Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-18 / 211. szám

EGRI NÉPÚJSÁG

„Keresem Ádám Andrást“.

— Ki tud valamit Nyeste Lajosról? —

Eger, 1921. szept. 17.

Feketébe öltözött, vékony magas földműves asszony kopogtatott be ma szerkesztőségünkbe. Lassú és tétova lépésekkel közeledett az Íróasztalokhoz. Zavartan köhécselt. És fénytelen hangon, mintha suttogása nagy szenvedések távolából jönne, megszólalt:

— Vájj’ ugyan jó helyen járok-é, kedves ?

— Mit akar lelkem ? — kérdezzük az aszszonytól és a toliunk gépiesen vágtat tovább a papiroson.

— Hirdetni szeretnék. Megfizetek érte — mondja búsan a fiatal asszony.

Szívbemarkoló hangja volt, mint a hegedűnek, amelyet szordínó halkít.

Hirdetni? Megnéztük az órát. Egy óra lesz mindjárt.

— Már nincsenek itt a kiadóhivatalban, lelkem.

Az asszony körülnéz. Menni készül. Meggondoljuk a dolgot. Ez az asszony faluról jött; talán el akar menni a kétórai vonattal. Kár lenne marasztalni holnapig.

— Csak mondja el, jő asszony, mit akar hirdetni.

— Keresem Ádám Andrást, — mondja visszafordúlva az asszony.

— Kije ez az ember magának?

A beesett arc megélénkül. Egyszerre akar elmondani mindent.

— Orosz fogságból nemrég jött haza egy pestmegyesi ember, aki Tápióbicskére való. Ő mondotta, hogy az urammal együtt látta Ádám Andrást. Mindig úgy látták egymást, hogy «földi«. Szeretnék tudni az uramrűl, mert halálhírit hozták Szibériából.. .

— Hogy hívták az urát?

— Nyeste Lajosnak, kedves. 10-es honvéd volt. Hát ezt szeretném kitetetni. Keresem Ádám Andrist, vagy az atyafisá- gát. Valamit C3alc tudnak az uramról mondani.

És Nyeste Lajosné előveszi a kis kendőjét. Bontogatja. Oldozgatja. Karcsú ujjai reszketnek. S a kiskendő csücskéből elővillan a sárgahasú bankó.

— Mit fizetek? — kérdezi.

Összenézünk.

— Nem fizet semmit. Kösse be a pénzét. Megirjuk a maga kérését. Menjen haza nyugodtan, jő asszony.

Nyeste Lajosné nem hisz nekünk. Bizalmatlanúl néz ránk. S hol a pénzre tekint, hol arra a kis írásra, amelyet sebtiben papírra jegyeztem. Kémlelve surran pillantása a sorok fölé. Mit rejthet a fekete írás?

. Ekkor azután megszólal félénken:

— Mégis jobb szeretnék fizetni . . . így tán bizonyosabban benne lesz az újságban . . .

— Legyen nyugodt, jó asszony. Biztosan benne lesz ... És mi örülünk legjobban, ha valami hírt adhatunk szegény uráról.

Gondolkozik. Bólint. Jól van.

— Isten áldja meg magukot, kedves. Do ne felejtsék el megírni . . .

Az ajtónál visszafordúl. A szeméből olvassuk ki, hogy azt kérdezi:

— Mit rejthet a fekete írás?

Bánatot. A te bánatodnak állított

emlékkövet, szomorú asszony.

Istennek tetsző dolgot cselekszik az, aki valami hírt ad hozzánk az orosz hadifogságban szenvedő Ádám Andrásról, Nyeste Lajosról.

HÍREK.

Eger, 1921. szeptember 18.

Másodszor virágzik n diófa.

