Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-03 / 199. szám

2 EGEI NÉPÚJSÁG mRSBBESESEBBSBOgam Budapest. A Red Orient rádió vasúti forgalmának szabályozása végett kiküldött román és szerb bizottság befejezte mun­káját. Belgrád és Bukarest között közvet­len vonatösszeköttetés lesz Szendrőn át. Azonkívül légi forgalmat is szándékoznak létesíteni és evégből a szükséges repülő tereket is berendezik. Ilyenformán köz­vetlen légi kapcsolást nyernek Prága, Bel­grád, Bukarest és Konstantinápoly között. A Várszínház gárdája jön Egerbe. Czakó Pál budai színigazgató kapja meg az egri Városi Színházat. Eger, 1921. szept. 2. Mintha az egri színház balcsillagzata letűnt volna! . .. Bayer Henrik városi tanácsos azt az örvendetes hírt közölte az Egri Népújsággal, hogy a budai színtársu­lat, amely tetőtől-talpig keresztény, szeretne Egerbe jönni, ha a megélhe­tés feltételeit megtalálná. A kultuszminiszter Egert kikapcsolta Heltai szinikerületéből. S így Heltai kény­telen búcsút venni Egertől. Eger nem sok könnyet hullat érte. Ma délelőtt Bayer Henrik városi ta­nácsos hivatalában megjelent Czakó Pál, aki a budai Várszínházban játszó szinész- gárda művészeti és adminisztratív igaz­gatója. Elmondotta, hogy a közoktatásügyi miniszter megkérdezte tőle, (bár Ne- ményi igazgató ellen kifogása nem volt), volna-e kedve a társulatával Egerbe jönni? Ő nem akar egy szín­igazgatót sem Egerre oktrojálni, ahol a kultúrigények nagyobbak és ahal harmadrangú színésztársaságok az egri közönség várakozásának nem tudnak megfelelni. Czakó Pál készségesen vállalkozott a misszióra és ma már Egerbe is jött, hogy érdeklődjön a gazdasági kérdések után, amelyek a legfontosabbak a színház­igazgatóra nézve. Kijelentette Bayernek, hogy vállal­kozna egy április—május—júniusi szezon­ra, ha biztosítanák neki a társulat meg­élhetését. Bayer azt felelte, hogy a város mindent megtesz, ami tőle telik. A színigazgató föltételeiben a vigalmi adótól való mentesítés, a jutányos áramszolgáltatás és a színház díjta­lan átengedése szerepel. Az Egri Népújság munKatársának Czakó Pál színigazgató a következőkben nyilatkozott: — Még ma haza utazom. Ha számí­tásaim beválnak, akkor lejövök Egerbe. A színtársulatomat kiegészíteném és har­mincöt taggal a kórust is beleértve, ját­szanék az egri közönségnek. A társula­tom mögött keresztény tőke áll. S az ál­lamtól 100.000 korona szubvenciót is kap évente. Ha a közönség látogatná a szín­házat, őszre is lejönnék. Ezeket mondotta a budai színigazgató. Eger lenne az első város, amely fő­városi társulatot kapna. S ezt m8g kell gondolnia a városnak. Minaent el kell kö­vetni, hogy a budai Várszínház színészeit Egerbe^ hozzuk. Czakőt le kell szerződ tetni. Áldozat ide, áldozat oda, nekünk már elég volt a ripacsokból. Wekerle és Polónyi. & különös párbaj. (Folytatás.) Eger, 1921. szept. 3. Egy ízben Polónyi azt mondotta nekem: — Én Sándorral (Wekerlével) együtt jártam Székesfehérváron iskolába, ő ne­kem most is mindent megtesz, amit tőle kívánok. Ez igaz is volt, mert amikor egy saj­tóperben Lengyel Zoltán (aki különben ész és tehetség tekintetében Polónyihoz nem is hasonlítható) a kedvezőtlen körül­mények folytán némileg Polónyi fölé ke­rekedett, és ennek következtében Polónyi quasi compromittálva leit, Wekerle igaz barátságának igen sajátságos és érdekes jelét adta. Wekerle, a finom diplomata a képvi- selóház egyik nyílt ülésén egy durva, sértő beszédet mondott, ami egyáltalában nem volt szokása. Engem Wekerlének ez a szokatlan hangja nagyon meglepett. Polónyi felállt és kérdezi: — Reményiem, a miniszterelnök úr ezeket a sértő szavakat nem reám alkal­mazta ? Wekerle: De igen is. Egyes-egyedűl a képviselő úrra alkalmaztam. Természetesen párbaj lett a dologból. J\£ÁsnaP délután 1 órára volt az ösz- szecsapálTKte^l^tűzve- Ezen a napon déli tizenkét órakor~$Sgyedórai szünetet adott az elnök. A- szünet alatt a képvise­lők a folyosón gyűlnek össze. En épen a száz év felé járó Szappanos István bácsi mellett állottam, amikor Wekerle .«ellet­tünk elhaladt. Szappanos, aki különben Dánoson Wekerle szomszédbirtokosa tolt, megállítja Wekerlét és pátriárkái hangiul kérleli: — Sándor öcsém ne vívj te párpajt Gézával, hiszen mindketten miniszterek voltatok, meg azután hatvan éven felül is vagytok, nem illik már a párbajozás hozzátok. Erre Wekerle azt felelte, hogy enged­jen meg, Pista bátyám, de a dolog már annyira előrehaladt, hogy visszatérni nem lehet. Egy órakor Wekerle és'Polónyi ösz- sze is csaptak. A kardok már alig győz­ték elviselni a csapásokat, de a felek egyiko sem sérült meg. A felek kimerülése miatt a segédek pihenő időt adtak. A második és harma­dik összecsapás is <• imerűléssel végződött. A segédek a párbaj szabályoknak megfe­lelően kijelentették, hogy a felek a lova­giasság követelményeinek eleget tettek. A felek ki is békülíek. így rehabilitálta és ütötte lovaggá a miniszterelnök a kissé alantasabb helyzetbe került barátját annélkül, hogy bármelyiküknek csak a hajuk- szála is meg görbült volna. Ezt is csak két ilyen zseniális férfiú eszelhette így ki. Ekkor értettem meg én is Wekerlé- nek a képviselőházi kirohanását. Két nagy szellemet vesztettünk el néhány hónap alatt, amilyenekben pedig nem igen bővelkedünk. Babóesay Sándor, v. országgyűlési képviselő. EaaaBsiBBflaBBBia6iBsaHB Halálra ítélték Zagyva tiszthelyettest. Budapestről jelentik: A 2 hétig tartó tárgyalás után Mondada hadbíró ma hir­dette ki a Cserni féle bűnügyből kifolyólag letartóztatásba vett Zagyva József tiszt- helyettes fölött a katonai törvényszék Íté­letét. Felbujtói minőségben elkövetett gyil­kosság bűntettükén mondotta ki bűnösnek és hZÁntt összes kitüntetéseinek elvesztésére, tiszthelyettesi rangjának lefokozására ős a nemzeti hadsereg kötelékéből való el­bocsátásra, valaoint kötél általi halálra ítélte. Gyenesi Arnold csendőr alezredest lázítás büntette alól felmentette. Az ítélet kihirdetésénil Zagyva felesége is jelen volt, ki ájultul esett össze. Eger, 1921. szeptember 3. Csepreghy Gyula állami tanító nyugalomba vonóit Negyvenöt esztendős tanítóskodás után most vonul nyugalomba Csepreghy Gyula állami tanító. Hőt generációt nevelt fel ez alatt a becsületes munkával leélt idő alatt. Tanítóságának legnagyobb idejét Egerben töltötte s az ő keze alól nagyon sokan kerültek ki olyanok, akik ma már számottevő szerepet játszanak Magyar- ország kulturális életében. A miniszter köszönetét a tanfelügyelőség tolmácsolta Csepreghy Gyulának, aki azzal az őrzéssel távozhatik a nyugalomba, hogy hazája iránt lerótta polgári kötelességét. A negy­venöt esztendő negyvenöt babérkoszorú, melynek minden levele egy-egy szeretett tanítványnak üdvözlete. Előléptetés. Az érsekfőpásztor Ven- czell Ede prépostkanonokot egyházmegyei főtanfelügyelővé nevezte ki. Kitüntetések. Az érsekfőpásztor Csontit Béla esperest, kiskörei plébánost tisztelet­beli kanonokká, Matuszka Mihály főespe­rest, pásztói plébánost pedig szent Péter és szent Pálról nevezett kácsi apáttá ne­vezte ki. Halálozás. Heinisch Pál m. kir. pénz­ügyi számvevőségi tanácsos, életének 43-ik s szorgalmas munkálkodásának 22-ik évé­ben, kartársainak mély sajnálatára, folyó hó 1 én elhunyt. Temetése f. hó 3-án d. u. 3 órakor lesz az Irgalmasok kórházából. Szőlősgazdák figyelmébe. Tisztelet­tel kérjük a kisebb szőlősgazdákat, hogy vasárnap Vili kor a Keresztény Szociális Egyesületben a Pince Szövetkezet meg­alakítása céljából tartandó megbeszélésen megjelenni szíveskedjenek. Szeptember 1-én életbe lépett a forgalmi adó. A pénzügyminiszter rende­letet adott, ki amely közli, hogy a forgalmi adó 1-őn életbe lépett. A rendelet fon­tosabb intézkedései a következők: For­galmi adót fizet mindenki, aki belföldön nem őstermelésből származó kereseti tévé kenységet. folytat.. Az adó összege a jöve­delem 15%-a, amit készpénzben, vagy bélyegekben lehet fizetni. Az adókivetést a jövedelem bevallásának alapján a pőnz- ügyigazgatóság végzi és ellenőrzi. Azok, akik forgalmi adó alá esnek, kötelesek a plakát megjelenése után az illetékes helyen jelentkezni. Beutazási engedély kell a Nyugat- magyarországra utazóknak. A legújabb rendelet értelmében a Nyugatmagyarország területére utazóknak beutazási engedély kell, melyet az áilamrendőrsőg állít ki. Az E.T.E. szezonzáró úszó versenye. Szept. hó 4-én, vasárnap d. u. 4 órakor rendezi az E. T. E. szezouzárő uszőver- senyét. A számok közül kiemelkedik a 200 m. főverseny, melyben Bitskey Zoltán a Move-Ese tüneményes úszója — 400 m. es bajnok — is biztos induló. A gyermek­számokban hatalmas mezőnyök fognak starthoz állani. A rendező egyesület gyer- mekuszőgárdájával Bárány, Szigritz, Kiss és Bitskey Aladár kemény harcot fognak vívni. Érdekesebb számok lesznek a hölery- verseny, a 66 m. mell- és 66 m. gyorsuszás az E. T. E. bajnokságáért, továbbá a gyer- mekvizipóló. Nevezni lehet Szász Imrénél ma és holnap d. e. 11—12 óra között a férfi uszodában. Nevezési díj nincs. Belépő díjak: Ülőhely 20 K.-, állóhely 10 K., diák ős katonajegy 5 K. Az áll. főreáliskola segélyző-egyesü- lete 4-én (vasárnap) 10 órakor közgyűlést tart, melyen az 1920—21. évi zárszámadást is felülvizsgálják. A közgyűlés után szülői értekezlet lesz abból a célból, hogy mind­járt a tanév elején megbeszélés alá kerül­jenek egyes, az iskolát és a szülői házat közösen érdeklő kérdések. A segélyző- egyesület tagjait, a szülőket, szállásadókat

Next

/
Thumbnails
Contents