Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-18 / 186. szám

Ara 2 korona. Eger, 1921 augusztus 18. csütörtök. XXVIII. évi. 186. sár. Egri Jlépujjág Előfizetési dijak postai szállítással i Igész és félévi előfizetést nem fogadunk el. | íegped évre 110 K. — Egg hóra 40K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal; Líceumi agomdas Telefon szám 13. Ä Hevesmegyei Takarék- pénztár jubileuma. Eger, 1921. augusztus 17. A Hevesmegyei Takarékpénztár teg­nap tartott igazgatósági ülésén ünnepelte meg az intézet alapításának, valamint első igazgatósági ülésének hetvenötödik évfordulóját és elhatározta, hogy az inté­zet háromnegyedszázados jubileumának hi­vatalos megünneplésére a hetvenötödik üzletév közgyűlésének fog előterjesztést tenni. 1840-ben alapította Fáy András Ma­gyarország legelső pénzintézetét, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesületet. Hamarosan követték ezt a példát az or­szág nagyobb városai, amelyek között sze­repelt Eger is. Itt a vármegye első alis­pánja, Almássy Pál, az 1845. junius elején összehívott vármegyei értekezleten adta elő tervezetét. E szerint a takarékpénztárt 400 drb. 100 pengőforint n. é. részvény ki­bocsátásával 40,000 pengő forint alaptőké­vel alapították meg, amelyből azonban egyelőre csak 50%-ot mondtak ki befize- tendőnek. A részvény-aláírás befejezése a meg­alakulás, a helytartótanács által jóváha­gyott alapszabályok visszaérkezése után a takarékpénztár működését 1846. augusz­tus 17-én kezdette meg. Az első betevő Szabó Antal volt 1 forint 20 krajcárral, amely betétkönyv a többi relikviával együtt ma is az intézet tulajdonában van. Az elvetett mustármag jó talajra ta­lált, szorgalmas és becsületes munkával odafejlődött, hogy az intézet betétállománya ma már a 60 milliót is meghaladja. Hazánk, Hevesvármegye és Eger vá­rosa hetvenötéves történelmének esemé­nyei, a forradalmak, háborúk és elnyoma­tások korszaka, a pénzügyi krízisek, a fejlődés és virágzás napjai mind be van­nak vésve ennek az intézetnek történetébe, aminthogy Eger város, Hevesvármegye és az ország történetében is szerepel a He­vesmegyei Takarékpénztár. A történelem e lapjainak ismertetése nem szorítható e cikk keretébe, azért csak vázlatosan és kivonatosan akarunk az in­tézet fejlődésének egyes mozzanataira, va­lamint irányítására rámutatni. A hosszú idő alatt, a munka verőfé­nyes és derűs napjai között, sajnos, sokszor dühöngtek akár a politikai, akár a pénz­ügyek, akár az ipar vagy kereskedelem terén súlyos viharok is, amelyek nem egy vi­rágzó vállalatnak szegték a nyakát. Ezek a megrázkódtatások azonban nyomtalanul tűntek el e sziklaszilárdan épült intézmény mellett. Az intézetet hosszú évtizedeken át túlzott konzervativizmussal vezették, amely a fejlődés rovására történt ugyan, de alapját annál megrendíthetetlenebbé tette. Az utolsó 25 év alatt azonban, még mindig a konzervativizmus zászlajával, de mentesen annak túlzásaitól és párosulva a tettre-készséggel: rohamos fejlődésnek indult. A modern bankpolitikába való be­kapcsolódásával, amely a saját számlára való rizikós és konjukturális ügyletektől távol tartja magát és igy soha semmiféle meglepetés nem érheti: kitartó, becsületes és szorgalmas munkával oda küzdötte fel magát, hogy ma már 20 pénzintézettel, ipari és kereskedelmi vállalattal áll ér­dekközösségben. Ily összeköttetéssel kevés vidéki pénzintézet dicsekedhetik, már pe­dig ez által az ország közgazdasági életé­ben, valamint Hevesvármegye és Eger vá­Budapest, aug. 17. A mai nemzetgyűlésen a Hegedűs­féle törvényjavaslatot tárgyalták. Az Ereky- féle manőverezésnek egyre több híve