Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-13 / 183. szám
fe Ära 2 korona. Eger, 1921. augusztus 13. szombat. XXVIII. évf. 183/sr, Égrí ílépujjág Előfizetési dijak postai szállítással i Sflész és félévi előfizetést nem fogadunk el. ff egged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatalt Líceumi agomda« Telefon szám 11. Lejön-e Huszár a hadifogoly napra? Nagy Gusztáv alezredes nyilatkozik. A. hadifogolynap programmja. Levél a hadifogságból. Cseljabinszk, 1. juli. 1921. Már nagyon sok levelet és levelezőlapot küldtem . . . ! valamelyik majd csak eljut a címzetthez. Itt átutazó hadifoglyok utján is küldöttem több ízben; ezek talán még gyorsabban odajutnak; eljutnak abba az országba, amely nekünk a legkedvesebb. Eljut az írás abba a rég nem látott otthonba, amelyet nekünk még mindig nem szabad, nem" lehet viszontlátnunk. Pedig a hivatalos magyar Hazának jók voltunk a harctéren, de bizony — amint látjuk — fiaival, akik 4—5—6—7 s vannak, akik nyolcadik esztendeje foglyok, — nem nagyon törődik. Pedig fogyunk. S még egy szibériai tél után, amelyre már előre borzadva gondolunk, talán felényire fogyunk majd. Minden hadifogoly megy hasa. Na- gyon-nagyon keserű volt első ízben látni, amint azok boldogan csomagoltak ős elutaztak haza, szeretteikhez. Azután mint minden rosszat, ezt is megszoktuk már mi. Én hivatalosan négyszer voltam útban hazafelé. Egyszer sem jutottam el Hozzátok ;... most már semmivel sem törődöm. De minek is ?! Az otthoniaknak már mi nem kellünk. Itt — idegen országban, idegenek között — mi értelme is volna gondolkozni, tépelődni s húzni ezt a kínos, nyomorult életet, amely csak jaj és nyűg már nekünk. És miért mindez . . . ? ! Január óta tífusz, skarlát, dizentéria... közben egy hónapig mint lábbadoző — börtönben ; szerencse, hogy ártatlanságom kiderült, máskép ott pusztultam volna. Egészségem bizony nagyon gyenge; idegeim teljesen tönkre mentek. Ha még egy telet itt hagynak, nem tudom, hazakerülök-e. Édes Nagymama! Én vagyok a legszerencsétlenebb unokája, . . . életem minden nappal keserűbb, nyomorúltabb lesz. Hát igazán elfelejtettek már minket az otthoniak ? Azok, akikért harcoltunk, szenvedtünk, . . . akiknek módjában állana minket megváltani! Miért nem akarják? írják meg legalább nyíltan, egyenesen s akkor majd más országnak leszünk az állampolgárai, ha már Magyarországnak nem kellünk! Édes jó Nagymama! Mily rettenetes fájó és keserű ez nekünk, ki sem tudom mondani. Minden nemzet gondolt a fiaira és hazavitte őket s keserűen kell leírni: csak a miénk nem gondol reánk . . . * Szívbemarkoló keserű igazságok. Talán nagyon is keserűeknek látszanak az itthoniak előtt. De gondoljuk meg, mit érezhet az, aki legszebb éveiből már a nyolcadikat tengi át idegenben, nyomorban, napről-napra sorvadó reménnyel . .. És nincs, aki segítsen! Te sem akarsz segíteni, kedves olvasónk ?! A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Sainí-René Taillandier. Eger, 1921. augusztus 12. Munkatársunk ma fölkereste Nagy Gusztáv alezredest, aki a Hadifogoly-napról következőképen nyilatkozott: — Már az Egri Népújság megírta, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök szíves volt elvállalni a Hadifogoly-nap fő- védnökségét. Őexcellenciája értesítettben- nünket, hogy a Hadifogoly napra személyesen is eljön, ha politikai elfoglaltsága engedi. — S a begyűlt összeget hová juttatják alezredes úrék? — Huszár Károlynak adjuk át az összeget. Lehangoló, hogy a Hadifogolynapot nem tudtuk Hevesmegyében egy napra, ebben az esetben f. hő 14-re, megszervezni. Az volt a tervünk, hogy egész Hevesmegyében