Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-15 / 208. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG A külföld eseményei. NYUGAT: A nagykövetek értekezlete újabb ultimátumot küld Magyarországnak. — Újabb letartóztatások az Erzberger-ügyben.— Olaszország rokonérzése. — A nagyhatalmak jegyzéke. London. M. T. I. Angol értesülés szerint a nagykövetek értekezlete ultimátumot fog intézni Magyarországhoz, azzal a nyomatékos paranccsal, hogy csapatait vonja vissza Nyugatmagyarországről. Budapest. M. T. I. Münchenből jelentik : A három hétig tartó hajsza után a rendőrség kézrekeritette Erzberger gyilkosait és összes cinkostársait, kik jelenleg őrizet alatt vannak. Sahul Henrik 30 éves kereskedő személyében letartóztatták az egyik gyilkost. Oppelni távirat szerint a gyilkosok lakásain házkutatást tartottak és fontos adatok birtokába jutottak. A bűnügyi rendőrség nyomozása szerint Gareisch meggyilkolása is szoros összefüggésben van a letartóztatottak személyével. A letartóztatás folyamán a rendőrség őrizetbe vett egy családot, egy súlyosan beteg asszonyt két leányával, kik cinkostársai voltak a gyilkosnak. Münchenből jelentik: Erzberger meggyilkolásával kapcsolatban letartóztatottak ellen újabb terhelő adatok merültek föl. A nyomozás igen fontos levelezés és névjegyzék birtokába jutott. A bizottság péntek óta Münchenben nyomoz. Az eredmény azzal végződött, hogy újabban 62 egyént tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy részesek Erzberger meggyilkolásában. A müncheni diákság körébe több letartóztatás történt. Paris. Millet olasz külügyminiszter bécsi tárgyalásairól azt Írja, hogy Olaszország nem szívesen avatkozik sem egyedül, sem szövetségeseivel együtt Nyugat- magyarország ügyébe, csupán a legvégső esetben fog különösebb eszközökhöz folyamodni. Olaszország föladata arra irányúi, hogy megakadályozza a kis antant beavatkozását. Schobert kancellár beszélgetőse során szemrehányást tett a szövetségközi bizottságnak, hogy Olaszország rövidlátása akadályozta meg Ausztria fegyveres fellépését. Páris. Szikratávirat. A Morning Post jelentése szerint a nagyhatalmak újabb jegyzéket intéznek Magyarországhoz. Ebben 10 nap alatt követelik a kérdéses területek kiürítését. Ha Magyarország ennek nem tesz eleget, akkor a szövetséges csapatok, valószínűleg cseh csapatok Küldetnek ki Nyugatmagyarország vármegyéinek a megszállására. A lap egyúttal megjegyzi azt, hogy ez csak egyenlőre az angolok terve és kérdés, hogy a francia álláspont mennyiben egyezik meg ezzel. A helyzet ugyanis az, hogy befolyásos francia körök birtokai Magyarországon vannak és emiatt indokolt is, hogy Franciaország ne lépjen ugyanilyen elhatározásra. Ausztriának Nyugatmagyarországgal való meg- nagyobbítása következtében az egész terület előbb-uíóbb Németországhoz kerül. KELET: György herceg ragaszkodik a szerb trónhoz, — Jugoszlávia újra megakarja szállni Pécset. Belgrádból jelentik; A Secolo római távirata szerint érdekes részleteket közöl Franche D’Esperay belgrádi tanácskozásairól ős a királykérdésről. A közlemény szerint György herceg erős szemrehányást tett Pasics miniszterelnöknek, ki annak idején belekényszerítette őt a lemondásba. Pasics volt az, ki kijelentette, hogy vonuljon vissza, mivel Sándor rőgens nagy népszerűségnek örvend a népek között. A tábornok kérte György herceget, hogy az országos érdekek figyelembevételével álljon el tervétől. Mindennek dacára György herceg ragaszkodik álláspontjához. Belgrádból jelentik: M. T. I. A belgrádi minisztertanács mai ülésén Pasics miniszterelnök beszámolt a nyugatmagyar- | országi kérdésről. Kijelentette, hogy Jugoszlávia ős a kis antant többi államai egyetértőén szigorúan ragaszkodnak, hogy a trianoni szerződés határozatainak legutolsó betűjét is betartsák. Abban az esetben, ha Magyarország a békeszerződés egyéb határozatait ki akarná játszani, a kis antant államai kénytelenek lennének közbelépni. Ami különösen Jugoszláviát illeti, az, hogy Magyarország sohasem kereste a békeszerződésben vállalt kötelességeinek teljesítését, mivel máig egyetlen egy vagon kőszenet sem szállított Pécsről. Ha Magyarország nem teljesíti a szénszállításokat, akkor Jugoszlávia újból megszállja Pécset. Ozakó Pál ajánlata megértéssel találkozott. A szinügyi bizottság ülése Eger, 1921. szept. 