Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-02-05 / 28. szám

Ära: hétköznap 1 K, vasár- és ünnepnap 2*K.

■ awrc;<iua-i>~ir-«i w,. v»v ■ ...».* ■•. ■'jJwjc*&aM«u«ae»wriiuu«Eger, 1921. Február 5. Szombat. XXVIII. évf. 28. sz.

ailőfizetési dijak postai szállítással : Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 90 K. - Egg hóra 30 F. —

POLITIKÄI N Ä P I L Ä P,

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum, Kiadóhivatal: Líceumi ngmnd ? Telefon szám 11. * I. II. III. IV.

Az alkotó politika munkaprogramja.

Meddő kísérletbe bocsájtkoznék az, aki ma akarná megállapítani a magyar politika legközelebbi jövőjének prognózisát. A pártok belső élete erjedésben van és még nem lehet tudni, miféle új formák, új keretek fognak kialakulni, vagy hogy egyáltalán lesznek-e még olyan változások ennek a nemzetgyűlésnek életében, amelyek az erőhatalmi viszonyok lényeges eltolódását jelenthetnék. Az, hogy kísérletek történnek, uj ötletek és tervek nagyobb tömegben indulnak útnak a pártélet forró talaján, forronganak az eszmék, szomorú, bár természetes következménye az általános bizonytalanságnak, a külpolitikai helyzet rohamos változásainak, amikor a nemzetgyűlés közeledik legsúlyosabb feladatainak történelmi korszakához. Annyi bizonyos, hogy soha nagyobb szükség nem volt pártok, osztályok és társadalmi rétegek kölcsönös megértésére és összetartására, mert a ránk váró feladatok özönében annál inkább tudjuk helyünket megállani, mennél zártabb és tömörebb nemzeti erőt képviselünk.

A pártélet változatai, bármily sok eleven erő sugározzék is belőlük, nem befolyásoljak az alkotó munkának és elhatározásnak azt a programját, melyet a kormány bemutatkozása alkalmával gróf Teleky Pál miniszterelnök és Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter terjesztett a nemzet- gyűlés elé. Ez az egész program erőteljes és széleskörű gazdasági tendenciákon épül és végső értelme az, hogy addig céltalan és meddő minden erőfeszítés, mig végre nem hajtjuk gazdasági talpraállásunk nagy munkáját. Ez az a gondolatkör, amelynek végrehajtására vállalkozott a kormánynak valamennyi tagja és ezért ma minden minisztériumban olyan előkészítő munka folyik, mely valami vonatkozásában okvetlenül belekap csolódik a kormány általános gazdasági program jába. Ezt az egyetemes, nagy célt szolgálják az összes törvényjavaslatok is, melyek az összeülő nemzetgyűlés elé kerülnek.

A földbirtokreform

megalkotásán már túl van a nemzetgyűlés, ám a munka neheze még hátra van. Széles körre kiterjedt, hatalmas munka folyik evégett és remélhető, hogy mielőbb elénk fog tárulni a reform egész gyakorlati képe. Ugyancsak mielőbb végre akarják hajtani a házhelyekről szóló törvényt.

A pénzügyminiszter

egymásután viszi a parlament elé mindazokat a törvényjaslatokat, melyek programját öntik a kivihetőség formáiba. A parlamenti szünetet használta fel a miniszter arra, hogy a rendeleteknek és törvényjavaslatoknak egész sorát elkészítse. Ezekről a következő tájékozást kaptuk :

— A nemzetgyűlés mindenekelőtt végezni fog azokkal a javaslatokkal, melyeket még báró Korányi Frigyes terjesztett eléje és pedig az 1920/21. évi költségvetéssel, egy szeszadójavaslattal és egy italmérési javaslattal.

Hegedűs Loránd javaslatot terjeszt be a hadmentességi váltságról, amelynek jövedelmével tudvalevőleg a háború rokkantjait akarják megsegíteni. Hogy ez a váltság kiket érint és milyen mértékben, arról már többször volt szó a nyilvá nosság előtt.

Ezt követi az a reformjavaslat, melyet a parlament oly osztatlan tetszéssel fogadott, t. i. az állampapírok kamatszolgáltatásának egységes négy százalékra való leszállítása.

Javaslat készült a Franciaországgal kötött és a háború előtti adósságokra vonatkozó egyezmény becikkelyezéséről.

A parlament munkarendjén fognak még szerepelni a legközelebbi időben a következő pénzügyi javaslatok: a gyufaadóról, a bortermelési adó fölemeléséről, a progresszív vadászati adóról, a pénzügyi tanács felállításáról, a jelenleg zárolt betétek igénybevételéről, végül a részvénytársaságok vagyonváltságáról.

— Bizom benne — mondotta — Hegedűs Loránd —, hogy mindezeket a javaslatokat a nemzetgyűlés gyors egymásutánban elintézi, úgy hogy a tavasz utolján már hozzáfoghatok a pénzügyi javaslatok egy másik sorozatának a tárgyalásához. Ekkor következnek a «nagy« intézkedések, az ingatlanok vagyonváltsága, a háborús vagyonok váltsága stb. A valutára vonatkozó tervek végrehajtása eszerint a program szerint majd csak a jövő ősszel és télen kerül sorra.

Ez a nagyszabású munkaprogram pedig, melynek körvonalai itt kibontakoztak, annál im- ponálóbb, mert Hegedűs Loránd tudvalevőleg ki- vül áll a pártpolitikán, annak esélyei, izgalmai őt nem érintik és igy tudásának és energiájának egész készségét szentelheti feladatának.

A kereskedelemügyi minisztérium

főképpen szociálpolitikai alkotásokkal kívánja foglalkoztatni a nemzetgyűlést. A törvényelőkészítő bizottság előtt fekszik a magánalkalmazottak jogviszonyáról, a munkaidő szabályozásáról, a testi épség és a nő- és gyermekvédelemről, az iparfelügyelet átszervezéséről, továbbá a békéltető bizottságok átszervezéséről és a kollektiv szerződésekről szóló javaslatok.

Sznbályozni fogják

a szakszervezeti kérdést

is és pedig a gazdasági szakegyesületekről szóló törvényjavaslat keretében, A javaslat szigorú rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy minden szakegyesület az alapszabályokban előirt szakügyekkel foglalkozzék és ne lehessen a gazdasági szervezkedést politikai agitációra felhasználni.

Nagyfontosságu és messzekiható törvényjavaslatokkal fogja bővíteni a nemzetgyűlés munka- programját

Ferdinándy Gyula belügyminiszter is,

aki közölte, hogy még a tavaszszal le akarja tárgyaltatni a községi, a vármegyei és a városi ön- kormányzatról szóló törvényjavaslatokat. Ezeket követi nyomon egy javaslat az öt kormányzati ág tisztviselőinek fegyelmezésről, majd pedig a közigazgatási bíróság decentralizálásáról és az államrendőrség szervezéséről szóló javaslatok.

Bár a végzendő munkának ez az itt vázolt listája még nem teljes, mert tudomásunk szerint nevezetes törvény előkészítések folynak a népjóléti, a közoktatásügyi, igazságügyi és földmívelésiigyi minisztériumokban is, de már ezek az adatok is amellett tanúskodnak, hopy a nemzetgyűlés életének rendkívül tevékeny periódusa veszi kezdetét.

HÍREK.- Eger, 1921. február 4 Egyházmegyei hírek. Mezőcsát önálló lelkészség lett Tiszakeszi filiával. Az Érsek főpásztor Anvander Andort, az eddigi helyi káplánt kinevezte mezőcsáti lekésszé. — Orosi ideiglenes adminisztrátor lett Herczeg Lajos, ottani kisegitő káplán.