akad. Támadják a kormányt, támadják Hegedűst. A kisgazdapárt ebben a kérdésben inogni látszik és még nem tudjuk, mi lesz végle­ges álláspontja. Aggasztó, hogy egy pár kisgazda képviselő meg akarja ingatni az országnak Hegedűs iránt érzett bizalmát. Alchimisták és Fausztok járnak a politika mesgyéin. A szivárvány, ami néha földe­rűi fölötte, csak Mefiszto kaján vigyorgása. A nemzetgyűlésről tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti: A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az el­nöki bejelentés után az interpellációs köny­vet olvasta fel. Interpellációra iratkoztak fel Vasadi Balogh György és Letenyei Pá­ter. Ezután áttértek az ingatlan vagyon- váltságról szól® törvényjavaslat vitájára. Elsőnek Zákány Gyula szólalt fel. Előrebocsátotta, hogy az egész kormány­zati rendszer iránt bizalmatlan. A törvény- javaslatot sem az általános, sem a részletes vita alapjául nem fogadja el. A következő szónok Forgách Miklós. — Azt hiszem, hogy Csonka-Magyar­M. T. I. jelenti. Belgrád. Tegnap reggel 8 órakor összeült a szerb minisztertanács és meg­szövegezték a proklamációt, amely Péter király halálát tudtára adja a népnek s egyszersmind bejelenti, hogy az elhunyt király trónját Sándor kir. herceg fogja örökölni. ros gazdasági fejlődésében jelentékeny szerepet tölt be. Nem akarjuk az olvasót a statisztika száraz számadataival untatni, de érdekes­nek tartjuk megjegyezni, hogy a 20,000 pengő frt.-tal meginduló intézet ma lö'mil- lió saját tőkével dolgozik. És mig az első mérleg 140,888 pengő forint forgalmat mutat ki, addig az 1920-ik üzletév mérlege 2 milliárd 809 millió 327,108 K forgalom­ról számol be. Meg kell még említenünk azt is, hogy ez az intézet fennállása óta a jó­tékonyság oltárára az 1914. évig, tehát még békebeli jó koronákban 111,241 K-t áldo­zott, azóta pedig: további 127,218 K-t szen­telt jótékony célokra. Kívánjuk, hogy az intézet legköze­lebbi 100 éves jubileumán ugyanolyan szép fejlődésre és előmenetelre tekinthes­sen vissza, mint amilyent a legutóbbi 25 év alatt elért. országon nincsen olyan magyar, akit ne az integritás gondolata vezetne. Ebből a szempontból bírálom el a törvényjavaslatot, melynek hibái vannak ugyan, amennyiben a progresszivitás nincs meg benne, de — kivihető. A javaslatot a részletes vita alapjáúl elfogadja. Huszár Elemér támadta Hegedűs pénz­ügyi politikáját, de nem talált visszhangra. Huszár attól fél, hogy a vagyonváltság miatt a kis egzisztenciák mennek tönkre, akiknek voltaképpen — nem kell fizetni vagyonváltságot. Akinek vállalnia kell a Hegedűs-reform szerint a terheket és aki­ket ez érint, nem mondhatók kis egzisz­tenciáknak. A progresszióról az Egri Nép­újság tájékoztatta olvasó közönségét. Aki­nek kevesebbje van, kisebb váltságot fizet, Mahunka Imre volt a következő szónok.- Ügy érzem, — mondotta — hogy a vagyonváltság törvényjavaslatának vég­rehajtása nem aktuális. Bizalommal vi­seltetem a kormány pénzügyi politikája iránt, de elvárom, hogy a részletes vita során határozati javaslatokkal fogják mó­dosítani a vagyonváltság törvényjavasla­tát, melyet a részletes vita alapjául elfő- | gadok. Amig a régens vissza nem érkezik, az alkotmány értelmében a minisztertanács intézi az országos ügyeket. A nemzetgyűlést már egybehívták, amelyen Ribár dr. fog elnökölni. Az első ülésen Sándor kir. herceg leteszi az alkot­mányos esküt és ugyanezen a napon fel­esketik a hadsereget is. Egy képviselő, aki bizalmatlan. — A Nemzetgyűlés ülése. — Proklamáció Péter szerb király haláláról. Sándor királyi herceg visszaérkezése után leteszi az esküt az alkotmányra.

Next

/
Thumbnails
Contents