Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-05 / 176. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG hogy már szeptemberben megnyitják Egerben a fiukereskedelmi iskola I. osztályát. Az iskola jellege keresztény lesz és egyelőre persze csak az I. osztállyal, melyet azután négy óv alatt teljessé fejlesztenének. Fölvehetők a kereskedelmi iskolába azok a fiuk, akik a gimnázium-, a reál-, vagy a polgári iskola IV. osztályát sikerrel végezték s a felvételi vizsgálatot kiállják. A tandíj ezer korona lenne egy évre. Mivel az új iskola létesítésén fárado- zőknak tudniok kell, hány tanúlóra számíthatnak, ezúton hívjuk fel az érdekeit szülőket: jelentkezzenek azok, akik fiaikat az egri kereskedelmi fiúiskola I. osztályába akarják beíratni. Jelentkezés ideje szombaton és vasárnap délelőtt 10 tői 12 ig az angolkisasszonyok intézettnek földszinti igazgató-szobájában, hol Veszprémy Dezső igazgató minden irányban felvilágosítást ad. Az az örökös lakásmizéria. Eger, 1921. augusztus 4. Ez az. a mindig időszerű tárgy, amelyről, sajnos, naponta lehetne irni; az a kérdés, amelynek megoldása ma még a legsúlyosabb problémák egyike. Nyugalmas otthon nélkül nincs termelő munka, énéi- kül pedig nincs megújhodás. A nehézség a háziurak és a lakók, érdek-ellentéténél kezdődik. Az előbbi nem szívesen mond le a maga kényelméről, amikor ezért jóformán semmi ellenszolgáltatást nem lát, a lakó pedig legtöbbször nem tudja fizetni azt a bérösszeget, amelyet a mai értékviszonyok mellett a háziűr jogosan kívánhat. Szeretet és megértés — emberi szempontból ez is érthető — ebben a tülekedő, küzdelmes világban legtöbbször kikapcsolódik az ellentéteket kiegyenlítő eszközök közül, de sokszor még a kétségtelen jóakarat sem segíthet. A szerkesztőségünkben sokszor megjelenő ínségesek esetéből csak egyet ragadunk ki. A napokban láttuk dr. Liman Emilt, aki tudvalévőén két év óta kilencedmagával lakik egy kis szobában. A lakásügyek kormánybiztosának cim9 iránt érdeklődik nálunk. — Hát még mindig nincs lakása ? — kérdezzük. — Nincs. Talán nem is lesz soha, — feleli lemondással. — Nem értjük. Hiszen a később érkezettek is többnyire el vannak helyezkedve ! — Lehet, — feleli, — a tehetősebbek és ráérőbbek. Nálunk napi 10 óra a kötelező munkaidő. Ennél többet dolgozni illik, de kevesebbet nem szabad. A munkateljesítmény fokozása céljából a hivatalos órát hajnali 5 órakor kezdjük. Ilyen körülmények között legfeljebb ügynökök útján lehetne valami lakást felhajtani. Ehhez azonban pénz kell. Ami megfelelő lakást én a lakáshivatalnál bejelentettem, azok egyikéhez sem tudtam hozzájutni. — Hogyan férnek a bútorai ? — kérdezzük. — Teljes három szoba bútorom egy nedves, penészes, ablaknélküli mosókonyhában van felhalmozva. Ezt a helyiséget nem lehet szellőztetni. Mindenem teljesen tönkrement ezalatt a két év alatt a szó legszorosabb értelmében. Ezt a kárt, az ón viszonyaim mellett, már pótolni és kiheverni nem lehet. — S hogy vannak egészség dolgában ? — fűzzük tovább a szót. — Rosszul, — feleli. Öt kis lányom mindenike csenevész, vérszegény. Egyikük beteg lett ezelőtt 3 héttel gyanús tünetek között. Az orvos azonnali elkülönítést ajánlott. Egy szobában természetesen ezt nem lehet végrehajtani, ezért aztán egy másik gyermekem is hamarosan ágyba került. Tituszban szenvednek mindketten 3 hét óta 40 fokos lázzal — a többiek társaságában. Hogy kibírják-e, a jó Isten tudja. — Nem lehetne-e a kórházban ápoltatni a betegeket? — kérdezzük. — .Már megtörtént az, — feleli — hogy 80 éves anyámat és egyik kislányomat — előbbit spanyol influenzával, utóbbit difteritisszel -- heteken át kellett kórházban ápoltatnom, de hát ez sok költséggel jár. — No, — igyekszünk őt megvigasztalni — most már, a pénzügyminiszter legutóbbi közbelépése folytán, talán mégisjlesz kilátás valami jó lakásra! — Pénz kellene ide, kérem, nem pénzügyminiszter, akkor több reménnyel folytatnám a lakásfylhajtással járó harcot, — feleli és búcsúzik. Mi utána nézünk, elgondolkodva afölött, hogy Erdély és a Felvidék hódító urai, a vezető állásokba került pópák, ügyvédbojtárok és segédjegyzők hogyan érezhetik magukat 4—5 szobás lakásaikban és hogy vájjon meddig fog tartani rájuk nézve ez a paradicsomi állapot! ? Rablóbandák fosztogatnak Erdélyben. M. T. I. Békéscsabán keresztül hajmeresztő hirek érkeznek azokról a fosztogatásokról, melyeket kóborló havasi oláh bandák követnek el az erdélyi lakosság ellen. Bukarestben is nagy megdöbbenést keltett, hogy Brassó környékét nap mint nap tervszerűen fosztogatják. A rablásokat katonaruhás, jói felfegyverezett emberek követik el, akik a zsákmányért a legelszántabb harcra is képesek. Ezek a bandák legutóbb megállították a Budapest—Bukaresti express vonatot és az utasokat teljességgel mezítelenre vet- kőztetve mindenükből kifosztották. Miért égnek az utcai lámpások nappal is? Sok jég kell a városban. Eger. 1921. augusztus 4. Megrögzött kritikusok már szóvátet- ték azt is, hogy — csúfolva a múltban megszokott világítási Ínséget, most már kora délután és késő éjszaka 2—3 órakor, sőt reggel 7 órakor is égnek a villanylámpások. Minden panaszos persze, közérdekből beszél. Vagy attól fél, hogy télire ismét nem lesz villanyunk, vagy pedig pótadótól, mely szintén köztehei’, — ami azért fáj legjobban, mert «nekem is fizetnem kell«. Kérdést intéztünk tehát Ringelhann Béla villanygyári igazgatóhoz ős megállapítottuk azt, hogy se nem pazarlásképen, se nem adóhalmozás céljából égnek a villanykörték az egri szemeknek szokatlan időben. Égnek a lámpások azért, mert a jéggyártás miatt a motorokat meg kell indítani, az utcai vezetékeket azonban nem lehet kikapcsolni, — tehát kényszerűségből égnek. Naponta 30 mázsa jégre van szüksége Egernek és ezt.a villanygyárnak kell előállítania, mert a hús ellátás zavartalansága is ettől függ első sorban. — Mégis miért kezdik olyan korán az üzemet? — kérdezte munkatársunk. — Azért, mert a nagy hőség következtében nappal annyira átmelegszik az egész szerkezet, hogy ennek a lehűtése két-három órába kerül. Csak ezután kezdődhetik meg a tulajdonképeni jéggyártás. — És nem fizet rá a gyár a jéggyártásra ? Mert hisz a nappali utcai világítás sok áramot elfogyaszt!? — Rá nem fizetünk, — mondotta Ringelhann, — de nem is nyerünk rajta semmit. Nekünk ez nem is célunk. Fontos az, hogy a jegét olyan mennyiségben állíthassuk elő, amennyire azt az élelmezési és közegészségügyi viszonyok kívánják. Csizmadia Sándor egyedül maradt. M. T. I. A .Magyarországi Munkáspártnak, mint tudjuk, eddig két tagja volt bent a Nemzetgyűlésben: Csizmadia és Andaházi Kasnya Béla. Utóbbi most Írásban bejelentette a pártnak, hogy ezentúl vele minden érdekközösséget megtagad, így Csizmadia egyedül maradt. HÍREK. Eger, 1921. augusztus 5. jVz Epreskert mellől. A napokban egyik kora-reggel az Epreskert felé vitt utam. Ahogy csöndesen ballagdálok, nagy libacsapat örömgágogását hallom a hátam mögött. Tőlem harminc—negyven lépésnyire ereszkedtek a földre s vig zsibongással szaladtak az eperfák alá. Megkezdődött a lakmározás. Úgy elhallgattam békés csevegésüket. Egyik se bántotta a másikat. Vidáman tereferéltek. Ha valamelyik gazdagabb terítékre akadt, ujjongó hangon sipított föl. Bizonyosan azt kiáltotta libanyelven a többinek: »Gyertek ide, itt az igazi früstök.« * De sokat tanúihatnánk ezektől az együgyűnek gúnyolt állatoktól... Minő más kép tárúl elénk, ha azokat a területeket figyeljük, ahol a XX. század emberei »szedik az epret«/ Akik a gyümölcshullató fák alá kerülnek, ököllel és könyökkel törtetnek előre. Egy—egy kövérebb szemért porba, sárba hempergetik egymást. Mikor jóllaktak, észre se veszik a reájok tapadt port és sarat; azt azonban megcselekszik, hogy az eperfák alól kiszorultakat lesajnálják, kinevetik . . . Szegény libák ! .. . Dicső emberek! ... Bl.— 50 székely diák. Ma 50 egyetemi hall- gatú érkezik Buuapestről. A vendégek a Székely Egyetemi Énekkarba tartoznak. Azért jönnek, hogy holnap este a színházban hangversenyt rendezzenek, továbbá, hogy vasárnap az Érsekkertben nagy kerti ünnepségre hívják össze a város minden rétegét. Ugyanekkor iparos és gazda-bál is lesz. A vendégdiákok a Siketnémák Intézetében szállnak meg, ellátásukról pedig a Leány-Club lelkes tagjai gondoskodtak egyes családoknál. A kitünően összeállított mflsor, amelyet már tegnap ismertettünk, a legkényesebb ízlést is kielégíti. S axi elmegy a székely diákok mulatságára, az együtt ünnepel az ünneplő egyetemi hallgatókkal. — Itt említjük meg, hogy a hangverseny-jegyek a Propaganda-üzletben kaphatók. Eljegyzés. Szóvérdffy Gábor fogyasztási ellenőr eljegyezte Balogh Terikét Nagykárolyból.
