Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-19 / 187. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 4. Irredenta vers. Szavalja: Vass Sándor, földmíves-ifjusági egyleti tag. 5. Abt.: Yineta. Énekli: az Egri Koszorús Dalkör. Vezényli: Grőnay Andor, karnagy. 6. A falusi dalárdák felállításának tervezetét ismerteti Dr. Vóssey Ede, a Magyar Dalos Szövetség főtitkára. 7. a) Népdalok. Énekli: a Czifra-téri Földmíves Ifjúsági Egylet vegyes kara. Vezényli: Medák Alajos, karnagy, b) Egyházi és világi énekek. Énekli: a Keresztény Szociális Egylet földmíves ifjúsági férfikara. Vezényli: Thun Endre, karnagy. 8. Lányi E.: Petőfi. Énekli: a Budapesti Polgári Dalkör. Vezényli: Farkas Nándor, karnagy. 9. Himnusz. Éneklik: a Budapesti Polgári Dalkör, az Egri Koszorús Dalkör A nemzetgyűlés tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg Gaal Gaszton. Az elnöki jelentés során bemutatta az augusztus 21-én tartandó 'vitézi avatásra szőlő meghivót. A Házat Lukovich Aladár fogja képviselni. Hornyánszky sürgős interpellációban azt akarta kérni, hogy kobozzák el a «Nép» c. fővárosi lapot. A belügyminiszter azonban az interpelláló meghallgatása nélkül kijelentette, hogy a lap elkobzását nem rendeli el. A Ház ezt tudomásul vette. Ezután Kőbőrt Emil pénzügyi előadó előterjesztette a vagyonváltságból befolyó jövedelom hováfordításáről szóló kimutatást. Sándor Pál védelmébe vett egy belga cipőgyár részvénytársaságot, melynek reklámját, tisztességtelen verseny címén elkobozták, pedig ez a cég olcsó cipőhöz akarja juttatni a közönséget. A vagyonváltság vitája során Usetty Ferenc azt a módosítást ajánlja, hogy a törvényhatóságok, városok, községek bir- | München. Az «Augsburger» c. lap az Eberle dr. tollából cikket közöl Károly király terveiről és a magyar karlistákról. Eberle dr. Sivájczban beszélgetett Károly királlyal, akinek a közléseit nyilvánosságra hozta. A cikk iroja szerint a király tavaszi «kirándulása» Magyarországba Francia- ország és Anglia tudtával és beleegyezésével történt. IV. Károly most várja a Eger, 1921. aug. 18. Foglalkoztunk legutóbb Elek István erdőtanácsos röpiratával, melyben Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egri beszédére válaszolva, Hegedűs pénzügyi politikáját bírálta. Hegedűs kézhez kapván Elek István röpiratát, éppen arra a részre, amelyet az Egri Népújság aug. 12-diki (182.) számában leközölt, a következő megjegyzéseket fűzte Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőhöz intézett levelében: «Mindazok a pénzhullámzási tünetek, amelyeket Elek István felemlít, az ón pénzügyi reformomtól teljesen függetlenül ős az Egri Polgári Dalkör. Vezényli: Grőnay Andor, karnagy. Este Vs8-kor a Vár nyugati ormáról szerenádot ad a három dalkör Egerváros közönségének'tiszteletére. A szerenádhoz V48-kor lampionos menetben vonúlnak a Kér. Iparosházből az Irgalmas-, a Kaszinó- és a Széchenyi-utcán át az érseki lak elé, ahol dallal üdvözlik Eger főpásztorát. Az érseki lak elől a Káptalan-utcán át vonúl a menet a Várba. 9 órakor barátságos ismerkedőre gyűlnek a Keresztény Iparosházba, hová a rendezőség ezúttal is szíves vendégszeretettel hivjá meg azokat, akik bor-adományukkal járultak a vendéglátáshoz. tokába tartozó földek váltságmentesek legyenek. Sokorőpátkai Szabó az egyesületek vagyonát óhajtja ilyen kedvezményben részesíteni. Hegedűs válaszában kijelentette, hogy amennyit lehetett, már ő maga módosított a javaslaton. Ezeket a javaslatokat még elfogadja, de az olyanokat, amelyek illuzórikussá tennék a törvényt, felelőssége tudatában nem engedi a pontok közé csúsztatni.. Gróf Tisza István pénzügyi politikáját követi: azt akarja, hogy a városok is bevonassanak a financiális 'politikába. Kéri, lássák be azt, hogy az engedékenység legvégső határáig elment. Nagyon behatóan foglalkozott a javaslat előkészítésével, nem úgy, amint Drózdy állítja. Öt perc szünet után a javaslatnak elfogadták a II.