12. Ma délelőtt 11 órakor Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt ülésezett a színügyi bizottság. Az ülésen Czakó Pál várszinházi igazgató is megjelent. Ott voltak még Bayer Henrik v. tanácsos, szin- házügyi előadón kívül Ringelhann Béla villamgyári igazgató, Torday Ányos dr. ciszt. rendi h. igazgató, Kálnoky István dr. h. főjegyző, Óriás Nándor dr. jogtanár, Barchetty Károly dr. és Horváth Gésa dr. Breznay Imre lapszerkesztő, szinügyi bizottsági tag betegsége miatt volt kénytelen távolmaradni. Az elnöki megnyitó után Bayer Henrik v. tanácsos terjesztette elő Czakó Pál színigazgató feltételeit. A színügyi bizottság Torday Ányos dr. és Barchetti Károly dr. hozzászólása után egyhangúan elfogadta Czakó Pál művészi programmját és a színházat neki ítélték oda. Torday Ányos dr. szerint Egerben még nem hangzottak el olyan szavak, amelyek a magyar és keresztény művészet előfutárjai lettek volna s Czakó Pál éppen ezért bontott zászlót. Súlyos feladat ez, amelyet gyámolítani kötelesség. Barchetti dr. is ugyanezen az állásponton van és véleménye szerint a legmesszebbmenő módon kell előmozdítani a keresztény kultúra térfoglalását. Trak Géza h. polgármester kijelentette, hogy a város nem fog szűkkeblűnek bizonyúlni, de egyelőre csak az első esztendői gazdasági kedvezményekről lehet szó. Ennek az elbírálása a pénzügyi szakosztály és a képviselőtestület elé tartozik. A színigazgató azután kedves egyszerűséggel vázolta munkaprogrammját. Tudja, hogy harcot kell vívnia a keresztény kultúráért, de ebben a harcban csak akkor lehet győzelmes, ha a város tőle telhetőleg gyámolítani és az egri közönség istápolni fogja azt a művészetet, ami magyar ős nemes fajsúlyú. Célul tűzte ki, hogy az enervált lelkek könnyűvőrű csinálmányáit száműzi a magyar színpadról ős száműzi a lipótvárosi magyarságot. A komoly értékű klasszikus operettek, kisebb operák, drámák szerepelnek a műsorán. S megszólaltatja a fiatal magyar tehetségeket is. Erre nagy szükség van. Nemzeti és keresztény irodalom csak akkor keletkezhetik, ha van keresztény színházunk, keresztény színtársulatunk. Sokat nem Ígér, de igyekezni fog, hogy az, ami a tarsolyában van, közmegelégedésre szolgáljon. Szüksége van a város anyagi támogatására. Például hozza föl a vidéki színházakat, amelyek csak a városok áldozatkészsége árán tudják megóvni életképességüket. Kálnoky István dr. megjegyezte, hogy a város akceptálni fogja a nemes törekvéseket és anyagi helyzetéhez mérten hozzájárul a színház gazdasági ügyeinek rendezéséhez. Mindenesetre figyelembe kell venni azt is, hogy a város szegény. Debrecent említette meg ezzel kapcsolatban. A gazdag kálvinista Róma sem tudta szubvencionálni Kardos /igazgatót. Érdekes momentuma volt az ülésnek az, amikor Bayer Henrik v. tanácsos Hel- tay Húgó áremelését terjesztette elő. Az öreg spekuláns, akit úgy látszik Arany János Apollója minden hájjal megkent, ragaszkodik Egerhez. De az árai szemérmetlenül magasak. Még Czakó is megcsóválta a fejőt, annyira elhajította a baltanyelet Heltay, akit különben értesítenek, hogy ne fáradjon el Egerbe. Heltay egy bájos anzikszon is komplimentírozott a bizottsági tagoknak, akik finom irőnikus mosolygással fogadták a megtiszteltetést. Trak Géza h. polgármester Kálnoky István dr., Ringelhann Béla villamgyári igazgató és Bayer Henrik városi tanácsos bevonásával szűkebb bizottságot alakított, melynek az lesz a célja, hogy kész programmal lépjen a pénzügyi szakosztály elé, amikor is az ügyben érdemlegesen fognak határozni. A színügyi bizottság részéről a legmesszebbmenő jóindulattal és elismeréssel találkozott Czakó programmja. Mozog a vörös hadsereg. Londonból jelentik : Szeptember 14. A nyugati orosz tartomány lakosságát rendkívüli mértékben izgatja, hogy a szovjet kormány egész területéről csapatokat küld a nyugati határ felé. A katonaság jól el van látva lőszerrel és munícióval.
