Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-04 / 175. szám

4 EGRI NÉPÚJSÁG A múlt hét a belpolitikában. (julius 26. — augusztus 2.) A gyász, amely közel három év óta ül a magyar lelkeken, most szakadt ránk végérvényesen. A trianoni békeszerződés ratifikált okmányait julius 26-án, a háború kitörésének hetedik évfordulóján cserélték ki Párisban. Ezeréves törvénytárunknak 1921. julius 31.-ről keltezett legszomorúbb lapja gyászkeretben közli az úgynevezett békeszerződést becikkelyező 1921 : XXXIII. törvénycikket. Az Ítélet formailag jogerős, de mi rendületlen bizalommal bízunk a formai jog felett álló és a népek sorsát intéző isteni örökigazságban, mely a mi hitünk szerint a végítéletet máskép fogja kimondani. Alig elviselhető keserűség és nyomorúság korszakának a kapuján lépünk keresztül. Egy rombadőlt hazát kell újjá­építenünk. Á haza elvárja, hogy minden fia megtegye kötelességét. Százszorosán szomorú ilyen körülmé­nyek főzött az a sívár kép, amelyet nem­zetgyűlésünk arculata mutat. Nehány fel­tűnni vágyó képviselő nagyon is átlátszó célzattal minduntalan olyan kérdéseket hoz felszínre, amelyek a nemzetgyűlés áldásos munkájától az időt, a szükséges nyugal­mat és érdeklődést elvonják, s a bizonyí­tékokkal nem kellőképpen támogatott le­leplezések, nyílt és burkolt gyanúsítások az ország határain belül és azokon kívül megingatják a magyarság életképességébe vetett bizalmat, mert azt a látszatot keltik, hogy a magyar politika nélkülöz minden erkölcsi alapot. A parlament túlnyomó több­ségének jóakaratú törekvését teljesen meg­hiúsítja nehány lármás képviselő minden józan tekintetet figyelmen kívül hagyó egyéni akciója. Ez az irányzat az egész országban nagy ellenérzést keltett, s a törvényható­ságok egymás után emelik fel szavukat s tiltakoznak a tervszerű zavarkeltés ellen. Kecskemét város törvényhatósága a leg­élesebb szavakkal és névleg megnevezve ítéli el a lármás irányzat vezérembereit. Nógrád vármegye ugyanilyen célzatú ha­tározatában követeli a mentelmi jog köpe­nyébe burkolózó felforgatok megrendsza- bályozását, s elégedetlenségét fejezi ki a Ház elnökének éppen e kérdésben tanúsí­tott erőlytelenságe felett, ügy hírlik, hogy a fővárosban társadalmi akció indul meg a parlamenti destrukció hősei ellen. Az általános elégületlenség első áldozata Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, aki már elhagyta díszes méltóságát. Most megfelelő erélyes embert keresnek a nehéz feladatkör méltó ellátására. Közéletünk elfajulásának egyik tünete Rassay Károly képviselő beszéde, aki nyíl­tan jogot formál ahhoz, hogy mint magyar politikus külföldön politikusokkal tárgya­lásokat folytathasson. A miniszterelnök nagyon helyesen állapította meg, hogy ma­gyar politikusoknak ilyetén szereplése nem ildomos és az országra káros, mert a po­litikusok, akik a kormány megkerülésével folytatnak tárgyalásokat, nem ismerhetik úgy a külpolitikai helyzetet, mint a kor­mány. A kormánynak nevében a leghatá- rozottabbban tiltakozott az ellen, hogy egyes politikusok ilyen tárgyalásokat kezd­jenek. A kormány a felelős, — mondja a miniszterelnök, — s ha a kormány háta mögött tárgyalásokat folytatnak, akkor nem lehet a felelősséget viselni. Ezekből a tár­gyalásokból semmi jó sem származhatik. Igen nagy horderejű eseménye az el­múlt hétnek az, hogy am. kir. állami jegy- intézet augusztus 1.-én megkezdte műkö­dését. Ezzel megszűnt Magyarországon az Oszft'ák Magyar Bank jegykibocsátó mo­nopóliuma, melyet ez a kiváló tekintélyű pénzintézet tényleg 1817 óta, jogilag 1878 óta élvez. Most helyét a magyar királyi állami jegyintézet foglalja el, amelynek utján a magyar állam az ő kizárólagos pénzjegykibocsátó jogát gyakorolja. Ezzel pénzügyi önállóságunk tényleg megvaló­sult. (m. k.J Bujtás (porbujtás, homlítás) és döntés. Nem hinné az ember, ha minduntalan nem olvasná, hogy a legtöbb szőlőmívelő és szőlőbirtokos, dacára a temérdek nép­szerű előadásnak, iskolázásnak, népszerű szakkönyvnek, a bujtás (porbujtás, homlí­tás) és döntés között nem tud különbséget tenni. Röviden tandíjuk hát meg a kettő közötti különbséget és a kettő helyes ren­deltetését. Bujtás, melyet porbujtás, homlítás (Erdélyben) néven is ösmernek, a tőkéről hajtott, jól beért, nemes szőlővessző föld alá juttatása abból a célból, hogy általa termésünket fokozzuk. E célból a nemes szőlővesszőt a tőke közelében 25—30 cm. mélységre, tehát egy ásónyomnyira lenyom­juk az elkészített gödörbe a földbe, egy horgas fával lefogatjuk, földdel betemetjük. Jó talajban ez eljárással 