—VI. szakaszig terjedő részét jelentékenyebb módosítások nélkül. Sokorőpátkai kérte még, hogy a hadiözvegyek, árvák, rokkantak 5 holdig 50°/o engedményben részesüljenek. Ne csak a föld legyen ezeknél váltságmentes, hanem a fölszerelés is. (Az ülés tart). kedvező alkalmat és 200 ezer megbízható magyar katonával bevonul Bécsbe és visszaállítja a monarchiát, melyben a Habsburgok uralma Magyarországra, Ausztriára és Dél-Németországra (Tirol) terjed ki. A monarchia francia protektorátus alatt állana. Károly király szerint a franciák ezt a tervet támogatják. álltak elő nálunk ős az összes külföldi államokban, tehát nem az én pénzügyi reformomnak a következményei. Miután az összes államok megették a pénz belértékét, ugyanazon nominale ma más anyagi értéket jelent, mint amikor még valóságos fedezett pénz volt. Ez általános tünet, tehát nem a Hegedüs-féle reform következménye. Minden kalkuláció ugyanerre az eredményre fog jutni, de ebből nem következik, hogy pénzügyi reformom valamely pontjában helytelen volna. Az ugyanazon nomináléval biró pénznek kisebb értékké való átváltozása jelenti éppen a háborúban elpusztított értékek hiányzását az emberiség vagyonából. Ezen sem én, sem az erdőtanácsos úr segíteni nem tudunk. Most már a rendezés három módon történhet. Vagy úgy, hogy az így belső magjától megfosztott pénz semmivé deval- váltatik. Ez az államcsőd. Erre az irtózatos rázkődtatásra egy lelkiismeretes ember sem vállalkozhat. Vagy úgy, mint tanácsos úr ajánlja, ami voltaképen nem egyéb, mint az 1811-ben, a Napóleoni háborúk után, elrendelt fokozatos devalváció. Ennek akkor is oly bonyodalmak lettek a következményei, hogy százéves pörök keletkeztek. De ettől eltekintve, a közgazdasági élet akkor annyival egyszerűbb volt, hogy ezt rá lehetett vetíteni. Gondoljon el azonban valaki egy 50 éves kölcsönt ős számítsa ki más és más koronában, hogy az annuitásnak ma mi felelne meg. Még ha ily matematikus akadna is, akkor is csak nagy csalódás lenne a vége, mert amit tanácsos úr mond, hogy Zürichben az arany értékhez mérik a koronát: nagy tévedés. Zürichben a svájci frankhoz mérik a koronát és a svájci frank sem az, ami a háború előtt volt. Sőt tovább megyek. A délafrikai állami költségvetést elolvasva, az ottani pénzügyi jelentésből azt látom, hogy az arany is megingott, mert az arany termelési költsége, a munkások élél- mezésének drágidása folytán, megváltozott, úgy, hogy az egyetlen és relatíve véve rögzítettnek mondható értékmérő, az arany sem az ma. Nem is csodálkozom ezen oly óriási kataklizmák után, amelyeken az emberiség átment. Mig ez meg nem változik, sötétben kell tapogatóznunk és a pénzügyi reformnak célja nem lehet, hogy csodát teremtsen, vagyis a papírból aranyat, hanem, hogy nehéz munkával lecsapolja a pénzt lehetőleg nagyobb megrázkódtatás nélkül. Ez az ón célom is és nem hiszem, hogy a kérdést máskép meg lehessen oldani.» *+#♦*«♦*++»♦*****♦*♦♦♦* Az ,.Egri Népújság“ gyűjtése a hadifoglyok hazaszállítására. Eger, 1921. agusztus 18. Áthozat 1921. aug. 16-ről . . . 62.989 K Özv. dr. Martinovich Józsefné . 50 » Csanády László dr. igazgató . . 100 » H. G. dr.......................................... 100 » Kovács Sándor .......................... 2 » K arkusz Borbála.......................... 3 » Sz abó Erzsi............................... 3 » összesen 63.247 K Nem lankadó hittel és nem csüggedő reménységgel várjuk napről-napra a jó lelkek adományát. És hitünk, reménységünk eddig még nem csalt meg, nem volt hiábavaló. És ez biztat a további kitartásra; továbbá az a tudat, hogy a hozzánk* e célra juttatott minden fillér rendeltetési helyére megy és semmiféle címen egyetlen fillért sem vonunk el rendeltetésétől. BaiB3EiS8SlHSESHSEgESI63l!ÍSEISESli8SIBSESlB3 Kövess tábornok trafikos lett. Budapest. M. T. I. Mint hírlik, Kövess- házy Kövess tábornok visszavonúl ős polgári pályára lép. A pénzügyminisztertől trafikengedélyt kért. A Neue Freie Presse most azt írja, hogy Hegedűs teljesítette a kérését. A tábornok üzlettársa dr. Stenczel özvegye lesz, aki a bolsevisták rémuralma következtében jutott özvegyi sorsra. A „Nép“ elkobzását javasolta Hornyánszky. A vagyonváltságban Hegedűs elment az engedékenység legvégső határáig. — Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről. — Károly király el akarja foglalni Bécset. Jíejtiis miniszter kifele glel; JsWán „Reflexidi“-r«.
