Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-04 / 175. szám
9 ■mim mm ' ll■llHlll mm !■ 11 tmBmtmBtei&mimmemBMxsBsisBiSi EGRI NÉPÚJSÁG 100.000 koronán 3%-al tőkésítik s ennek az összegnek veszik 10%-át. S ezt a vagyoni, a jövedelmi, vagy hadinyereség-adó útján tudják meg, esetleg megbecsül te tik. A kereskedelmi vállalatok egy fél- milliónyi vagyonérték 5%-át, 1 millióig 6°/o-át, 2 millióig 7%-át, 3 millióig 8%-át, 6 millióig 9°/o-át, 13 millióig 10%-át, 30 millióig 11 °/o-át, 50 millióig 12%-át, 50 millión felül 14°/o-át fizetik vagyonuknak. — Megjegyzem, hogy a bútorok nem fizetnek vagyonváltságot, de az ékszerek már igen, 1000 korona értéktől kezdve. — Ügy hallottam, — folytatta tovább beszédét a képviselő, — hogy a városban az a hír jár, mintha a papoknak nem kellene vagyonváltságot fizetni. Ez a tévedés onnan eredhet, hogy a jótékony egyesületek, intézetek, alapítványok, egyházközségi birtokjavadalmak (pl. kántor, tanító földje) mentesek a vagyonváltság alól. Ez természetes is, mert úgy is csak a községeknek, tehát az állampolgároknak kellene megfizetniük ezt a váltságot. A káptalani és érseki birtokok is fizetik a rájuk eső vagyonváltságot. A bolsevikiek be akarnak törni Romániába. Az orosz hadsereg felfejlődött. — Lázas izgalomban a román főváros. — Erdélyben forradalomtól tartanak. Budapest. M. T. I. jelenti. Bukarestből érkezett megbízható hírek szerint a román fővárosban rettenetes izgalom uralkodik. Az orosz hadsereg teljesen fölfejlődött. A bolsevikiek be akarnak törni az ország belsejébe. Az oroszországi menekültek nagy tömegekben lepik el a román határt. Rabolnak és pusztítanak. A román királyi család — Párisba való utazását összefüggésbe hozzák a bolsevista invázióval. Erdélyben a hangulat izzó. Forradalomtól tartanak, amely állítólag a nagy-romániai bolsevizmus- sal együtt szervezve van. A román hadsereg fegyelme megbomlott. jtogciii? Vczfrciftet írt a „jícttc Freie ?resse“-be. Hegedűs pénzügyminiszter a «Valuta- kérdés Ausztria és Magyarországban» címen vezércikket írt a «Neue Freie Presse»- be. A cikkben, párhuzamot vont Ausztria és Magyarország gazdasági helyzete között. Megállapítja, hogy Magyarország konszolidáltabb helyzetben van, mint Ausztria. Ma lehetetlen az állampapírok forgalmát lebonyolítani, miután a közönség nincs bizalommal az állampapírok iránt. Foglalkozik a valuta visszaesésével. Megállapítja, hogy az áresés jogosúlatlati és nincsen semmi alapja annak a félelemnek, hogy a korona valutáris esése rossz gazdasági helyzetet jelent. Fantasztikus híreket terjesztenek a korona esésével összefüggésben. Azt mondják, hogy a magyar állam továbbra is fedezet nélkül nyomatja a bankjegyeket, pedig ez év márciusában megállították a bankóprést. A világ valutáinak ingadozása összefüggésben van a német jóvátételi összeg kifizetésével. Joggal várhatjuk valutánk realizációját. Különben is ily áresések mindig rövidéletűek szoktak lenni.’ Magyarország joggal remélheti, hogy gazdasági helyzete föllendűl. Két évvel ezelőtt. \ Í — A proletárdiktatúra bukása és a román megszállás Egerben. — Naplószerü följegyzések. 1919. aug. 4. (hétfő.) Reggel ismét sokan vannak az utcán. Itt vannak a megszálló román katonák is. Az a hir terjedt el, hogy 10 órára a pa rancsnokló román tábornok összehívta a város vezetőit és fölszólította őket, hogy foglalják el helyüket és az 1918. nov. 1 e előtt való állapot áll vissza. Ezt később plakátokon is közzétette a román parancsnok. A tegnap esti ágyúlövéseket is megmagyarázzák. Putnok felől körülbelül 1000 székely katona jött Eg°r felé. Páncélvonatuk Felnémetig ért. Onnan lőttek a román járőrökre. A gépfegyverek harcaiéin sokáig tartott. A székelyek páncélvonata visszamegy és Apátfalvát is elhagyja. Erről az apátfalvi postamesternő értesíti az egri postát, az egri posta pedig továbbítja a hírt a román katonaságnak. Még ma délelőtt parlamentért küldöttek a románokhoz és állítólag szabadelvonulást kértek a székelyfiuk, hogy Pestre mehessenek a zsidókkal leszámolni, a hir így járja. Hogy ez a hir igaz-e, nem tudom ; kívánságukat ilyen alakban nem teljesítették, hanem lefegyverezték őket. Kiragasztják az első plakátot, mely a város megszállását adja tudtul. Egy másik plakáton meg azt olvassuk, hogy a város karhatalmi parancsnoka Vágó Andor, a városparancsnok pedig Singer József. Az emberek nem sokat törődnek a plakáttal. Különben minden érdekesebb esemény nélkül telik el a nap. Legfölebb azt érdemes följegyezni, hogy a halaspiaci iskolában elszállásolt román katonák öt koronájával konzerveket árulnak, dohányt, cigarettát is szívesen kínálnak megvételre, még cukrot is lehet tőlük venni. Ahelyett, hogy pénteken és szombat este a vörösök a közellátási hivatalnak szállították volna be a 65 vaggon élelmiszert, inkább martalékul hagyták a románoknak. Csak a paraszt és a burzsuj ne kapjon belőle semmit. rT-|iiirrnrr . nrr ii i i m i in iinimmani iw «» iin i n in in in n un |imm i Eger, 1921. agusztus 3. Áthozat 1921. aug. 3-ról . . . 