Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-13 / 183. szám

fe Ära 2 korona. Eger, 1921. augusztus 13. szombat. XXVIII. évf. 183/sr, Égrí ílépujjág Előfizetési dijak postai szállítással i Sflész és félévi előfizetést nem fogadunk el. ff egged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatalt Líceumi agomda« Telefon szám 11. Lejön-e Huszár a hadifogoly napra? Nagy Gusztáv alezredes nyilatkozik. A. hadifogolynap programmja. Levél a hadifogságból. Cseljabinszk, 1. juli. 1921. Már nagyon sok levelet és levelező­lapot küldtem . . . ! valamelyik majd csak eljut a címzetthez. Itt átutazó hadifoglyok utján is küldöttem több ízben; ezek talán még gyorsabban odajutnak; eljutnak abba az országba, amely nekünk a legkedvesebb. Eljut az írás abba a rég nem látott ott­honba, amelyet nekünk még mindig nem szabad, nem" lehet viszontlátnunk. Pedig a hivatalos magyar Hazának jók voltunk a harctéren, de bizony — amint látjuk — fiaival, akik 4—5—6—7 s vannak, akik nyolcadik esztendeje foglyok, — nem nagyon törődik. Pedig fogyunk. S még egy szibériai tél után, amelyre már előre bor­zadva gondolunk, talán felényire fogyunk majd. Minden hadifogoly megy hasa. Na- gyon-nagyon keserű volt első ízben látni, amint azok boldogan csomagoltak ős el­utaztak haza, szeretteikhez. Azután mint minden rosszat, ezt is megszoktuk már mi. Én hivatalosan négyszer voltam útban hazafelé. Egyszer sem jutottam el Hozzá­tok ;... most már semmivel sem törődöm. De minek is ?! Az otthoniaknak már mi nem kellünk. Itt — idegen országban, ide­genek között — mi értelme is volna gon­dolkozni, tépelődni s húzni ezt a kínos, nyomorult életet, amely csak jaj és nyűg már nekünk. És miért mindez . . . ? ! Január óta tífusz, skarlát, dizentéria... közben egy hónapig mint lábbadoző — börtönben ; szerencse, hogy ártatlanságom kiderült, máskép ott pusztultam volna. Egészségem bizony nagyon gyenge; ide­geim teljesen tönkre mentek. Ha még egy telet itt hagynak, nem tudom, hazakerü­lök-e. Édes Nagymama! Én vagyok a leg­szerencsétlenebb unokája, . . . életem min­den nappal keserűbb, nyomorúltabb lesz. Hát igazán elfelejtettek már minket az otthoniak ? Azok, akikért harcoltunk, szen­vedtünk, . . . akiknek módjában állana minket megváltani! Miért nem akarják? írják meg legalább nyíltan, egyene­sen s akkor majd más országnak leszünk az állampolgárai, ha már Magyarország­nak nem kellünk! Édes jó Nagymama! Mily rettenetes fájó és keserű ez nekünk, ki sem tudom mondani. Minden nemzet gondolt a fiaira és hazavitte őket s keserűen kell leírni: csak a miénk nem gondol reánk . . . * Szívbemarkoló keserű igazságok. Ta­lán nagyon is keserűeknek látszanak az itthoniak előtt. De gondoljuk meg, mit érezhet az, aki legszebb éveiből már a nyolcadikat tengi át idegenben, nyomor­ban, napről-napra sorvadó reménnyel . .. És nincs, aki segítsen! Te sem akarsz segíteni, kedves olva­sónk ?! A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Sainí-René Taillandier. Eger, 1921. augusztus 12. Munkatársunk ma fölkereste Nagy Gusztáv alezredest, aki a Hadifogoly-nap­ról következőképen nyilatkozott: — Már az Egri Népújság megírta, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök szíves volt elvállalni a Hadifogoly-nap fő- védnökségét. Őexcellenciája értesítettben- nünket, hogy a Hadifogoly napra szemé­lyesen is eljön, ha politikai elfoglaltsága engedi. — S a begyűlt összeget hová juttat­ják alezredes úrék? — Huszár Károlynak adjuk át az összeget. Lehangoló, hogy a Hadifogoly­napot nem tudtuk Hevesmegyében egy napra, ebben az esetben f. hő 14-re, meg­szervezni. Az volt a tervünk, hogy egész Hevesmegyében meghatározott napon elő­adásokkal és gyűjtésekkel tartjuk meg a Hadifogoly-napot, de ez a terv rajtunk kí­vül eső okból nem sikerűit. így a Hadifo­goly-napot egyelőre Egerben tartjuk meg. A megyében majd későbbi napot határo­zunk meg. S talán jobb is lesz így. Az egri Hadifogoly-nap után erőnket teljesen a vidéknek szentelhetjük. Ezeket mondotta Nagy Gusztáv alez­redes a Hadifogoly napról, amelynek pro­grammja következő: Szombaton, f. hó 13-án este 1li8 óra­kor kezdődik a Városi Színházban a mű­soros est. Taskendi foglyok dalai, melo­dráma, szerenád, tánc és egy drámai jele­nős töltik be az első részt. A második részben olasz foglyok nótái, orosz bordal, Eger, 1921. augusztus 13. A Horthy Miklós Őfőméltősága által alapított vitézi rendbe tegnap vették föl a legelső hevesmegyei illetőségű egyént, Juhász Kálmánt. Ünnepélyes vitézzé ava­tása augusztus hó 21-én lesz Budapesten, amelyre elviszi 18 éves fiát is, akit ezentúl a Vitéz előnév szintén jogosan megillet. Vitéz Juhász Kálmán tartalékos tiszt- helyettes volt a világháborúban. Küzdött Szerbiában, Oroszországban, ahol már 1915. februárjában arany vitézségi érem­mel tűntették ki, amit az alábbiak tanú­sága szerint, ki is érdemelt: A 40-ik Szurmay-hadosztálynak el kellett foglalnia a Jablonka és Turka kö­zött lévő orosz állást. A jeles tábornok mielőtt az embereit a halálba kergette volna, tudni akarta, hogy milyen erős az orosz tánc, Győni-dalok váltakoznak. A befejező szám egy lírai jelenős lesz a fo­golytábor életéből. Vasárnap, 14-én, délelőtt 11-kor a Városháza nagy tanácstermében matiné lesz, melyen a kiragasztott hatalmas zöld plakátok tudósítása szerint szónokok ős felolvasók ismertetik a hadifogoly-akciót, rab véreink szenvedéseit, a hadifoglyok kultűr-életét. A város külső negyedeiben ugyancsak 11 órakor hadifogoly tárgyú ismeretterjesztő előadások lesznek. A Szvorőnyi-utcai állami iskolában Törő József, a Wesselőnyi-utcai áll. isko­lában Lanther János, a Cifra-téri állami iskolában Vas Sándor, a Maklári-úti álla­mi iskolában Darőczy József, a Kertész­utcai gazdasági iskolában Rajner Sándor, a Keresztény Szocialista Ifjúsági Egyesü­let helyiségeiben Bóta István fog beszólni. Délután 3 órakor a tűzoltó laktanyá­ból zenés felvonűlás indúl az Érsekkertbe, hol 4 órakor nagyszabású népmulatság kezdődik, mely éjfélig tart. Belépő díj ka­tonák és gyermekek számára 5 K, felnőt­teknek 10 korona. A matinéra és ismeretterjesztő elő­adásokra belépő-díj nincsen. Az egri hadifoglyok Nagy Gusztáv alezredes vezetésével hetek óta fáradoz­nak a Hadifogoly nap előkészítésében. Mai vezércikkünk szomorú világosságot derít az oroszországi magyar hadifoglyok éle­tére, akik már a reménységet is elvesztet­ték és nem hogy közel vannak a kétség­beeséshez, hanem már martalékául is estek. orosz és honnan lehet%gkönyebben meg­támadni. Felderítő járőrt keresett tehát és Juhász Kálmán, akkor még őrmester, ön­ként jelentkezett. Álruhába öltözve nappal kikémlelte az orosz állást, éjjel pedig 12-ed magával elindult a kiszemelt úton. Anélkül, hogy észrevették volna, eljutott az orosz csapatok háta mögé ős négy napig ott tartózkodott, majd pedig nagy harci sze­rencsével és gazdag katonai titkokkal visszatért a magyar állásba, de nem 12-ed magával, hanem 23 katonával; tíz oroszt ős egy kozák kapitányt ugyanis magával hozott ... Az elfogott kapitány engedélyt kért a magyar parancsnoktól, hogy kezet szoríthasson a vitéz őrmesterrel. Termé­szetesen megengedték neki. Másnap a Juhász Kálmán jelentése alapján ős az ö vezetése mellett megindult Vitéz Juhász Kálmán. • Heves vármegy ében Juhász K. az első tagja a vitézi rendnek.

Next

/
Thumbnails
Contents