A nagy forróságban elhullatta lombját a királyi fa. A gyilkos meleg letarolta. Leveleit összetépte. Agyonszárította. Júliusban már avar borította be a földet. Amikor az ősz kököresínes kalapjával beköszöntött és elnyúlt álmodozva a réteken, a fák is ébredezni kezdtek. A kopár ágak kizöldűltek. A járulékos rügyek kihajtottak. A diófa ágaiba is beszökött az élni- vágyás. Tavaszt érez. A királyi fa ismét rügyezik. A bimbó bölcsők új levelet ringatnak az ágak végén. S a porzós virágok barkái is megjelentek a zsenge hajtások tövében. A diófa ezelőtt húsz esztendővel barkázott másodszor. Nem hozott ugyan gyümölcsöt, de hosszú, csöndes ősz következett utána. Talán az elsuhant nyárért kárpótol az ősz. (F)

A pápai nunciüs egri útja. Lorenbo Schioppa pápai nuncius látogatásának idejű erősen közeledik. Érkezésének napja — végleges megállapítás szerint — szept. 24 (szombat) s hétfőn (26-án) utazik el Egerből.

Érsekünk bórmakörútja, melyre 7-én indult, befejeződött. Péntek este érkezett haza Tiszafüredről, ahol utoljára osztotta ki a bérmálás szentségét. A körút tíz napsoknak az úti vámot még külön kell fizet- niök, de hogy útközben ne kellessék minden vámnál megállni, az egész útért eső mennyiség a’ cs. k. postakocsi’ expeditio- jánál felszámíttatik, ős az utas, a’ külön útazásra beiratásakor, egyszerre fizeti be. A’ gyors posta kocsi’ mellék szekerei nem fizetnek vámot, mivel ez csak az ollyan utasoktól kívántatik meg, kik órás útile- vellel vágynak és kalauz’ kísérete nélkül útaznak.

Ezen utasoknak az illyen külön utazáskor útközben a’ meghálás is könyökre van hagyva, de az ollyan külön kocsik megrendelésének mindég egy vagy több nappal kell megesnie az elindulás előtt a’ posta kocsi expeditiojánál, és a’posta Sta- tiokat hol a’ hálások történnek, megkell jelenteni, hogy ezen meghatározás után a’ posta statiőknál továbbá szükséges rendelések megtétethessenek.

A’ bejegyzési íráson, mellyet minden utas kap a’ beírás után az útra, mind az fel van jegyezve, a’ mire annak az utón vigyáznia kell.

A’ gyors és brancard-kocsik indulási és érkezési ideje.

A’ gyors kocsi indúl Budáról Bécsbe minden Vasárnap, Szerdán és Pénteken délutáni 1 órakor, és Bécsbe érkezik minden hétfőn, Csütörtökön és Szombaton estve 6 és 7 óra között. — Bécsből Budára indúl

minden Vasárnap, Szerdán és Pénteken estve 10 órakor,’s érkezik Budára minden Kedden, Pénteken és Vasárnap reggel.

Ezen gyorsszekerekkol megy a’ közönséges levélposta is. A’ ki pénz, vagy fontos értékű irományokat (okleveleket, kötleveleket’ sa’t) e’ gyorskocsikkal akar küldeni, azokat legfelebb délelőtti 10 óráig adja fel a’ postakocsihivatalban.

A bramcardkocsi *) indűl Budáról Bécsbe minden kedden és szombaton estve 7 órakor és Bécsbe érkezik minden pén teken és Kedden reggel. — Bécsből Budára minden Szerdán és vasárnapon indúl 7 órakor estve, ’s érkezik Budára minden Szombaton és Szerdán reggel.

Jegyzés. A’ brancard-kocsin Bécsbe vagy azontúl küldendő akármit csak minden kedden és szombaton adhatni fel délutáni 5-ig; Szebenbe, Zimonba és Kassára pedig az indulási nap előtti délután 5-ig. A’ vinni valókhoz még egy második tökéletes és olvashatóan írt adresset is kell adni. A’ gyors kocsin útazők’ holmiját kedden és szombaton legfelebb 4 és 5 őrá között kell a’ postakocsi hivatalba hozni. Pénteken induló utasok holmijokat, vagy kedden küldhetik előre, vagy szombaton hozathatják el maguk után. *)

*) Tulajdonképen betegszállító kocsi, de a podgyászkocsi elnevezésére használták.

ján minden községben valóságos hódolattal fogadták egyházmegyénk főpásztorát, ki az általánosan nyilvánűló szeretet melegét mindenütt tapasztalhatta. Meglepő volt mindenütt a fegyelmezettség, a példás rend s jóleső az erős vallásos érzés megnyilatkozása. Poroszlón, Sarudon, Tiszanánán, Kiskörén, Taskonyban, Abádszalókon, Ti- szaszentimrén, Tiszaörsön és Tiszafüreden egyaránt kedves, fölemelő ős maradandó lesz e bérmálási napok emléke.

Orvosok gyűlése. A Magyar Orvos Szövetség Hevesmegyei fiókja tegnap délután 5 órakor Glósz Kálmán dr. tisztifőorvos elnöklésével gyűlést tartott a vármegyeház kistermében. A gyűlésen, amelyre vidékről is többen jöttek be, Glősz Kálmán dr. városi t. főorvos elnökölt s az egésznek lefolyása igen élénk volt. Szóba került izgalmas vita során az orvosokra nagyon sérelmes forgalmi adó is. — Dr. Glósz Kálmán az anya- és csecsemővédelem mai állapotáról tartott mély értékű akadémikus előadást, amelyet a jelenvolt orvosok széles mederben tárgyaltak meg. A tárgyhoz hozzászóltak Kassa Endre dr., Czigler Henrik dr., Özekkel Ferenc dr., Schwartz Sándor dr., Temesváry István dr., Szauer István dr. (Recsk), Surányi Ede dr. (Kál), Holis János dr. (Hatvan), Sarló Alfréd (Hatvan). Ezután a inunkásbiztosításnál működő orvosok tárgyalták egy pesti kiküldött el- nöklésővei gazdasági sérelmeiket. A gyűlésen harminchat orvos vett részt. A Koronában este társasvacsorára gyűltek össze, amelyre meghívták Isaák Gyula alispánt, Nagy János dr. nemzetgyűlési képvisélőt, Puchlin Lajos vm. főjegyzőt, Trak Géza h. polgármestert, Hibay György dr. és Velcsey István gyógyszerészeket. — Ma délelőtt 10 órakor a Hevesmegyei Orvos Fiókszövetség a vármegyeházán közgyűlést tart.

Címadományozás. A kormányzó — a kereskedelmi miniszter előterjesztésére — Jenny Sándor kir. műszaki tanácsosnak, a hevesm. államépítőszeti hivatal vezetőjének, a kir. műszaki főtanácsosi címet és jelleget adományozta.

A szervitái búcsú, amelyre valamikor 60—80 ezer hivő is elzarándokolt Egerbe, idők folyamán sokat veszített látogatottságából. Volt olyan év, amikor járványos betegségek miatt meg sem tarthatták. — Újabb időben mintha fokozatosan növekednék az idezarándokló ajtatoskodők száma. A mostani búcsú például igen népesnek ígérkezik. A közelebbi és távolabbi községekből 50-es, 100 as csoportokban folyton érkeznek a hívők, de messze idegenből is jön kisebb csapat úgy, hogy tegnap délután már nagyon népes volt minden utcánk, a Szervita templom környékén levő utcákban pedig sűrű tömegek mozogtak. Sokan zarándokoltak el Szabolcsból, Zemplénből, Gömörböl, Pest megyéből, Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyéből, Borsod, Hont, Hajdú, Nőgrád, Abauj-Tornu vármegyékből. A búcsú istentiszteleti sorrendje a következő: reggel 6 órakor nagymise, utána prédikáció. A szent beszédet Vógh Kálmán Mátyás mondja. 9 órakor a templom előtti téren szent beszédet tart Sülé János felnémeti plébános. ^Uh^01, ünnepi nagy mise, a melyet Török Kálmán kanonok celebrál. Délután 3 órakor litánia lesz, amely után Török Kálmán prépost kanonok vezetésével körmenet indúl a Főszékesegyházba a Szervita-, Dobó- ős Káptalan-utcán át.

Iskolaszék! gyűlés. A rk. .iskolaszék ma d. e. V2!1 órakor gyűlést tart.

A Polgári Lövésztársulat ma délután 4 órakor saját helyiségében választmányi ülést tart.

Az egri Egyházmegyei Takarékpénztár

gyöngyösi fiókja néhány nap múlva megnyílik. A Hangya szövetkezet, a Társadalmi Kör előzékenységéből, Kossuth-utcai házában, a régi Kozmári-házban biztosított neki helyiséget, az emeleti szobákban. Az uj pénzintézet Gyöngyös fejlődésében jelentős szerepet fog betölteni.