meghatározott napon előadásokkal és gyűjtésekkel tartjuk meg a Hadifogoly-napot, de ez a terv rajtunk kívül eső okból nem sikerűit. így a Hadifogoly-napot egyelőre Egerben tartjuk meg. A megyében majd későbbi napot határozunk meg. S talán jobb is lesz így. Az egri Hadifogoly-nap után erőnket teljesen a vidéknek szentelhetjük. Ezeket mondotta Nagy Gusztáv alezredes a Hadifogoly napról, amelynek programmja következő: Szombaton, f. hó 13-án este 1li8 órakor kezdődik a Városi Színházban a műsoros est. Taskendi foglyok dalai, melodráma, szerenád, tánc és egy drámai jelenős töltik be az első részt. A második részben olasz foglyok nótái, orosz bordal, Eger, 1921. augusztus 13. A Horthy Miklós Őfőméltősága által alapított vitézi rendbe tegnap vették föl a legelső hevesmegyei illetőségű egyént, Juhász Kálmánt. Ünnepélyes vitézzé avatása augusztus hó 21-én lesz Budapesten, amelyre elviszi 18 éves fiát is, akit ezentúl a Vitéz előnév szintén jogosan megillet. Vitéz Juhász Kálmán tartalékos tiszt- helyettes volt a világháborúban. Küzdött Szerbiában, Oroszországban, ahol már 1915. februárjában arany vitézségi éremmel tűntették ki, amit az alábbiak tanúsága szerint, ki is érdemelt: A 40-ik Szurmay-hadosztálynak el kellett foglalnia a Jablonka és Turka között lévő orosz állást. A jeles tábornok mielőtt az embereit a halálba kergette volna, tudni akarta, hogy milyen erős az orosz tánc, Győni-dalok váltakoznak. A befejező szám egy lírai jelenős lesz a fogolytábor életéből. Vasárnap, 14-én, délelőtt 11-kor a Városháza nagy tanácstermében matiné lesz, melyen a kiragasztott hatalmas zöld plakátok tudósítása szerint szónokok ős felolvasók ismertetik a hadifogoly-akciót, rab véreink szenvedéseit, a hadifoglyok kultűr-életét. A város külső negyedeiben ugyancsak 11 órakor hadifogoly tárgyú ismeretterjesztő előadások lesznek. A Szvorőnyi-utcai állami iskolában Törő József, a Wesselőnyi-utcai áll. iskolában Lanther János, a Cifra-téri állami iskolában Vas Sándor, a Maklári-úti állami iskolában Darőczy József, a Kertészutcai gazdasági iskolában Rajner Sándor, a Keresztény Szocialista Ifjúsági Egyesület helyiségeiben Bóta István fog beszólni. Délután 3 órakor a tűzoltó laktanyából zenés felvonűlás indúl az Érsekkertbe, hol 4 órakor nagyszabású népmulatság kezdődik, mely éjfélig tart. Belépő díj katonák és gyermekek számára 5 K, felnőtteknek 10 korona. A matinéra és ismeretterjesztő előadásokra belépő-díj nincsen. Az egri hadifoglyok Nagy Gusztáv alezredes vezetésével hetek óta fáradoznak a Hadifogoly nap előkészítésében. Mai vezércikkünk szomorú világosságot derít az oroszországi magyar hadifoglyok életére, akik már a reménységet is elvesztették és nem hogy közel vannak a kétségbeeséshez, hanem már martalékául is estek. orosz és honnan lehet%gkönyebben megtámadni. Felderítő járőrt keresett tehát és Juhász Kálmán, akkor még őrmester, önként jelentkezett. Álruhába öltözve nappal kikémlelte az orosz állást, éjjel pedig 12-ed magával elindult a kiszemelt úton. Anélkül, hogy észrevették volna, eljutott az orosz csapatok háta mögé ős négy napig ott tartózkodott, majd pedig nagy harci szerencsével és gazdag katonai titkokkal visszatért a magyar állásba, de nem 12-ed magával, hanem 23 katonával; tíz oroszt ős egy kozák kapitányt ugyanis magával hozott ... Az elfogott kapitány engedélyt kért a magyar parancsnoktól, hogy kezet szoríthasson a vitéz őrmesterrel. Természetesen megengedték neki. Másnap a Juhász Kálmán jelentése alapján ős az ö vezetése mellett megindult Vitéz Juhász Kálmán. • Heves vármegy ében Juhász K. az első tagja a vitézi rendnek.
