Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-02 / 173. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 2. kedd XXVIII. évf. 173.52. Előfizetési dij*k postai szállítással s %ész és félévi előSzetést nem fogadunk el. W«gged évre 110 K. — Egg hors SOK. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum, KiMőMvatal s Líceumi ngomds; Telefos szám 11. ft «y«gat*a§y»rorszl|i ^fráls-*5 I. Ama kérdések között, amelyeket a trianoni békeszerződés vetett föl, egyik legnehezebb és legbonyolultabb a nyugatmagyarországi kérdés. Az a jelenleg még magyar fennhatóság alatt álló föld további sorsának megállapítása, amely a Dunától a Felső-Rába völgyéig kb. 30 km. átlagos szélességben, 5055 km2 nagyságú földterületet alkot s lakóinak száma 348,052. És hogy azonnal hozzá is fűzzük: ennek a kérdésnek minden nehézsége és bonyolultsága két nagyon egyszerű körülményre vezethető vissza. Az egyiknek az a lényege, hogy az egyik fél egységes és merev tagadó álláspontja áll szemben a másik fél megosztott követelő felfogásával; a másik körülmény abban rejlik, hogy a szóban- forgó kérdés nem az antant agyából pattant ki, hanem az u. n. «kis antant« gondolata. Ami a kérdés első részét illeti, közismert dolog, hogy a nyugatmagyarországi kérdés még Ausztriában sem talált egységes felfogásra és hogy az egymástól gyakran erősen különböző vélemények mellett még az egyes osztrák államférfiak és politikusok, sőt a jelenlegi osztrák kancellár, Schober véleménye sem áll Nyugatmagyar- országot illetőleg azon az alapon, amelyen hivatali elődje, dr. Mayr állott. Az osztrák sajtóban sincsen meg az összhang a fent- említett magyar terület Német-Ausztriához való csatolásának kérdésében. A csatlakozást propagáló sajtóval szemben például a múltkoriban Wienben a technikai kérdésekről megtartott szakértekezletekről az egyik bécsi keresztény-szocialista lap azt irta, hogy «Nyugatmagyarország lakosságának csatlakozási vágya a tanácsköztársaság bukása óta jelentékenyen megcsappant, mivel Ausztria politikai és gazdasági viszonyai a higgadt szemlélő előtt egyáltalában nem látszanak túlságosan vonzóknak.« Ezt a körülményt Ausztriában a kormányelnöktől a legutolsó emberig mindenkinek be kell látnia. Ennek az álláspontnak tüzetesebb megvilágítása előtt rá kell mutatnunk arra a körülményre, hogy teljes mértékben igazságtalan dolog a szóbanforgó földsáv kérdését pusztán az ottani német lakosság ügyének tekinteni s kezelni. Az a megállapítás, hogy itt egy tisztán német nyelvű területről van szó, teljesen téves, mivel az ottani lakosságból csupán 246.632 lélek, tehát 71 ‘3 % - a német, ezzel szemben 44.424 magyar, 40.734 horvát és 5822 egyéb (legjavarészt vend) anyanyelvű lakosság is *) A Berlinben megjelenő »Germania« e. lap egyik legutóbbi számából vesszük át ezt a két cikket. van. Emellett ezen a területen a legtöbb községben a nem német lakosság annyira össze van keverve a némettel, hogy a köz- ségenkinti elkülönítés teljesen lehetetlen. A nem német lakosság együttvéve különben is túlsúlyban van a németajkú lakossággal szemben. Ezt a mozzanatot figyelembe véve, ennek a vegyesajkú területnek Ausztriába való bekebelezése egyértelmű a nemzetiségi ellentétek kiélesedésével és a nemzetiségi villongások szításával. így tehát a kizárólagosan német nyelv miatti odacsatolás érve, mint egyik alapérv — elesik. De talán még ennél is ingatagabb a másik, a nyugatmagyarországi német nemzeti kisebbség fölszabadításának érve. Aki ezzel tisztába akar jönni, az ne az idejét múlt politika útvesztőjében botorkáljon s Nyugatmagyarország «önkormányzati» kérdésének akkori állását feszegesse, hanem keljen útra s menjen egyszer végig a német nép között, legyen az akár nagyobb város, akár egyike a legkisebb falucskáknak. És e sorok írója'is így tett ezelőtt négy hónappal s minden hivatalos és félhivatalos befolyástól függetlenül, teljes tárgyilagosEger, 1921. julius 31. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egri nagy választmánya előtt Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő a mai politikai helyzetről nagy beszámolót tartott. Beszéde során ismertette a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagyonváltsá- got, valamint azt a módosítást, amelyet legközelebb terjeszt a Nemzetgyűlés elé a szőlők vagyonváltságáről a holdak fölfelé haladó számának progresszivitása szerint. A gyűlés kiemelkedő pontja volt az a pillanat, amikor Nagy János dr, a kormányzót ért támadásokról beszélt. Percekig tartó tapssal és éljenzéssel ünnepelte a nagy választmány a magyar kormányzót. Végűi határozatilag kimondotta, hogy tiltakozik a nemzetrontó elemek aknamunkája ellen, e nehéz időkben híve az egységes kormányzópárt eszméjének. Olyan keresztény politikát, amely támogatja a Vázsonyiakat, Beniczkyeket, akik lejáratják a tekintélyeket, hogy a király kérdés élére való állításával fölborítsák a rendet, ilyen keresztény politikát Eger város népe nem követ. S a kormányzót ragaszkodásáról, szeretőiéről biztosítja. A nagy választmány üléséből az «Egri ! saggal megállapíthatta, hogy Nyugatmagyarország német lakossága távolról sem töri magát annyira az 1919-i magyar néptörvény után, mint azt a bécsi jóakarói és fölszabadítói szeretnék. S vegyék tudomásul Nyugatmagyarország németségének mindazon jóakarói, akik annyira dolgoznak az elszakításáért, hogy Nyugatmagyarország teljes bizalommal viseltetik az anyaország iránt és meg van győződve, hogy a magyar kormány Ausztriával való tárgyalásában tisztán és határozottan ki is fejezte, hogy Nyugatmagyarország elszakítása esetén, nem csupán az elszakított rész németsége, hanem a többi részek, mintegy félmillióra tehetá németség is a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy akadálytalan nyelvi, faji ás kulturális fejlődésük bármi tekintetben is veszélyeztetve legyen. És ugyanúgy szembehelyezkednek mindannak, ami az egységes és oszthatatlan politikai Magyarország létét veszélyezteti, vagy megdönti. . Jég az 1919. január 28 i néptörvény sem áll ezzel az elvvel ellentétben, hanem azt sokkal jobban kiegészíti, ahogy ezt az utóbbi két esztendő tapasztalatai is megmutatták. Népújság« olvasóinak a következőkben számol be kiküldött munkatársunk: A Keresztény Szociálista párt nagy tanácskozó termében tartotta meg a Keresztény Egyesülés Pártjának nagy választmánya rendkívüli gyűlését, amelyen Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő is megjelent, hogy beszámolót tartson. Tizenegy órakor már tömve volt a terem. Sűrű Halljuk! Halljuk! kiáltás után Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő kezdett beszélni. Első sorban részletesen ismertette a vagyonváltság törvényjavaslatát, melyet lapunk legközelebbi számában részletesen közlünk, azután a j^olitikai helyzetről nyilatkozott a következőkben: — Kellemetlen hírek keringenek. Any- nyit mondhatok, hogy a mai időben helyén kell lennie a politikus szivének. Meg kell gondolnia, mit mond, hogyan cselekszik. Szerencsejátékot űzni nem lehet. A kis antant ólálkodik körülöttünk. I Ezt a kis területet is el akarják venni tőlünk és azt akarják, hogy olyanok jussanak kormányra, akik az ő szájaízük szerint kormányozzák az országot. Lovászyék, Nagy János dr. az egységes kormányzópárt mellett. Ä politikai helyzet. — Ä nagy választmány határozati javaslata. — Ä Nemzeti Egyesülés pártjának választmányi ülése.