Dr. Barsy István ügyvéd előadása a Missio soc. kurzusán. Csütörtökön délután dr. Barsy István ügyvéd igen nagy érdeklődés mellett tartott előadást a Kath. Körben. A téma, amit boncolgatott: a magyar nők magánjogi helyzete, tudományosan, de a szárazságtól megfosztottan, a közönség élénk figyelmét kötötte le. A magyar magánjogban — úgymond — a nő csaknem teljesen egyenlő a férfivel, sőt némely tekintetben supremáciában is van. A nő joga leginkább a házasságban érvényesül, amikor is a feleség szó különösen feltünteti a jogi egyenlőséget is. Amig azonban ez az egyenlőség létrejött, a fejlődés korszakain át kellett esni a nő jogának is. Kezdetben a nőrablás volt divatban, a kultúra előrehaladásával pedig szolgálni kellett a nőért (Jákob és Ráchel). Később a nőt megveszik és innen ez a szó is hogy: vőlegény. Lassankint, a műveltség haladásával ez a vételár egyre kisebbedett, sőt a váltságot a nő hozománnyal viszonozta. A legújabb időben pedig már csak ajándékról lehet szó a vőlegény részéről. — Komoly objektivitással szólott ezután az előadó a hozomány értékeléséről, amely nem ad elitélendő anyagias színezetet a házasságnak, ellenkezőleg a család fentartásához ez sokszor elengedheteflenül szükséges. Kifejtette továbbá dr. Barsy István a férj és a feleség jogait és egymással szemben megkövetelt kötelességeit. Az egyébként is élénk előadásnak főleg ez a része aratott legnagyobb sikert és a hálás hallgatók őszinte elismeréssel jutalmazták a kedves közvetlenséggel és lebilincselő modorban előadó jogászt.

Kulturdéiután sorozat a Kér. Iparoskörben és a Kath. Legéuyegyletüen.

Március 13-án újra megkezdődnek a Knézich utcai Legényegyletben a kulturdélutánok. Valamelyik ilyen előadáson — mint értesülünk —- megismétlik a múltkori hangverseny és díszelőadás nagyhatású élőképét: a Fohászt — ugyancsak a Grónay Andor rendezésében.

Move tagok közt szén kerül szétosztásra. Tagsági nyugtával és igazolvánnyal s a vételárral a főosztálynál, Érseki palota 1. e., délelőtt 10— 12-ig lehet befizetni.

Öngyilkossági kísérlet. Háromszéki Martiny Dénes hadapród Nelken Sámuel vendéglője előtt nyakon lőtte magát. Beszállították a csapatkórházba.

A Hevesvármegyei Törvényhatósági Szabadoktatási Bizottság február hó 6 án, vasárnap délelőtt 11 órakor a földművesek és iparosok részére a következő népies és ismeretterjesztő előadásokat tartja:

I. A Mária utcai földműves olvasókörben: 1. Delley József tanítóképzőink növ.: «Mit sír a Hargita.» 2. Subik Károly pápai kamarás: az Irredentizmusról. 3. Karcag Gyula tanitóképzőint. növ.: «Segesvári síkon.»

II. A Szvorényi utcai áll. iskolában dr. Székely István jogtanár: Magánjogi és kereskedelmi jogi kérdésekről.

III. A Kertész utcai gazdasági iskolában : Szűcs Mihály polgári isk. igazgatótanár: Gazdasági és politikai földrajzból.

IV. A Wesselényi utcai állami iskolában:

1. Szedlák József tanitóképzőint. növ.: «Üzenet Erdélybe.» 2. Wattay István tanító: A nyelv és helyesírásról. 3. Csószó Ferenc tanitóképzőint. növ.: «Lenni vagy nem lenni?» 1—2

A Kaszinó dísztermében f. hó 8-án (kedden) este 8 órai kezdettel, katonezenével és cigánybandával, jótékonycélú álarcosbál. 1—3

Uránia. Ma »A névtelen ember« harmadik, vagyis befejező része »Le az álarccal.« Holnap és holnapután két sláger a közönség két kedvenc művésznőjével: »A csókvásár« vígjáték főszerepben Henny Porten és »A korhely leánya« dráma főszerepét Lotte Neumann játsza. A szerda és csütörtöki kacagtató >Kinema-szkecs« jegyei már