45.190 K Dr. Glósz Kálmán................... 100 » Ridárcsik Imre apátkanonok . 1000 > Összesen 46.290 K Köszönettel iktatjuk Ridárcsik Imte apátkanonok és Glósz Kálmán dr. adományát. Sajnálkozva tapasztaljuk, hogy a fillérek nem jönnek, pedig a jőcselekedet mérlegében egy fillér ugyanannyi, mint ezer korona. Az egri Ipartestület és az Iparoskor Balkay Béla ipartestületi elnök kezdeményezésére már 1920. januárjában gyűjtéseket rendezett a hadifoglyok hazaszállítása érdekében úgy, hogy a múlt év februárjában 1346 K gyűlt össze, amit Balkay Béla átadott az akkori állomásparancsnokságnak. A nemes érzésre valló adományt mi is nyugtázni kívántuk. Osztozkodás. Páris. A M. T. I. jelenti: A szövetséges hatalmak pénzügyminiszterei f. hő 9-én Párisban értekezletet tartanak. Az értekezlet tárgya lesz, hogy a német jóvátételi összeget hogyan és milyen arányban osszák föl egymás között. A Honszeretet zászlóbontása Egerben. Eger. 1921. augusztus 3. Kedden délután 6 órakor tartotta a Honszeretet ismertető értekezletét a vármegyeház kistermében. Jelen voltak : Isaák Gyula alispán, Dutkay Pál apátkanonok, Kriston Endre apátkanonok, Trak Géza h. polgármester, Babócsay Sándor v. ország- gyűlési képviselő, Bayer Henrik városi tanácsos, Otta Nándor alezredes, Glósz Kálmán dr. városi tiszti főorvos, Habán Mihály dr. főreáliskolai igazgató, Hrabovszky Géza nyugalmazott pénzügyi titkár, Lip- csey Péter dr. kir. közjegyző, Breznay Imre tanár, az Egri Népújság szerkesztője, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, Kálnoky István dr. városi h. főjegyző, Karsay József főreáliskolai tanár, Balkay Béla ipar- testületi elnök és nagyszámú hölgyközönség. A gyűlést Isaák Gyula alispán nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket. Bemutatta a központ kiküldöttjeit: Ürményi Gaál Sándor ezredes, ügyvezető előadót, Novák Mártonnét; dr. Páter Szabó Piuszt, aki Zadraveczet képviselte, dr. inagyarádi Boross Lajost, Vargha Jánost, Pallós Istvánt és Mikes Ödönt. Isaák Gyula elnök a jegyzőkönyv vezetésére Mikes Ödönt, a központi kiküldöttet, hitelesítéséreBabócsay Sándort kérte föl. Gaál Sándor ezredes ismertette a «Honszeretet« akcióját, amely célúi tűzte ki a hadiárvák és általában a gyermekek fölnevelését, a hősök tiszteletét. Nem kisebb cél vezeti, mint a gyermekmentés. Ki akarja ragadni a züllés fertőjéből az útca fiát, hogy becsületes honpolgárt neveljen belőle. Ehhez azonban a társadalom segítőkeze kell. Minden város, község föl tud állítani egy ilyen intézetet, ahol a gyermekek elhelyezést nyerhetnek, tanúihatnak, dolgozhatnak. Gaál Sándor ezredes után Novák Mártonná szólt a női szivekhez igen szépen fölépített és. nagy hatással előadott beszédben. Isaák alispán ezután, Zadravecz István tábori püspök Mikes Ödönhöz intézett táviratát olvassa föl: «Kedden fontos okok miatt Szegeden kell lennem. Jelentse a rendezőségnek, hogy szívvel-lélekkel velük • vagyok. Titkárom képviseletemben megjelenik«. Egymásután szólaltak föl Lipcsey Péter dr., kriston Endre apátkanouok az érsek, Isaák Gyula a vármegye ős Trak Géza a város képviseletében. Isaák Gyula indítványára az értekezlet kimondja, hogy a jelenvoltak magukat a hevesmegyei helyi bizottság tagjainak tekintik és a mozgalmat megindítják. Pallós István dr. és P. Szabó Pilis magas szárnyalású beszéde után a gyűlés 8 órakor véget ért. Milyen lesz az új tízkoronás és kétkoronás ? Eger, 1921. augusztus 3. A régi címletű bankjegyeket egymásután vonják be a forgalomból. Nemsokára a régi 10 és 2 koronásokra is ráaerűl a sor. Az új 10 és kétkoronások már új, színpompás köntösben várják a forgalom- bahozatalt. Az új tízkoronás bankjegy 1920. évi január hó 1-ről van keltezve. Szélessége 135, magassága 80 milliméter, tehát a százkoronásnál két ujjnyival alacsonyabb és keskenyebb. A százkoronás szélessége u- gyanis 155, magassága 100 milliméter. A bankjegy nyomásában a hamuszürke szin ölelkezik a türkiszkékkel, A szöveg csokoládébarna. S a 10-es számok elszórtan vannak az ékítményes rajzok hullámos vonalai közé iktatva, különféle nagyságban. A keret felső részében középen, tojásdad mezőben van a lánchíd és a királyi palota. A négy sarokban fehér 10-es arabszámjegyek láthatók. A hamuszürke hátoldalon a koronás magyar címer van ős középen a 10-es arabszámjegy. Az „Egri Népújság“ gyűjtése a hadifoglyok hazaszállítására.