2—3 évig elél így a vessző, szívja a tőkét is, ereszt gyöke­reket is, tehát két helyről szedi fel a föld­savakat. A jelzett idő elteltével azután tő­ből levágjuk a bujtott vesszőt a, tőkéről, mert ha nem, a filoxéra* megkeresi, el is pusztítja. Ne csodálkozzék tehát a gazda, ha ilyen bujtási művelettel íákolt szőlői sárgulni kezdenek ős kipusztulnak szén- kénegezés nélkül. A bujtás másik neme, ha az oltvány­szőlőtőke amerikai alanyából érlelünk 1—3 szép vesszőt és ezt a kipusztűlt tőke he­lyére 40—50 cm. mélyre húzzuk le, hogy azután kész, amerikai alanyként kezelvén, helyben beoltsuk. Ez is jő eljárás. A nemes vesszőt is szokták 40—50 cm. mélyre húzni tőke pótlásra. Ez tovább tart, mint az első esetbeli bujtás, de a sorsa mégis rövidesen az elpusztúlás szőnkéne- gezés nélkül. *) A döntés a szőlőfoltozásnak legigazibb módja a kész, erős oltványokkal való fol­tozáson kívül. Homokon nem annyira in­dokolt, mint agyagon. A döntés lényege abban áll, hogy magát a tőkét buktatjuk alá a rajta hagyott amerikai, zölden beoltott és jól beérett vesszővel együtt. Az eljárás a következő. Őszön vagy kora tavasszal, esetleg enyhe télen át, fél méter mély ős 60—70 cm. hosszú árkot ásunk a tőke mellett; a mélységet annyira visszük, míg a felsőbb gyökerek mind napvilágra kerültek és a vénült tőke csakis talpgyökerein áll. Erre a felső gyökereket levagdaljuk ős erős tő­kénél azon talpgyökereket is, melyek nem engednék a tőkét egész az árok fenekére *) Homoktalajon, ha az teljesen filoxera men­tes ma is jó felújítási mód; de kötött talajon filo- xőra-fészek. •'1023 < Nyomatott az érseki líceumi nyomdában. fektetni. Erre lefektetjük az árok aljára a tőkét úgy, hogy a bunkója is az árok al­ján feküdjék. Ezután a rajta lévő .oltott vesszőt visszagyűrjük óvatosan, hogy el ne törjék, a talpgyökerek felé és mintha a talpgyökerekből nőtt volna ki, felhozzuk a földszinig ős mintha sima vessző lenne, egy szemre visszametszük és mindenben úgy kezeljük tovább, mintha oltvány lenne. Kifogástalan, becsületes, komoly mű­velet. A Rajna mentőn reges régóta így tartják fel a szőlőket. Kissé költséges, de szolid eljárás, és még mindig olcsóbb a csalóka bujtással való Kísérletezésnél. Végh Kálmán, Mátyás. A német császár jövedelme. London. A Reuter ügynökség jelenti; A német császár állandóan hadilábon áll a hollandi hatóságokkal. Ugyanis a csá­szár azt állítja, hogy évi jövedelme csak 150.000 holland forint, míg a hatóságok 350.000 forintra becsülik évi jövedelmét. Az bizonyos, hogy a német császár jöve­delme az előző évben elérte a 600.000 forintot, tehát majdnem kétszeresét annak az összegnek,- amelyet a holland hatósá­gok állapítottak meg. A cseh étvágy. Prágából jelentik: Benes dr. cseh külügyminiszter kijelentette, hogy Cseh- ős Lengyelország között a határ nem ki­elégítő. Csehország szűknek tartja a határ­kiigazítást, különösen szükségesnek tartja a troppaui 16 község megszerzését. Való­színű, hogy a helységek akkor csatlakoz­nak Cseh-Szlovákiához, mikor a felső­sziléziai kérdést megoldják. 12 szerb kommunista képviselőt tartóztattak le. Prága. Belgrádból jelentik a M. T. Irodának: Ma délelőtt hajtották végre a kommunista képviselők kiszolgál­tatásáról szóló törvény végrehajtási uta­sítását. Tizenkét kommunista képviselőt tartóztattak le, a sok között egy Koromp nevű szlovént és egy szlovák bányászt. tfrtmwnwtimrwumT-.w tiü.ilJOly.rfWTWrml IbTHTTTmrflJIhrnTirrrrm, imflim rriű JifTÍWírl [hiIÍHIB Hírek a vármegyéből, * Az Egri Szvoréngi úíi iskolákkal kapcsolatos ifj. egyesület tagjai a Gymesi vadvirágot, e hő 14.—15.-án a városi szín­házban előadják. Az előadás iránt rend­kívül nagy az érdeklődés. Ajándék. Módly Dezső egri főgimn. tanár az egri cifratéri ifjúsági egyesület­nek 40 hatalmas kötetből álló ifjúsági fo­lyóiratot ajándékozott. Ingyen tanszerek iránti igényét Rusz- tek Károly kir. tanfelügyelő a követ­kező községek iskoláinak állapította meg : Istenmezeje, Váraszó, Erdőkövesd, Nagy- fügéd, Nagybátony, Maezonka, Hort, Vécs, Visznek, Tarnaszentmiklós, Kompolt. Ter­mészetes, e tanszereknek a hivatalból való kiszállítását íáSjférdekeltek végzik alkalmi­lag, mert a portőmentesség megszűnt. Nagytakarítás alatt állanak minde­nütt az iskolák. Az egészség érdeke pa­rancsolja ezt. Szellemi téren pedig az esz­megyűjtés munkája folyik. Ezt meg az ifjúság gondozóinak lelki szüksége köve­teli. Űj eszmék, meglepő új könyvek jelen­tek meg a napokban, mikről jövő heti szá­munkban emlékezünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents