Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-30 / 171. szám
EGEI NÉPÚJSÁG A párisi munkásság véres gyűlése. Székekkel verekedtek. — Megsebesült újságírók. Páris. A munkásság általános szövetsége nagygyűlést tartott. Gyűlés elején üdvözölték Szovjet Oroszországot, majd rátértek, a napirendre. Fellépett a szónok, Samoulo az emelvényre, a tömeg azonban nem engedte szóhoz jutni. Lelökték az emelvényről. Erre kitört a vihar. Az emberek székekkel estek egymásnak, majd egy Le' Sóin nevű anarchista revolvert rántott és dühösen lövöldözni kezdett. A lövések azonban nem a szónokot érték, hanem a gyűlésre kiküldött újságírókat és a közvetlen mellettük állókat. Ezüstpénz — Oroszországban. Ä parasztok nem fogadják el a bolseviki pénzt. — Ä szovjet ezüst pénzt fog veretni. M. T. I. Hihetetlennnek látszó hir érkezett Stockholmból, amit azonban az orosz kereskedők is megerősítenek. Az orosz parasztok nem fogadják el többé a bolseviki papírpénzt. Ehelyett ők maguk ezüst pénzt hoztak forgalomba. Egy ezüst rubel névértéke 10 ezer papiros rubel, a 15 kopekos ezüst névértéke 1000 papirrubel. A szovjet kormány erre elhatározta, hogy szintén ezüst rubelt fog veretni. A politikai cél itt nyilvánvaló: a parasztságot ígv akarják a maguk részére megnyerni. Drágább lesz a cipő. Harminc százalékkal emelkedik a bőr ára. Eger. 1921. júl. 30. Az utóbbi időben a bőriparosok nagyon panaszkodnak. Napról-napra emelkedik a bőr ára és a kész árút a vásárló közönség nem akarja megfizetni. Ha széttekintünk a piacon, szomorúan tapasztaljuk, hogy minden drága. Vége van az olcsósági hullámnak. S a korona esése az eladási árakat hallatlanul felcsigázza. Magyarország helyzete homlokegyenest ellenkezik Németország viszonyaival, ahol az anyagárak elég olcsóak, viszont a kész árukat fizettetik meg. Munkatársunk ma fölkereste a Ruzsin Bertalan és Társai bőrkereskedő céget, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — Az árak napról napra emelkednek. Budapestről avval biztatnak, hogy legközelebb 30°/o-os emelkedéssel tudnak csak bőr-anyagot szállítani. A mai 20—22% emelkedés így fest: Egy kvadrát box 100—120 korona. A sevro kvadrátja 100— 160 korona. A krupon talp kilója 280—380, a zsirosbőr kilója 400—550 korona. A cipészkellékek ára is felszökött. Persze, ez azt jelenti, hogy drágább lesz a cipő is, a csizma is. A Turul cipőgyár egri fiókja a következőkben nyilatkozott: * — A bőranyag drágulása, egyelőre nálunk nem érezteti a hatását. Nagy a raktár. Sok a felhalmozott árú. Nagyobb cég a szabadversenyben mindig olcsóbban tudja piacra dobni árúkészletét. Kisebb üzletek persze kénytelenek lesznek alkalmazkodni. A cipőcsináltatás borsos lesz. Illetékes helyről értesülünk, hogy ez az állapot csak átmeneti jellegű. S a valuta ingadozásának tudható be. A korona 2—3 hét múlva javúlni fog, ahogyan azt Hegedűs előre megmondotta. A búza piacra dobása állítja meg a korona zuhanását. Egyelőre azonban vége az olcsósági hullámnak. Az eladók nem vethetnek egymás szemére semmit. A fogyasztók vigasztalására megemlítjük a szabad versenyt, ami valamicskét mégis le fog törni az árakból. Másképpen úgy is hívják, hogy konkurrencia. Két évvel ezelőtt. A proletárdiktatúra bukása és a román megszállás Egerben. Naplószerü följegyzések. Eger, 1919. júl. 30. (szerda.) Ebédnél ülünk. Egy jó ismerős postás barátunk kopogtat be hozzánk. Úgy látszik, jó hirt hoz. Nem beszól, hanem egy sürgönylapot ad át. A sürgönylap hiteles, hiszen ő vette le. Egyek—Tiszafüred köpött teljesen megsemmisültek a vörösök, — olvassuk. A vízmenti parasztság kapával, kaszával támadta hátba