Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-01-30 / 24. szám
Eger, 1921. Január 30. Vasárnap. XXAHIlí. évi. 2i. sz. ' «*> Ara: Mtltöznap i K, vasár»- és ünnepnap 2 K. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. K?gi?ed évre 90 &. Egp taór* 30 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő f Barsg Károly dr i kozásnak, kártyázásnak kávéháza, anyagi érdek kielégítésének piaca, de csak ritkán a nemzeti, keresztény tömörülésnek, az aprólékos szervező munkának a műhelyei. Tanuljunk már egyszer a magunk kárán ! Ébredjünk nemzeti és keresztény öntudatra, fogjunk össze társadalmi és gazdasági egyesületeinkben, segítsük nagy tevékenységre törhetetlen, kitartó, egyetértő munkánkkal a nemzeti, keresztény erőknek az összefogó műhelyeit. Mert ha nem, akkor még nagyobb gyalázat esik rajtunk: sírba taposnak ezen a megmaradt darab földön. Dr. Nagy János. Nem tanultunk! Azt mondják: a magyar ember a maga kárán tanúi, az okos meg a más kárán. Űgv látszik, hogy mi sem okosak, sem magyarok nem vagyunk, mert uera csak hogy a más kárán, de a magunk kárán sem tanultunk. A nagy összeomláskor a nemzet kárán tapasztabuk, hogy legnagyobb hibánk az volt, hogy a nemzeti, keresztény és gazdasági erők nem voltak megszervezve, de inár csatasorba állították a destruktivere szervezett erőiket és a romok tetejébe a szervezett szociáldemokraták és a destruktivek kerültek. A kisebbség a többség akaratát elnémította, mert a kisebbség szerveztee erős volt, a többséget pedig szervezetlenségében, vagyis gyengeségében mint a pelyvát forgatta es söpörte a forradalom vihara. Az aggódó lélek számára rémes látvány volt, mily könnyű gesztussal söpörték be a szervezetekbe a jerichói lármázok a hajdan gerinces közép- osztályt, uióltóságos, nagyságos, tekintetes és nemzetes urakat, kiknek ősei még a Bach korszakban büszke nyakkal rezisztál- tak ; kegyetlen látvány volt a szakszer vezeti táblák mögött masírozni látni azokat, akik annakeíőtte az urnapi körmendien is restelkedtek sorba áliani. De érthető tünet volt ez. A 'szervezett erő ily könnyedéi) és megalázóan játszik a szervezetlenekkel. A liberálizmu atomokra bontotta a magyar társadalmat. A szabadelvűsig sző vivői vércseszemekkel keresték a liberális tanoktól ebérő mozgalmakat, hogy azokat, mint veszedelmes eretnekségeket már csirájukban elnyomják ; minden keresztény, nemzeti és gazdasági szervezkedésre gonoszul rányomták a feudalizmus, ultra- montánizmus, klerikáliznms, felekezetiség csúnya bélyegét, hogy igy elriasszanak mindenkit a mozgalomtól. A liberális eszméjétől elvakitva, a sajtótól ugratva egy intelligens ember sem érezte, hogy egy középrendnek a tagja. A polgári társadalom szervező munkájának nyoma sem volt. Egyetlen osztály sem érzett magában hivatást, hogy saját érdekét pillanatra félretéve, a közösségnek dolgozzék, a nemzeti erőket egybefogja. Csoda e, ha ezek után ez a nagy tömeg ellenkezés nélkül alávetette magát az uralkodó irányoknak, melyeket politikai pártok, sajtó, szervezett erők állapítottak meg?! Megelégedtünk az állami szervezettel, ez volt mindenünk és mikor az állam meg bukott, magunkra maradt kiskorú gyermekek lettünk, kikkel még a kommunizmust is eljátszatták. Ennek oka? Nem volt nemzeti társadalmunknak szervezettsége. Ez a tanulság a saját kárunkon elméletben, de gyakorlatban legföllebb többet mulatunk, táncolunk és bankettezünk, de társadalmi összefogáson, a nemzeti, keresztény erők szervezésén csak egy pár jó bolond dolgozik. A munka a társadalom részvétlensége miatt meddő. Hol van társadalmunkban a keresztény, nemzeti öntudat? Mint ahogy minden zsidóban meg van a zsidó öntudat, érzékenység! Náluk a kávéház, börze is az összetartás helye. Minálunk a körök, az egyesületek, kaszinók is majdnem kizárólag csak a szóra- ; A menekültek jövője. Báró Petrichevich-Horváth Emil államtitkár nyilatkozata a menekültekről, a politikáról s a királykérdésről. Felkerestük az Egerben időző báró Petrichevich Horváth Emil államtitkárt és kérdést, intéztünk hozzá, hogy a menekült ügyet a jótékonysági akciókon kivül milyen tnődon lehetnemegoldani.Kérdésünkre az államtitkár a következőket válaszolta: Ezt az ügyet az állam fogja megoldani, 'hisz maga a Menekültügyi Hivatal is már állami intézmény. A jótékonysági akciókat nem az anyagiakért rendezzük, hanem a társadalmi nexust akarjuk szorosabbá tenni a menekültek és- a törzslakosság között. Azt akarjuk elérni, hogy az a pozícióját elvesztett, menekült itt is megélhetést és olyan megbecsülést találjon, amilyennek odaát örvendett. A menekültek egyrészét hazasegitjük. Ez irányban már történtek is lépések — francia közvetítéssel. Bizonyos időn belül tehát, aki akar, visszamehet szőkébb hazájába. Eddig a csehekkel már kész a meg egyezés és kedvező is, mert a visszatérőktől még az állampolgári esküt nem köve telik. Valószínű, hogy a románok és a szerbek sem támasztanak nehézségeket és igy ezekre a részekre is hazatérhetnek azok, akiket a Vagyoni, vagy a családi kötelék odafüz. Természetes, hogy a menekültek leg. nagyobb része itt marad, mert közülük nagyon sok annak volna kitéve, hogy a megszállók minden lépését figyelnék, örö- ! kös gyanúsításokkal zaklatnák. Az itt ma- j radóknak az a kis percentje, amely va- I gyonos, megtalálja a maga exisztenciális j feltételeit, a másik, nagyobbik tisztviselő j százalékról törvényileg gondoskodunk, j Fizetést biztosítunk nekik egyrészt, használunk az államérdeknek azáltal, hogy ott alkalmazzuk a munkaerőket, ahol szükség van rá. A képzettsége szerint osztunk be mindenkit, illetve ha egyes ágakon nagyon összetorlódnak a munkaerők, a fölöslegeseket onnan elvonjuk és átképezzük őket más pályára. Est a kiegyenlítő munkát tanfolyamok felállításával hajtjuk végre. Rövidesen megnyílik öt ilyen tanfolyam, ahol a pénzügyi és az adó ügyi szakmára fektetjük a fősulyt. Elv az, hogy senki ne kapjon kevesebb fizetést és kisebb rangot uj szakmájában, mint a régi beosztásban. A tanfolyamok költségeit az állam és a gazdasági testületek (TÉBE, Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: líceumi nyomd 3. Telefons széni í 1. Hangya) már összeadták. Összesen 32 féle tanfolyam lesz és 5 hetes illetve 3 hónapos átképzési időket tervezünk. A tisztviselők elbocsájtásának veszedelme néni fenyeget, mert kiderült, hogy nem felesleg, sőt hiány mutatkozik. Az uj illeték és adótörvények olyan helyzetet teremtettek, hogy több ezer tisztviselőre van szükség. Az átképző tanfolyamok is már ezt a hiányt akarják pótolni. A nemzetgyűlés munkájáról csak mint magánember nyilatiíozhatom. Néha összetéveszti magát a nemzettel, de ez a hibája minden constiuantenak megvolt Ebből keletkeznek a nyugtalan hullámzások, koalíciók, fúziók, pártalakulások. Szerintem a nemzetgyűlés a jól végzett munka érzetével adhatja át mandátumát az ország- gyűlésnek, de át kell adnia, mert állandó és meghosszabbított forradalmat a história nem ismer. — A királyság ügyében csak egy kérdés lehet függőben: mikor? A felelet erre is könnyű. Ha a belső erő és a konszolidáció és a kifelé való tekintély biztosítja, hogy*»minden beavatkozást visszautasíthatunk, akkor választhatunk királyt. Ez az idő még nincs itt. És nagyon ross> szolgálatot, tesz a hazának, akt ezt a kérdést feszegeti és beledobja a napi politikába, egyszerűen államigazgatásnak tekintve ezt a nagyon fontos ügyet. Szerencse, hogy a főhatalom kérdését a kormányzó Őfőméltőságánalc a megválasztásával sikerült megoldani, mert az elhamarkodott tépéseket az ő tekintélyének védelme alatt, elkerülhetjük. Menekültnap. Idegen, de rokonszenves arcokat látunk Eger, utcáin. Itt vannak a menekültek, akiket kiűzött otthonukból az erő szak, a hódító zsarnokság. Eljött Petrichevich Horváth Emil bi\ államtitkár, ki Szmrecsáriyi Lajos dr. őr sek-főpásztor vendébe, itt van Haller Jó zsef gróf, a miskolezi menekültügyi hivatal vezetője, Bobory György dr. főispán vendége. A többiek Eger vendégszerető családjainál vannak elszállásolva. Péntek este a menekültek Györgyé nyi utcai helyiségében jöttek össze az egri menekültek s a vidéki vendégek. Bone Lajos tanfelügyelő, az egri menekültcso- port fáradhatatlan vezetője üdvözölte a vendégeket, kiknek nevében Petrichevich államtitkár hazafias lelkesedéstől izzó beszédben válaszolt kiemelve, hogy Erdély, mely évszázadokon át volt a magyarság védőbástyája, számit az anyaország miu- den fiára — ha üt a tettek órája. Diszebéd a Kaszinóban. Szombaton délben a Kaszinó éttermében 30 terítékes diszebéd volt, melyen megjelentek: Petrichevich Emil br., állam titkár, Török Kálmán, és Kriston Endre, apátkanonokok, Haller Józsof gr., Isaák Gyula alispán, Babocsay Sándor, Trak Géza polgármester, Hanko Elemér alispán stb. Propaganda gyűlés a vár megyeháza dísztermében. A gyűlés lefolyásáról technikai okokból csak keddi számunkban referálhatunk.
