Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-02 / 198. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG hogy a nemes borág gyümölcse nem a hordóban van, hanem széímorzsolva lent a tőkék alatt! A kár a szőlőkben 50—70%, de talán még ennél is több. Amint lenézek az útra, emberek, puttonos asszonyok mennek ha­zafelé. Szomorúak. Csak ne látták volna tulajdon szemükkel ezt a rettenetes pusz­títást. Én is indulok hazafelé. Nem jő még ezt nézni sem! Amint leereszkedem a völgybe, rettentő ködbe érek, alig látni benne. Kellemetlen bűz üti meg orromat. Hát ez mi lehet.. . ? Soha sem éreztem ilyen fojtó, kellemetlen ködöt.. . Emberek jönnek utánam. El vannak keseredve. Beszélnek hozzám. Belgrádból jelentik. M. T. I. A had­ügyminiszter rendeletére nagyobb számú katonai csapat és csendőrosztag vonúl a délszláv állam déli részeibe, hogy a ko- mitácsikat megfékezzék. Tegnap éjjel a veszélyeztetett területekre egy ezred gya­logság érkezett. A politikai világ hangu­lata igen nyomott, a kormányt nem támo­gató pártok, különösen a muzulmán Kép­viselők indolens viselkedése miatt, kik lángba borítják Szerbiát. A muzulmán képviselők ahelyett, hogy a rendelkezé­sükre állő eszközökKel megakadályoznák a lázadást, titokban szítják az elégedetlen­séget. A kormány azon tervvel foglalko­zik, hogy a veszélyeztetett területre egy teljhatalmú minisztert nevez ki kormány- biztossá. Saját tudósítónktól: Az athéni hír­adás szerint a kemalisták visszavonulóban vannak és több ponton feladták állásukat. Az ellenség lovascsapatai üldözik őket. A görög hadvezetőség meg van győződve arról, hogy mée vasárnap sikerül csapa­tainak Angorába. bevonulmok. Londonból jelentik: Belfasban, az írországi zavargások főfészkében a lázon­gások mind nagyobb arányokat öltenek. Budapest. M. T. I. Sigray Antal kor­mánybiztos hivatalosan jelenti: A soproni szövetségközi bizottság előzetes tudomá­sával magyar katonai osztagok tegnap este 9 órakor a csendőrség által megszál­lott területekre ismét bevonultak, hogy a magyar csendőrségnek az idegen elemek eltávolítására irányuló munkájában segít­ségére legyenek. A katonaság a legrövi­debb idő alatt kiüríti ezen zónát és visz- szatér a trianoni szerződésben megállapí­tott állomáshelyére. A katonaság Sopro­non kívül senkivel sem érintkezik. Eger, 1921. aug. 31. I. Napoleon mondása jut eszembe, amikor erre a két zseniális férfiúra gon­dolok. Napoleon szerint a politikában némi hazugság ki nem kerülhető, de Metternich jelleme csak ebből a három szóból állott: hazugság, hazugság és hazugság. — No a legfőbb, hogy Hegedűs már megcsinálta a vagyonváltságot! — Szedheti már tőlünk a kis Hegedűs! — Nem is bajoskodok én többet a szőlőmmel, inkább gyümölcsfát ültetek. Az idén is kaptam cseresnyóből 10.000 koro­nát, aztán még csak az alját sem kapál­tam meg! Mennek, elhagynak, igyekeznek haza­felé, hogy megvigyék a hirt a hőstyának. . . E csapás folytán sok gazda úgyszól­ván teljesen tönkrement, úgy, hogy a va­gyonváltságot kifizetni nem tudja. A ká- rosúltak hir szerint kérni fogják a kár hatósági felbecslését, hogy az adó alól mentesítést kapjanak. Bencze. Legutóbb a Royal-utcábati került nyílt ut­cai harcra a sor. A most már harmadik napja tartó küzdelem nagy számú áldo­zatot követelt. A legújabb jelentések sze­rint 15 en estek el és 100-nál többen se­besültek meg. Az egész várost katonaság tartja megszállva. Páncél autók járják be | a várost és őrjáratok segítségével gon­doskodnak a rend fentartásáról. A sinfei- nek követe Mac Graph elutazott Dublinba, hogy a londoni válaszjegyzőket átadja. De Valera jegyzékét ma este 6 órára várják. Páris szikra távirat: Seunier francia tábornok a román-magyar határkiigazítő bizottság katonai vezetője a határmenti lakossághoz kiáltvánnyal fordult és kérte őket, hogy a bizottság döntésében jóaka­ratot és megértést találjanak. Becsből jelentik: Hogy a szövetség- közi bizottság, melyet a jugoszláv-magyar ; határmegállapításra küldöttek ki, határo- ; zatában követeli a határkiigazítást Ma- j gyarország javára. A tegnapi belgrádi : minisztertanács ezzel szemben azt hatá- ; rozta, hogy ragaszkodik a trianoni béke- j szerződés legszigorúbb keresztülviteléhez. M. T. I. Ideérkezett hírek szerint az osztrák csendőrség Vasmegyébe még ed­dig nem hatolt be, mert az ottani lakos­ság hangulata izzó. Sopron és Mosonme- gyébe bevonult osztagaikat az egyes fal­vakban összpontosították, mivel a lakosság kevésbé barátságos magatartást tanúsít velők szemben. Egyik csendőrosztag a kismartoni Eszterházy várban húzódott meg, magát elsáncolta géppuskákkal, a várost őrizetlenül hagyta avval a kijelen­téssel, hogy mindenki vigyázzon magára. A városban nagy a fosztogatás és a rablás. Wekerle Sándor és Polónyi Géza tisz­teletreméltó, tisztajellemű férfiak voltak, de a politikában némi kilengést megenged­tek maguknak. Wekerle guvermentális, Polónyi pedig ellenzéki szellem volt. Ámbár ilykőpen a politika ellenkező pólusán helyezkedtek el, holtigtartó barátságos viszonyban voltak. Wekerle — ismert dolog — pazarúl ígért, de ígéreteit nem igen tartotta meg. Polónyi egy alkalommal mondja nekem: Wekerle egy hosszú ivpapirost tart az országház folyosóján a kezében és ar­ról olvas. Kérdezem tőle, mit olvas, amire Wekerle azt feleli, hogy meg nem tartott Ígéreteim tisztáját olvasom. Ezt a gyengéjét Wekerle különben a képviselőház egyik ülésében nyíltan is el­ismerte. Maniu Gyula, a tehetséges és hajt­hatatlan nemzetiségi képviselő, aki azóta még nagy Románia miniszterelnöke is volt, az akkori viszonyokhoz képest túltengő nemzetiségi kívánattal lépett fel a képvi­selőházban. Wekerle erre így felelt: Kisebb nagyobb igazsággal azt tart­ják felőlem, hogy Ígéreteimet nem tartom meg. De most a képviselő urnák kijelen­tem, hogy kivánatának teljesítését meg , sem ígérem. Ha már Maiimról és Wekerléről együtt szólottám, megemlítem, hogy Maniu egy intranzigens magyargyűlölő volt. Mán er­délyi nemes családból származott. Állító­lag valamely elődjén a magyarok igazság­talanságot követtek el (sajnos, a Tisza Kálmán éra alatt ilyesmi megesett az el­hibázott nemzetiségi politika folytán). Ma­niu tehát azért függesztette a Mán családi nevéhez a iu toldalékot. Maniu egyik képviselőházi ülésen fej­tegeti, hogy szent Innocencius pápa sze­rint a románok Magyarországot előbb fog­lalták el, mint a magyarok (ami persze nem igaz). Wekerle erre így válaszolt: — A képviselő ur bibliai alapon áll. Én is ezt cselekszem. A Szentírás szerint az Isten az em­bert a hatodik napon teremtette, aki tehát ennél is régibb eredetre hivatko­zik, az nem emberi származás. De térjünk vissza Polónyihoz. Amikor Andrássy Gyula gróf, a koalíció alatt bel­ügyminiszter lett, Polónyit az igazságügyi miniszteri székéről leszorította, ezért különösen Andrássy miatt — az ellenzéki táborhoz csatlakozott. De Wekerlével szem­ben a barátságot még a politikai téren is fenntartotta. Babócsay Sándor, v. országgyűlési képviselő. (Folytatjuk.) Világos kérdések és sötét feleletek. Megkapja-e Dózsa az elégtételt? Talán nem, talán nemigen, talán igen is, nem is, talán igenis nem, talán nem is igen. Mi van a Sertéshizlalóval ? Ó, kérem, semmi, semmi, de ezt be kell ma venni. A közpénztár azért nem hízik, ahogyan ez a fáma hírlik, mert a sertéses Társaság nagy áldozattal s még több kínnal, kizáróan marhákat hizlal. Mire gondolsz jámbor olvasó, ha a tisztviselő lisztet látod? A Panama csatornára. Ugyan mikor és hogyan felelnek az Egri Népújság négy kérdésére az iller- tékesek ? Ez nagyon kérdéses. De tekintettel arra, hogy négy kérdésről van sző, tán négyféleképen is fognak felelni. Mi történt a tegnapelőtti Virradat­ban? Dózsának — alkonyúlt. A külföld eseményei. A forrongó Szerbia. — Visszavonúlnak a kemalisták. — Az Ír­országi zavargás Dk. — Seunier francia tábornok kiáltványa — A belgrádi minisztertanács. LEGÚJABB. A magyar katonai osztagok ismét bevonultak Sopronba. „Mindenki vigyázzon magára!“ Wekerle és Polónyi. A meg nem tartott ígéretek. — A biblia.

Next

/
Thumbnails
Contents