a vörösöket úgy, hogy «derék vöröseink» mint a hivatalos távirat írja, «kénytelenek voltak az innenső partra visszamenekülni.» Beszélik, hogy sok vöröst szorítottak a vízbe. Azt mondják, hogy csak a hevesi partoknál 700 halottat fogtak ki, kiket Jackwert, a kormányzótanácsosi biztos, hevesmegye halottainak deklarált. Hasonló hírek jönnek a Tisza front más részéről is. Egy Szolnokról jövő ember 31 ezer fogolyról és 195 elvett ágyúról beszél, állítólag a Szegeden megjelenő Pesti Hírlapból olvasta. Olyan fáma is járja, hogy egész ezredek pártoltak át a fehérekhez. (Mi, de a vörös katonák is, azt hittük, hogy a Tisza túlsó partján nem románok, hanem, fehér magyarok vannak.) Jackwert a híreket nem tudja elhinni. A végső győzelemben való hitét nem akarja föladni. Autóra ül, lemegy a Tiszához. Internacionális szíve a Tisza-vonal nemzetközi védői közé viszi. Lelkesíteni akarja őket, a kommunista ideálokról beszél nekik. De beszéde hidegen hagyja a vitézeket. Mást várnak ők. Egyiket végre elhagyja a türelem, tarkón vágja a szavaló elvtársat: «Semmi ideál, hanem a menázsi a fődolog!» — érteti meg magát az elkeseredett elvtárs. Nagyot üthetett a vörös vitéz, mert a megye vezére még itthon is panaszkodott fájdalmáról. Egerben nem közli tapasztalatait. Hallgat arról, hogy Tiszafüred nem az övék; hallgatásából valósággal hősiességet csinál. Mikor egy elvtárs Tiszafüredre akar menni és Jackwerínél érdeklődik, nem tartja vissza az úttól, sőt biztatja, hogy induljon csak el. pl. Ä horvátok gyásza. Szerb zsarnokság. M. T. I. A szerbek és horvátok egymáshoz való viszonyára jellemző az alábbi eset: Julius 25 én a zágrábi állomáson felszállott a vonatra a két Kruzics testvér. A már robogó vonatban beszélgettek egymás között a Horvátországi állapotokról. Meghallotta ezt egy szerb csendőr és felszólította őket, hogy fagyják abba a beszédet. A megszólítottak azt felelték, hogy csak az általános helyzetet vitatják. A csendőrt a válasz még dühösebbé tette és lekapta válláról a puskát s rálőtt a testvérekre. Az egyik Krusics halálosan megsebesült és egy mellettük ülő mérnök azonnal meghalt. A vonatban nagy lett a riadalom és sokan kiugrottak a vonatból. Zágráb a Kruzics-familiát ért gyász miatt fekete lobogókat tűzött ki. Miért drága a gyümölcs ? A gyümölcs és zöldségpiac nehéz helyzete. Eger, 1921. julius 30. Az «Egri Népújságban« már nagyon sokan Írtak, cikkeztek a zöldségpiacról, a drága gyümölcsről. Mindenki panaszkodott, árvizsgálő bizottságot emlegetett, de a baj tulajdonképpeni okát nem kutatta. Utána jártunk a dolognak és illetékes helyről a következő felvilágosítást nyertük: — Az idén gyümölcs-, zöldség- és főzelék kivitelünk teljesen leromlott, aminek részben az az oka, hogy az osztrák korona alacsony árfolyama Ausztria vásárló képességét megbénította; másrészt pedig az, hogy a Máv-nak nincs elég ereje a szállításra, miért is pl. Németország nálunk nem vásárolhat árút, romlandósága miatt. Ez annál szomorúbb jelenség, mivel nagyon jő termésünk volt és a még be nem érett gyümölcsnél is jó kilátásaink vannak. A túlságos magas áraknak egyébként az is oka, hogy a kereskedők nagyon korán kezdik meg a vásárlást. Az így elhibázott kampány természetesen végig érezteti hatását. Mértékadó helyről értesülve, már most megállapíthatjuk, hogy exportunk a tavalyinak körülbelül csak egynegyed részét fogja kitenni. A kormány újburgonya kivitelére eddig még engedélyt nem adott ki, aminek következményeképen az osztrák piacot az olasz és a cseh kereskedők teljesen elhódították. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában J Amen.
