáros háztartásában. 2000 adó-alany. — Mennyit várhat a város a forgalmi adóból? Késő bánat . . . Eger, 1921. okt. 1. Érdekes hírek jönnek az oláhoknak ajándékozott területekről. Ezeknek hitelességét igazolja az a körülmény, hogy 8 — 10 nap óta semmiféle hiteles hírt nem kaptunk a demarkációs vonalon túlról. A határőrök a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolták s a hírlapok csak kettős cenzúra után kapták meg az imprimatúrt. Arról van szó, hogy a román köznép úgyszólván az egész vonalon fellázadt «elnyomó» testvérei s a nagyromán uralom ellen. Értsük meg jól: nem a magyarok lázadoznak, hanem az oláh lakosság! Mi ebből a tanúlság? Az, hogy nagyon hamar megunták a «felszabadító testvérek» jármát. Pedig — legalább agitátoraik s a magyart becsmérlő Scotus Viator szerint — valami rettenetes volt a helyzetük a magyar uralom alatt. A jegyző, a szolgabíró, az alispán, a megye, a miniszterek, szóval az egész magyar állam minden ereje abban merült ki, hogy a szegény oláh lakosságot zaklassa, büntesse, zsarolja, üldözze a böl- csótől a sírig. Valami szörnyűséges volt az oláhok helyzete Magyarországon. Teljes jogtalanság, elnyomatás, eitiprás .. . De ha az érem másik oldalát — az igazit — nézzük: mást látunk. Polgárjoga éppen úgy volt, mint a szinmagyarnak. Vallását, nyelvét szabadon használhatta. Iskolákat tartott fenn a kisdedóvőtól föl a papnevelőig. Iskoláiban saját nyelvét használta, s községi és törvényhatósági gyűléseken oláhúl szónokolt. Eltűrtük zugiskola számba menő tanintézeteit is, pedig jól tudta a magyar államnak minden ellenőrzésre hívatott tisztviselője, hogy minden katedráról a magyar-gyűlöletet hirdetik, plántálják, szítják. Egyik bankot, pénzintézetet a másik után alapították s valamennyi boldogúlt, valamennyi bőségesen ontotta a pénzt román nemzeti célokra. Nos, kell-e még több annak igazolására, hogy nem voltunk elnyomói a nemzetiségeknek? Nem igazolja-e ezt az a tény is, hogy az oláh nép, mely a történetíró szerint «mint a köd ereszkedett a magyar tájakra«, — megmaradhatott oláhnak évszázadokon át? Nem igazolja-e a magyar türelmet az erdélyi szászok nyolcad- fél évszázadon át megmaradt német volta ? És ez a magyar türelem nem kellett. Az kevés volt, követelő volt, kegyetlen volt. Most pedig, hogy megjött az óhajtott, * várva-várt testvér-uralom: két-három év alatt megelégelték s már is lázonganak az elnyomatás, a zsarnokság, a korrupció ellen. Hja! Késő bánat, . . . Eger, 1921. szept. 30. Megírta már az Egri Népújság, hogy a városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a forgalmi adó kezelésével a várost bízza meg. Az 1921-ik évi XXXIX-ik törvénycikk ugyanis kimondja, hogy abban az esetben, ha a város bonyolítja le a forgalmi adó ügyforgalmát, a város részére beszedett forgalmi adó egy része, különösen megokolt esetben, ha a város szegény, '/3-ad része odaítélhető. Amint megírtuk, ebben az ügyben tárgyalások voltak s az előkészítő munkálatokban nagy érdemei vannak Trak Géza h. polgármesternek és Várkonyi Rezső p. ü: tanácsosnak, nemkülönben az e célból összehívott bizottságnak. Tekintettel arra, hogy a forgalmi adó kezelése szükségessé tette a városi módosított szabályrendelet életbeléptetését, az Egri Népújság munkatársa ma fölkereste Kálnoky István dr. h. főjegyzőt, hogy Eger városnak a forgalmi adóval kapcsolatos adminisztrációs ügyeiről tájékoztassa az Egri Népújság olvasóközönségét. Kálnoky István dr. h. főjegyző munkatársunknak a következőket mondotta: — A forgalmi adóról érdeklődik ? Persze, ez érdekli a közönséget. Higyje meg, hogy ennél igazságosabb adó nincs. És ha már fizetni kell, miért ne legyen belőle a városnak haszna. Hiszen így egyrészt a városi polgárság is tehermentesül, mert jövőre — valószínűen eltörlik a III. osztályú kereseti adót. Az előkészítő értekezleten a következő szempontok voltak a megbeszélés tárgyai: Mennyire tehető azoknak a száma, akik forgalmi adót kötelesek fizetni; hányán lehetnek azok, akik az adót a napi jövedelem után fizetik; akik Budapest. M. T. I. Mint ismeretes, megérkezett Budapestre Schlesinger, a szovjet kormány német megbízottja, hogy a Junger-féle Szovjet-Oroszországgal kötött szerződés alapján a kommunista magyar hadifogoly legénység kicserélését közvetítse, Schlesinger megérkezte után a következő nyilatkozatot tette: — Nyomban Budapestre való megérkezésem után érintkezésbe léptem a magyar igazságügyi kormánnyal, hogy a megegyezésre irányuló elvek szerint a kicserélés végrehajtását a magyar kormánynyal egyetértőén megtehessem. További feladatom az, hogy a 400 magyar honos kommunistát összeírjam, akiket az Orosz- ! országban sinylődőkkel fognak kicserélni. bélyegjegyekben rójják le ; hány százalékát teszik ki az összes forgalmi adó-fizetésére kötelezett polgároknak azok, akik átalányösszeget fizetnek forgalmi adó fejében ? . . . Egerben körülbelül 2000 forgalmi adó-alany van és pedig azért, mert a forgalmi adó fizetési kötelezettsége alól az őstermelők — mentesítve vannak. Egerben nincs nagy kereskedelmi élet s a forgalmi adó jóval kevesebbet eredményez, mint más városokban. A 2000 adófizető közűi 10% az adót bevallás alapján rójja le. A szakszerű kereskedelmi könyvet vezető 40°/o bélyegjegyekben, 50°/o-ők pedig minden valószínűség szerint átalány-összegben tesz eleget fizetési kötelezettségeinek. Nagyobb adminisztrációs munkát csak az első csoportba tartozók adnak. — Normális számítás szerint 5—6 milliót várunk a forgalmi adóból. Ebből 2 millió, tehát Vs-ad rész jut a városra, de másfél millió egész biztosan. A mostani viszonyok között nem várhatjuk a korona javulását. A kereskedelmi vállalatoktól 6 — 800,000 korona forgalmi adót várunk, ebből 200— 250,000 korona a várost illeti. Vannak olyan vállalatok, amclyoknek havi forgalma szezonban 1—2—3 millió. Minimális számítás szerint egy vállalat 180,000 kor. forgalmi adót fizet' évente. Számunkra ez 60,000 koronát jelent. Tizenöt ilyen vállalat behozza az egy milliót. Egerben itt van pl. az Egri Kereskedelmi R. T., Mezőgazdasági R. T., a Hangya, a Bortermelők Szövetkezete, vaskereskedések, gyógyszertárak (?), a pénzintézetek árúforgaima, iparvállalatok, mészárosok, nagyiparosok stb. A város szegény s megvan a reményünk, hogy megkapja a forgalmi adó kezeléséért járó V3'3^ részt. Erre vonatkozó kérésünket a pénzügyigazgatőság pártolóan terjesztette föl. A kiszolgáltatandó kommunisták névsora, mint ismeretes, nem volt helyes, mert a névsorba olyan egyéneket is felvettek, kik már nem tartózkodnak Magyarországon. Budapesten végzett munkám után meg- bizottaimat elküldöm Moszkvába és Szentpétervárra, hogy a magyar hadifogoly tiszteket összeírják. Mikor a magyar kormány által kiszolgáltatandó 400 egyén névsorát elkészítettük, azonnal Szovjet- Oroszországba utazunk, hogy feladatunk másik, nehezebb részét elvégezhessük. Remélem, hogy a szovjet-kormány a kicserélési ügyben eddig tanúsított lojális magatartását továbbra is megőrizte és az első szállítmányt már október közepén útnak indíthatjuk. A Szovjet német megbízottja Budapesten.