Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-27 / 21. szám

: hétköznap 1 li, vgsár­ülőfiaetési dijak postai szállítással t Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 90 K. Egg kórt 30 K. — POLITIKAI N R P I h Ä P. é'eSelös szerkesztő: Barssj Kárait? dr, Szerkesztőség: Eger, Líceum, ttiídófejvatal: líceumi nyomó >. Telefon SZ3HP 11. A vagyonszerzés ördöge a pénz, sokakat ejtett már rabul, de_ ta­lán soha nem volt olyan nagy Pénz Őfel­ségének udvartartása, mint a legutóbbi esztendőkben. A rettenetes világégés ten­gernyi kínja, szenvedése és nyomorúsága közt a vagyonszerzés vágya, a pénz imá- dása csak növekedett. A felbomlott gazda­sági gépezetek, a nagy felfordulások és lehetőségek idején a vagyonszerzés ör­döge által megszállottak azután nem vol­tak nagyon válogatósak. Sokan ebben az őrült felfordulásban munka nélkül, pusztán egy kis könnyelmű lelkiisinerettel milliókat szereznek s még a gazdag embert is megszállja a vagyon­szerzés ördöge. Akinek semmije sincs, az máról hol­napra akar meggazdagodni, akinek sok van, az még többet akar. A mélyben nyomorgók jajszavát nem hallják, mert a fülüket elkábilja a kaján arany csengése. A sok panasz, sirám, a szenvedés, a siralom völgyének kétségbe­esett zúgása nem hatolhat el hozzájuk. Csak a pénz, mert látják — ez a for­rása mindennek: jólélnek, boldogságnak, tekintélynek. Világok omladoznak, koronák hullottak porba, tekintélyek váltak semmivé, egy rettenetes világégés lángja csapkodta az eget. de egy örök : a vér és arany. A nagy költő váteszi jóslását igazolja az élet. Akit pedig megejtett a vagyon gyűj­tés ördöge, akit megszállott a Midás király betegsége, jaj annak! Annak a dermedt szivére nincs többé orvosság. Dr. Nagy János - és a királykérdés. Ismeretterjesztő előadások dr. Nagy János választó kerületében. Dr. Nagy János képviselő egész ke­rületében a Magyar Gazdaszövetséggel kapcsolatosan megvalósította az Egerben szokásos ismeretterjesztő előadásokat, melyeknek sorozatos megtartását min­denütt ő maga vezette be. Ismeretterjesztő előadásait egyúttal felhasználja arra, hogy választóit a gazdasági, politikai és pénzügyi helyzetről tájékoztassa. Leg­utóbb jan. 25-én, kedden a makiári és a nagytálvai választókhoz beszélt képvise lónk, amikor is nyilatkozóit a Magyar Hírlapban megjelent újsághírre vonatko­zólag, hogy ő szabad királyválasztő. En­nek a kérdésnek az előtérbetolását — úgy­mond — én veszélyesnek tartom. Amilyen káros, sőt végzetes volt annak idején, hogy a Széchenyi reálpolitikájátől eltértünk, épen úgy most, ha nem a gaz­dasági bajokat orvosoljuk, ellenben ilyen halasztható és halasztandó kérdésekkel izgatjuk a közvéleményt és késleltetjük a konszolidációt, nemzeti létünk alapjait örökre alááshatjuk. — Aki biztosítja a régi, Kárpátoktól övezett megcsonkitatlan Magyarország visszaállítását, én az előtt meghajlok és még ha Habsburg akkor is királyomnak vallom — de ne csak az ud­varát hozza magával, hanem vágyaink teljesedését: az integer Magyarországot A királykérdést elodázandónak tartom azért is, mert a magyar alkotmány szerint Szt. István koronájának törvényes birto­kosa van, más szóval nekünk koronás királyunk van ! IV. Károly lemondása al­kotmányjogilag nincs elintézve. Addig is a nagy Széchenyi politikáját követem, amely keresztény, nemzeti, gazdasági reál­politika volt. Amelyik vezér a Széchenyi szellemével jön, azt követem. Egy kis városszépészet. Mikor az idegen a vasúti állomás felül jövet a város közepébe ér, nagyot bámul, hogy mi lehet az az éktelen valami, a mi a Nagytemplom ás a Lyceum között azonnal a szemébe ötlik. T. i. a pincékről van szó, a melyek ott diszitik azt az im­pozáns és a legszebb épületektől köi’ülvett teret. Szomorú kép is az, hogy a város legforgalmasabb helyén, éppen a gyönyörű fekvésű és hires székesegyház alatt állan­dóan ott éktelenkednek az üres hordók s egyébb nem oda való pincefelszerelések. Miért kell annak ott lenni?! Ha pedig ott van, miért kell annak oly elhanyagoltnak lenni? Elvégre igen szép dolog az, minden­ből hasznot húzni, de a haszonszerzés mellett is elérkezik az ember ahhoz a ponthoz, a hol az egyéni meggazdagodás már a közérdeket súrolja, vagyis a mikor egy