Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-12 / 182. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Hegedűs programmjához. — Egri ember röpirata Hegedűs Lóránt egri beszédéről. — Elek István, aki Egerben hosszabb ideig volt az áll. erdészeti hivatal vezetője s pár év óta ismét egri lakos, érdekes reflexiókat fűz egy 12 oldal terjedelmű röpiratában a pénzügyminiszter egri beszédéhez. Röpiratából, mely 5 koronáért kapható a könyvkereskedésekben, adjuk a következő részleteket: » . . . Valahol hiba van a kréta körül ! Nem vagyok pénzember, csak matematikus és nem szakkritikát írok, csak néhány matematikai igazságból vonok le következtetéseket. Volt a háború előtt 1 drb 20 K-ás arany = 20 K. Ma, a háború után, 1 drb 20 K-ás arany =±= 900 K. Két mennyiség egy harmadikkal egyenlő, egymással is az. 20— 900 K, vagy 1 K = 45 K. Ugy-e bár ez matematikai képtelenség? Pedig ez igy van. Ez csak úgy érthető meg, hogy az egyik K nem egyenlő a másik K-val. Hogy a mai korona értéke nem egyenlő a tegnapiéval s viszont ez nem egyenlő a holnapi korona értékével, ez elvégre nem volna baj, hanem a baj az, hogy tényleg nem egyenlő mennyiségek a különböző időkből ei’edő tartozások és követelések behajtásánál egyenlőknek vétettek, miáltal a hamis mértékkel való szabad csalást vezették be, általában az egész világ pénz- forgalmába, nagy örömére a spekulációnak, mert hiszen a hamis mérték csak a hamisnak kedvez. A hamis mérték következménye lett: becsületes munka árán szerzett és megtakarított vagyonok — sokszor kulturális célokat, árvák, elhagyottak nevelését biztosító vagyonok — pusztulása, a köztisztviselők és a fixfizetésű intelligencia nyomorba sülyesztése, az állam tönkretétele az adőjövedelmek elapasztásával, más kezekben vagyonoknak hihetetlen halmozódása s általában a legteljesebb vagyon- bizonytelanság. A háborúban gyilkoltak, raboltak, életet és vagyont pusztítottak. Elvégre azt is el kellett szenvednünk, hogy hamis mértékkel csaltak, de most — a békés munkára való áttérés küszöbén — semmi sem ’ lehet sürgősebb feladata a pénzügyminiszternek, mint a háború által becsempészett hamis mérték kiküszöbölése, mert enélkül a spekuláció által való kifosztás örvényéből ki nem szabadulhatunk. Eger, 1921. augusztus 12. A fővárosi nyaraló gyermekek elutaztak. Az egri utcák ismét visszasüppednek a nyugalom hallgatásába. Nem zeng már a kirándúló csapatok ajkán a »Nem, nem, soha, egy talpalattnyif sem! ...» S a kis nyomorékok is megváltak az uszoda gyógyító vizétől, ahol Breznay Imre lap- szerkesztő atyai gonddal játszadozott és úszkált velük. A kis nyomorékok megbarátkoztak vele, megszerették úgy, hogy most, amikor künn voltam az állomáson, lelkemre kötötték, hogy a köszönetüket Nézzük csak, mi is voltaképen az a hamis mérték ? A szám magában véve ném fejez ki mennyiséget. A mennyiség megjelöléséhez még a tárgy és a mérték megnevezése szükségesek; így például 100 q. búza, 100 Hl. bor. Súlyt sulylyal, térfogatot térfogattal, értéket csak értekkel mérhetünk. Az összes értékek között a legkevésbbé változó érték az arany, ezért az értéket arannyal mérjük. A korona magában Írva csak egy pénznemet jelent. Értékegységek: az arany korona, arany frank, arany dollár stb., ellenben a papír korona, frank, dollár stb. nem értékegységek, mert hitelpapírokat képezvén, értékeik mindenkor az adós állam fizetési képessége szerint változók, vagyis az arany érték-egységhez mért kur- zuspapirok, amik aranyrelációban pénzként való kifizetésre alkalmasak. Amíg az arany és a papírpénz egyenértékű volt, addig a papírpénzzel névértékben is fizethettünk, de mihelyt papirkoronánk szédülni, bukdácsolni, majd —mint Hegedűs mondja — rothadni kezdett, vagyis a papírpénz reálértéke elvált a névértékétől: ettől a pillanattól kezdve névértékben fizetni vele nem lett volna szabad, mert a névérték nem fejez ki értéket, csak értékszorzó szám. Ha mégis fizettünk vele: a névérték a pénz hamis mértéke lett. A háború tette azzá! Rendben van ! A pénzügyminiszter azonban még ma is 123 milliárd korona államadósságról beszélt, bár tudja, hogy ez az összeg fixértéket ki nem fejező fiktiv szám, tehát hamis. Hamis azonban az állam költségvetése is, hamisak a pénzintézetek s összes vállalatok mérlegei, hamis alapokon nyugszanak hitelműveleteink. Ez nem pénzrothadás — mint Hegedűs megállapította — hanem annál több : a jogrend, a magán- tulajdon és a vagyonbiztonság rothadása. Fizetni lehet lesorvadt értékű pénzzel, csalni azonban vele nem muszáj és az egyszer elkövetett csalást törvényesíteni semmiesetre sem szabad. A külföld nem is engedi magát megcsalatni, hiszen azért jegyzik Zürichben pénzünk arany relációját s csak ebben az értékben fogadják el pénzünket ...» * Sok érdekes és kézzelfogható igazságot mond még az Elek István röpirata, de — sajnos — szűk terünk miatt nem közölhetjük. Ellenben ajánljuk, hogy aki teheti, vegye meg ezt az érdekes írást. tolmácsoljam. S én átadom ezt a köszönetét, nyomorék gyermekek megvigasztalt bánatával, lelkesen csillogó szemével, búcsúzó lemondásával. A gyermekek tegnap váltak el Te- mesváry István orvos századostól, aki egészségügyi felügyelőjük volt, az angolkisasszonyoktól, akik itt Egerben pótolták az édesanyát és a tanítónőniktől. Az angolkisasszonyok parkjának játszóterén volt a búcsú. Harkányi Mária kedves versikét mondott. Tőle jobbra ős balra virágcsokros kisleányka állt, aki segített neki a — könnyezésben. A fiúk nevében Németh János búcsúzott. Ma reggel V29 órakor ültek a gyermekek vonatra. Kíséretükben voltak: Te- mesváry István orvos százados, Hegedűs Lajos, a Nyomorék Gyermekek Intézetének igazgatója, Tóth Sándor leküldött miniszteri biztos, Csíky Ida, Danderer Mariska, Csoór Piroska, Mattam Jolán, Csíky Izabella ős Németh Anna tanítónők, akik egészen Füzesabonyig kísérik a gyermekeket. Két külön III-ik osztályú kocsiban utaznak az apróságok. Fölszállok hozzájuk. Mindegyik majszol valamit: csokoládét, kalácsot, cukrot, gyümölcsöt. Egy kis lány, aki már nagyon elkényeztette a gyomrát, barna kenyeret csipeget. A lánykák boldog zsivajgásban kiáltozzák : , — Én öt kilót híztam. — Én három ős felet. — Én kettőt és felet. — Én hármat! — A tisztelendő mater J. kalácsot sütött az útra. — A tisztelendő főnöknőtől képeslapokat kaptunk. Megmutatják. Az angolkisasszonyok zárdáját ábrázolja. A kis barna Márton Juliska odasom- fordál Csoór Piroskához. — Ha hazamegyek, elszomolodok és mindenkit megsilatpk. A fiúk nagyon vígan vannak. Énekelnek. Az utazás lázas izgatottsága pirúl az arcukon. Temesváry István doktort emlegetik. Egy-egy zacskó cukrot lóbáltak felém. — A doktor úr adta. A doktor úr. A mi jó apánk. — Mit üzentek az egrieknek ? — kérdeztem. — Tiszteljük, kezeiket csókoljuk. Köszönjük a sok mindent, — kiabálták. Az állomáshoz kijött búcsúzni Breznay Imre tanár is. Nagy doboz cukrot küldött általa Kalmár Gáspár a gyermekeknek, akik már messziről megismerték és örvendezve fogadták. Az angolkisasszonyok részéről a tisztelendő főnöknő, mater M. és mater J. fáradtak el a vasúthoz, hogy még egyszer istenhozzádot mondjanak a gyermekeknek. A pesti gyermekek nagyon szeretik az autogrammot. Levelezőlapjaikat egymásután íratják alá velünk. Mater J. érdekes dolgot közöl velem: — Tegnap a hálóban valami eltűnt. Azt mondottuk, hogy amíg meg nem lesz, addig senki sem megy haza. — Bár soha se találnák meg, — sóhajtották a kis imposztorok. — Este odajött hozzám egy kis nyomorék. Papírt halászott elő a zsebéből és felírta nagy kövér betűkkel a nevem. — Mihelyest megérkezek, irok a jó tisztelendő maternek. Vadász Lajos igazgató ugyancsak sűrűzi az autogrammot. Ő szerényen a háttérben dolgozott eddig. Félkilenc után megszólal a vonatvezető sípj?. A gép füttyent. Lomha teste előrelendűl. Megindúl a vaggon-sor. A gyerekek éneklik az «Isten, áldd meg a magyart«. A vaggonből kihajol púpos Mózeske ős vékonyka kezével zsebkendőt lenget Elutaztak a fővárosi gyermekek. A búcsúzás. — Három - négy kilót híztak.
