Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-16 / 209. szám

Ara 2 korona.

Eger, 1921. szeptember 16. péutek. XXVIII. évi. 209. sz.

Kdflsetéii dijak postal szállítás» a 3 POLITIKAI NAPILAP.

!?*« és félévi előfisetést nem fogadunk el. J Fcldős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőségi Eger* Licence.

Kiadóhivatal i Llcenmi aromás* Telefest szám Sí.

sanak a gyógyszerre: föl kell venni az alkotó munkát, meg kell indítani a termelést ! De arról bölcsen hallgatnak: hogyan, milyen eszközökkel indítsa meg a termelést az a kormány, amelynek még a fentartásához szükséges adókat sem akarják megadni, nem a beruházáshoz szükséges milliárdokat. Az ítéletet mégis kimondják: hogy a kormány tehetetlen, hogy nem ért a dologhoz. De csakis a magyar kormány bűnös, holott még a győző államokban is kísért a munkanélküliség réme.

Az még komikusabb a tragikumban, hogy a tisztviselőkérdéssel, a drágasággal hozakodnak elő éppen azok, akik míg miniszterek voltak, nem tudták megoldani. Es most azok a tehetetlenek, a bűnösök, akiknek ezt a speciális magyar bajt, meg ezt a világjelenséget örökségül hagyták.

Kűnfi annak idején egyetlen orvosságot ajánlott a magyar intelligenciának: vándorbotot. Ez az akkori újságok szerint zseniális ötlet volt, ma ugyanazok a hangadók furkósbotot csinálnak belőle a mai rendszer ellen.

Semmi más ez, mint a régi taktika.

A háborús nyomorúságot, elégedetlenséget ügyesen azok ellen irányították, akik a legkevesebbet tehettek róla, de szükségük volt erre a váltóállításra, hogy a saját bőrüket mentsék, hogy a hadimilliomosokról, a háború hiénáiról a figyelmet eltereljék.

Ma is csak azért irányítják ezt az általuk termelt sok politikai tövist a rendszer ellen, a kormány ellen, hogy — uralomra juthassanak.

A külföld eseményei.

NYUGAT:

IV Károly exterritorialis jogot maradnak a német

Genf. M. T. I. A sweiczi Szövetség- Tanács megadta IV. Károly királynak az exterritorialitás jogát^ második sweiczi tartózkodása idejére, amely a teljes adómentesség ős az illetékek fizetősének kötelezettsége alóli felmentést foglalja magában. A sweiczi sajtó nagyon fölháborodottan ír e kívánságok teljesítése miatt.

Paris. Szeptember 15. A Journal des Debats ma reggeli számában közli, hogy

kapott Svájcban. — Érvényben gazdasági szankciók.

anémetbirodalmi kormánynak azt a kérését, mely szerint a gazdasági szankciók szeptember 15-én kezdődő felfüggesztését kéri, a szövetségesek nem fogadták el. A német birodalmi kormány nem ismeri el a szövetségesek ellenőrzési jogát Németország kereskedelmi tevékenysége fölött, ezért a szövetségesek elhatározták, hogy a gazdasági szankciókat mindaddig érvényben tartják, mig Németország «észre nem tér.»

KELET:

Álhirek a konstantinápolyi összeesküvésről. — Jugoszlávia nem kapott mandátumot. — Radies a szerb intézmény ellen lép akcióba. — 50.000 orosz menekült van Bulgáriában. — Lengyel

fehérgárdisták Oroszországban.

Páris: A mai reggeli lapok hosszú tudósításokat hoznak a konstantinápolyi állítólagos összeesküvésről, mely szerint a török kormány az antant csapatok ellen merényletet akart elkövetni. A szövetségesek konstantinápolyi haderejét semmiféle veszedelem nem fenyegeti és az a körülmény, hogy az ottani francia kiküldött még jelentéstételre sem érdemesítette a dolgot, mutatja, hogy az egész összeesküvés szóra sem érdemes.

Prága. M. T. I. Illetékes helyről megcáfolják azt a Külföldi híresztelést, hogy a nagy antant mandátumot adott volna Jugoszláviának. Ezzel egyidejűleg megjegyzi azt, hogy ha demarschra kerülne a sor, Jugoszlávia a kis antanttal egyetértőén intézkedik.

Zágrábból jelentik: A Rjecs két

nappal ezelőtt foglalkozott a Radics-párt szervezetével és visszautasítja azt a föltevést, mintha a párt állam-ellenes mozgalmat készített volna elő. Radicsé a hor- vát nép bizalma, kinek pártja a szerb intézmény ellen lép akcióba.

Szófiából jelentik a M. T. I. nak. A bolgár kormány pontos számadatok alapján megállapította, hogy Bulgáriában 50000 orosz menekült tartózkodik; jórészt a középosztályból valók. A bolgár kormány a lehetőség szerint gondoskodik a menekültek elhelyezéséről és foglalkozást biztosít számukra.

Berlin. A Vossische Zeitung értesülése szerint a szovjet kormány újabb jegyzéket intézett a lengyel kormányhoz, amelyben elpanaszolja, hogy fehérgárdista szervezetek vannak Oroszország területén és a lengyel hatóságok megbízásából működnek. A szovjet kormány e gárdisták lengyel vezetőinek kiadatását kéri.

Három miniszter távozik.

Három miniszter készül lemondani. Ez a legújabb politikai állítólagos hir. Hegedűs, minden ellentétes hir dacára komolyan foglalkozik a távozás gondola tával. Bánffy külügyminiszter az első adandó alkalommal, mikor a külügyi kormányzat zökkenés nélkül továbbra is biztosítva lesz, leköszön állásáról. Távozik még Nagyatádi Szabó István is, csupán ügyének tisztázását várja.

A politikai tövisek.

Eger, 1921. szept. 15.

A politika mezeje tele van ma tövisekkel. Akik irtják ezeket a töviseket, nagyon keserves a munkájuk. Az őserdők irtása fogható ehhez!

De legalább azok a becsületes ősemberek, akik a kiirtott őserdők talajából élni akartak, egy akarattal fogtak az irtáshoz. Ma azonban a magyar ugaron élők egy része ölhetett kezekkel nézi a sziszifuszi munkát, a másik része kárörvendve mosolyog, hogyan vérzi a dolgozókat az a sok erős tövis, melyet ők növesztettek olyan nagyra. Hozzá még elég go- noszűl szurkálják ezeket a kemény töviseket a talpakba, ahelyett hogy ók is segítenének eltisztítani az útból.

Azt a sok függő kérdést, azt a sok mélyen sebző nyomort értjük itt a politika tövisei alatt, melyet a hatalomból kimaradottak, a kiszorult politikusok, vagy le- szorúlt miniszterek és destruktív pártok, meg újságok politikai izgatásra használnak fel a mai irány ellen. Pedig ha egy kissé utánna gondolunk a dolognak: e politikai töviseknek ezek a destruktorok a magvetői, a tenyésztői. Ha uralomra jutnának is: megmaradnának ezek a tövisek, újságjaikkal azonban oly ügyesen tudnák másfelé fordítani a közönség figyelmét, hogy a jámbor újságolvasó előtt rózsák lennének ezekből a tövisekből.

Milyen ártatlan, milyen szende arccal mondja a fő-desíruktor a Népszava, hogy a mai rendszer a legkomolyabb veszedelembe juttatja az országot ... Mintha bizony nem a Népszava zuhantatta volna a nyakunk közé ezt a veszedelmet évtizedes izgatásaival, a front összeomlasztásával, vörös diktatúrájával?!

Hogy a kárttevők, a veszedelemnek okozói, a vásott gyerek példája szerint mást okolnak, az általuk okozott bajt más nyakába varrják : ezt értjük. Értjük, mert futni akarnak. De nem értjük azokat a nagyképű kritikusokat, akik nemzetgyűlésben és azon kívül nagy beszédeikben ügyesen sorakoztatják fel a mának izgató, kínzó bajait; akik valóságos vádbeszédeket tartanak a kormányzat ellen s lehorgasztott fővel zokogják: hogy a felosztás előtti Lengyelország sorsán vagyunk ... De kritikájukban egy életrevaló terv nincs, segítő jóakarat még kevesebb. Arról azonban szentül meg vannak győződve, hogy mindenki szamár, aki most a miniszteri székben ül, egyedül ők a hívatott, a patentiro- zott bölcsek.

Ahhoz van bölcsességük, hogy megállapítják a munkanélküliséget, mint társadalombomlasztó veszedelmet; ahhoz is van bátorságuk, hogy általában rámutas-