város szépítéséhez elengedhetetlen kellék, hogy az egyén is meghozza a maga áldozatát. Úgy vélem itt is azzal állunk már szemben. A város szépítése ugyanis megköveteli, hogy a gyomrában ne ékte­lenkedjenek oda nem tartozó borospincék, illetve, hogy ue keljen -az idegennek mind- \ járt egy csomó boroshordóban hasra vá­gódni. Nem ismerem azon pincéknél a tu­lajdonjogi viszonyokat és szerződéseket, de nagyon ajánlatos volna azok esetleges ujabbi értékesítésénél a város szépítésére is gondolni s vagy bezárni örökre ott eme pincéket, vagy pedig éppen az ízlésre gon­dolva, azoknak átformálásáról intézkedni. Milyen szép volna például, hogy az egész bejárat, de a parkfelőli részlet is át volna alakítva sziklatömb utánzatokkal, mint egy ősi rom, s a sziklák között cser­jék, borostyán s fű. Ez esetben talán még a pincék is megmaradhatnának a város közepén, de a két hatalmas épületet is nagyon emelné. Uraim, gondolkozzunk fölötte egy keveset. HÍREK. Eger, 1921 január 26. Kinevezés. A kultuszminiszter Kán­tor Nándor egri áll. főreáliskolai tanárt, a helybeli főreáliskolához igazgatóhelyet­tessé nevezte ki. Köszönet. Az Orsz. Menekültügyi Hivatal egri konyhájának 5000 korona ér-tékü terményt adományozott Gröber Jenő, amiért ez utón is a leghálásabb köszönetemet nyilvánítom. Bene Lajos, az O. M. H. M. K. H. megbízottja. t Ä főgimnázium jan. 30 án folytatja ismeretterjesztő előadásait. Vasárnap Rássy Paulin kísérletekkel kapcsolatban a radio­aktivitásról tart előadást. A további elő­adások napjai: febr. 6, febr. 13., ős febr. 27. E napok nem ütköznek össze a kr.t. kör műsoros délutánjaival. Ä kér. soc. Egyesület társadalmi és pártéletéből. A kér. soc. Egyletben a leg­utóbbi ismeretterjesztő előadást dr. Horváth Géza, főorvos tartotta, Az előadó főorvos a tőle megszokott élvezetes módon higiéni­kus tanácsokkal látta el a figyelmes hall­gatóságot, nem egyszer derültséget és mindvégig (nagy érdeklődési keltve. Az Egyesület a napokban tartotta meg a XVI. évi közgyűlését, amelyen megválasz­tották a tisztikart és a 20 tagú választ­mányt. Pillanatfölvételek Eger utcáiról. 1. A Bartukovics-utcában az aszfalt két helyen beszakadt. Lábak kitörésére ki­váló hely. 2 A Deák Ferencutca elején egy cséplőgép emberemlékezet óta ott áll. Jö­vendő sorsa ismeretlen. 3. A Széchenyi utca vége felé, a tűz­oltóktól a Rákóczi útig, a kerauiiton min­denfelé emelkednek az u. n. «bősök hal­mai«. Mivel valószínűleg ezen sártömeg nem a tűzoltó laktanya felül folyt fel a dombra, felülről lefelé kellett odakerülnie, ajánlatos volna, a Rákóczi-ut sarát össze kapartatni, hogy ne tudjon a városba/tör­tetni. 4. A Papnövelde-utca bejáratánál kő- tömegek hevernek, valószínűleg a barri- kádok korából. 5. A park kerítése a Káptalan utcá­ban kidőlt. 6. Nincs rendezettebb utca a Oaiky- Sándor-utcánál . . . Ä Szociális Missiótársulat szociális kurzusán ma, csütörtök d. u. 5 órakor dr. Ott Péter tart előadást «A Patronage»-ról a Kath. Kör helyiségében. Felhívjuk az előadásra a közön­ség figyelmét. 2—2 Halálozás. Fájdalommal jelentjük, hogy Editke kisleányunk f. hó 25 én este hosszú szenvedés után elhunyt. Drága kis halottunk temetése folyó hó 27-én délután 4 órakor lesz a Széchenyi utca 70, számú gyászházból. Mentusz József és neje Kiss Ilonka. (Külön értesítés helyett.) Külföldre indított táviratok díja. Az Ausztriába, Németországba, Csehországba, Jugoszláviába, Romániába és a megszál­lott területekre szóló táviratok dija folyó hő 15-től kezdve szavanként 3 korona, a legkisebb távirat 30 korona. Hirlaptávira- tok dija szavanként 150 korona. Bonyodalmak az idegen állampol­gárok internálása körül. A belügyminisz­ter rendelkezését, meiy az illegitim üzle­tekkel foglalkozó galíciaiak kisöprését ren­delte el az országból, a legnagyobb öröm­mel, lelkesedéssel fogadtuk. Természetesnek találtuk, hogy az ország kiszipolyozőitól mentesíteni akarják ezt az egyébként agyonnyomoritott országot, mert érezzük, hogy a szegénységünkkel visszaélők, ga­rázdálkodó és vérünkön hizó láncosok éa illegitim kere-kedést űzők még a reményé­től is megfosztják az országot, hogy valaha talpra állhasson. Az internálási eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents