Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-29 / 145. szám

Ars 2 korona. Eger, 1921 junius 29. szerda. XX Vili. éd. 145. sz. í íífisetésf dijak postai szállítással i £{:«.s* és télévi el&fixetést nem fogadunk el. regied évre 110 E. — Egg hóra M R. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N HY IMRE. Eiadóhivetal i Líceumi nyomdai Telefon «zára 11. Szent Péter és Szent Fát napján. Egyiknek kezében az örök élet kul­csa ; a másikéban a kard. * Péter kezébe a szeretet adta a kul­csokat. «Szeretsz engem ; szeretsz jobban a többi apostolnál ?» Kérdezte a szeretet örök forrása. — «Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.» Azt nem mondta, hogy jobban a többinél, mert ak­kor kérkedett volna, megsértette volna a ? szeretetet. Ezért lett első. Pál kezében a kard szintén a szeretet jele; a szeretet vitte át e lángleiket a vér- tanúsággal felérő szenvedések pályáján ; a szeretet emelte föl a vérpadra, hol fejét lemetszette a pallos. Péter «Ante Omnia», legelső sorban az «egymás iránt való folytonos szeretet- röl» tanított, «mert ez elfedi a vétkek, a gyarlóságok özönét is> (I. lev. 4, 8.). Pál gyönyörű levelében (Kor. I. 13, 2—8.) már­ványra való szavakkal emelt emlékoszlo­pot a szeretetne«, mely nélkül csenghet, bonghat, dalolhat, kápráztathat a lélek és mégis üres, mint a zengő cimbalom. Nél- , küle, a szeretet nélkül: «Semmi!» Elmú­lik minden, a kitűnő, isteni kegyelmek, mint a jövőbe látás, a sok nyelvnek tudása, a csillagok számítása, a természet mélyü­ljek ismerete, a lángész, a zene talentuma, s nyelv művészete, a dalok bflvölése; csak egy nem múlik el: a szeretet: «Cha- ritas nunquam excidit.» Örök igazság tehát a szent cisztercita Bernát szav? : «Ä lélek értékét szeretete határozza meg.» (Serm. 2?. in Cant) Szeretetet dalol a csalogány a liget bokrain ; szeretetet zsong a bogár a virá­gok kelyhén; szeretetet hirdet a völgy illatos pázsitja, mely szinpompával moso Jyog a Teremtő felé. Szeretet ragyog a derült ég kék sze­méből: az örök, isteni szeretet. Szeretet mosolyog az ezer gyémántú, csillagos ég­ből, melyen át örök szeretet virraszt mil­liárdnyi égi test és közöttük a parányi föld.ecske sorsa fölött. «Csodálatos Isten az ő szentjeiben !> Miért ? Önmaguk zengik reá : «A szeretet . . . ösztökélt» a nagy tettekre, a vérta- nűságra. Szeretet kacag a kisded szemeiből, midőn anyja az emberileg mérhetetlen sze­retet mosolyával ragyog felé, rtiidón az atya a gyermek bölcsőjére tapadó szere­tettel gondolja el s egy férfi legnemesebb lelki erejével: «Értetek mindent, még az életemet is! Csak a becsületemet nem ! Ezt is csak azért nem, mert nagyon szeretlek benneteket!» A szeretet, a két nagy apostol óriás leikéről keblünkre vetített, — isteni szeretet nyit melegtől sugárzó, vendégszerető ajtót a Szent Bernáthegy tetején félig fagyott utas előtt; e szeretet vitte fel a tüdőst az Alpesek tetején emelt obszervatóriumba, hogy néhány száraz följegyzéssel kenye­ret rakjon szerettei ajkára, gazdagítsa a tudományt, melyet rajongva szeret. A szeretet aranyos fényű melege ol­vasztja föl a zord, harci mezőkön a vad­állattá korcsosult harcos lelkének jégpán­célját, mikor hanttal takarja el kiszenve­dett ellensége tetemét; vagy fölkeresi a mocsári békák, az ezernyi szúnyograj, er­dei fenevadak közt szörnyű halál elé néző sebesültet. Egy jel, egy tenyérnyi kis posztó az apáca, az orvos, a pap karján, a komor, barna épület falán, egy vörös kereszt, ez a glóriával övezett kicsinyke jel, hirdeti a világ minden zugában a szeretetet, gya­korolja a szeretet művé*, a szeretet örök törvényét, mely: «Nunquam excidit.» Egy jelszó, a szeretet mentegeti a tévedt ember hibáját, enyhíti a bűnhődé- sét, menti föl az életfogytig való vezeklós alól. Egy széltől himbált borostyán a sir- hant fölött; egy csók a rideg fejfára: ezt is az örök szeretet művelte. Gyulafehérváron egy pap sétaközben korbács-csattogást és jajveszékelést hallott a kávéházból. A szeretet sürgette, lépj bel Egy oláh csendőr korbácsolt egy magyar nőt. A pap némán, de akár maga a Meg­váltó, emelte magasra tiltó tenyerét. A szeretet bűvölete sugárzott emberfölötti­nek látszó, taláros, magas alakjáról. A vad oláh megrendült! A korbács lehanyatlott. A nő gyötrelme ketté szakadt. Ezt is a szeretet cselekedte, mely: «Nunquam ex­cidit.» A költő szavai szerint is «könny ül a népek millióinak szemében«, midőn az eltűnt nemzet sírját körülveszi. E könny a szeretet könnye, mely mögött egyúttal megfogant a feltámadás gondolata. Szeretet apostolai, Szent Péter és Szent Pál! Könyörögjetek érettünk! Orate pro nobis . Végh Kálmán, Mátyás. Állatforgalmi adó. A törvényjavaslat a juhok, kecskék, sertések, lovak, csikók, szarvasmarhák, borjuk után három százalékos forgalmi adót akar szedni ez állatok eladása al­kalmával. Az adót ezeknél a vevő köte­les fizetni, amikor a passzust átírják.*) Ha" ezeknek az állatoknak az árai csökken* nek, akkor a pénzügyminiszter a forgalmi adót is leszállítja majd. •) Ha pld. valaki 12.000 K-ért vesz tehenet, fizet forgalmi adóban 360 koronát. TÁRCA Egerváros múltjából. Régi napszámok. «Semmi sem új a nap alatt!» — így ■•.nem tartalmaz újdonságot az a plakát sem, amelyet nemrégiben ragasztgattak ki az utca-sarkok hirdető-tábláira, a napszám- bérek szabályozása tárgyában. Eger nagyhírű szőlőtermelése régente is éppen úgy bajba jutott néha, mint mai napság, amikor a bor remélhető ára nem fogja megbirni a szőlő művelésére fordított kiadásokat. Ilyenkor a régi Eger szőlős­gazdái is a hatósághoz folyamodtak, amely az érdekeltek bevonásával megállapította a méltányos munkabért s lassan lassan bőkét teremtett a munkás és munkaadó között. Mindenesetre igen érdekes dolgok ■ezek a *limitációk» s igazán fényt derí­tenek a felejthetetlen «régi jó világra,» amikor ugyan szintén megvolt az élet minden «ürme», de öröm is akadt mellé többször, mint manapság. «... Anno 1744. Szőlő Mívesek Limi- láeiója: SzőlőNyitónak, kapják Étel nélkül 20 dénár. Meezőnek . . . .20 dénár. Homlítónak vagy Bujtásrakónak 20 dénár. "Venyige hordónak . . őpoltúra Első kapájára kapásnak . .12 dénár. Zöldmunkájátkötőnekjigazítőnak 12 polt. Karóverőnek csak Egerben . 20 polt. Második kapájára kapásnak . 20 polt. Harmadik kapájára kapásnak . 20 polt. Szedőnek napjára ... 9 polt. Puttouoonak . . . .15 polt. Kád mellett napszámosnak . 20 polt. Mivel pedig Gyöngyösön, Patán, Pász­tóit, Apczon, Sáron és többi Gyöngyös táján való Helységekben is az Földire nézve erősebb és nehezebb a kapállás, azért egyedül azok az második és harma­dik kapájára még 9 poltűra rendeltetik a többi position pedig a N. Vármegyék úgy obszervállyanak, valamint felül kivétettek; és Senki Ételt, csak is inni annyival in­kább adni ne merészellyen, hozzá adván ezt is, hogy mind Egerben, Gyöngyösön s másutt is az Kapások Napkeletkor köz­gyek és Napnyugatkor végezzék Mun­kájukat.» Még érdekesebb világot vet a tizenhat évvel későbbi viszonyokra Barkóczy püs­pök ez irányú rendelete. Hisz akkor is háborús idők jártak, tehát az életviszonyok ekkor sem voltak szabályszerűek. Ezért volt szükség a napszám szabályozásra. >Mi Szalay grófi Barkóczy Ferentz, Istennek és a Római Apostoli Széknek kegyelmébül Egri Püspök, Nemess .Hevess és Külső Szolnok vármegyék Örökös Fő- ispánnya, felséges Apostoli Koronás Király- , né Asszonynak belső Titkos Tanátsossa és 1 Országunk Hetes Személlyű Törvény Táb­lájának egyik tagja. Püspöki Városunk Lakósinak Sok panaszait felháborodásunkat hallottuk ab­ban. hogy noha a Szőlő-Kapások fizetése és munkájok bére eránt már ez előtt 1748. esztendőben kihirdettetett rendelésünk most mind azáltal nemcsak Párántsolatunk meg­vetésével, de a Szőllők munkáltatásinak is hátra maradásival sőt tapasztalható kárai­val, főképpen a Vintzellérektül által hágatt- nak, akkori rendelésének, kik tudnillik a szabott 8 Poltűra fizetésen felül, pálinka vagy más Ollyas Ital és Étel adással ámit- tyák s részekre hődíttyák a kapásokat annyira, hogy ez illyetén bevett rendetlen szokások miat sokan munkásokat sem kap­hatnak, oda sietvén többnyire a dolgosak, ahol Bérek felett illyes adománnyal csalo- gattatnak. Mi azért ezen rendetlenségek­nek határt vetni és ezekből ennek utánna is származható közönséges károkat meg­előzni kívánván s a kapásoknak bérét egyenlő fizetésre szabni akarván, ezen parantsolatunk erejével ujjobban is ren- dellyük és Földes Űri hatalmunkkal paran­csoljuk, hogy Először: ennek utánna sem a Vintzellórek sem magok a Szőllős Gaz­dák is a kapásoknak többet egy napon 8 polturánál fizetni, vagy ezen felül őket pálinkával, borral, vagy. akármi itallal és étellel csalogatni és tartani ne merészely- lyék. Hasonlókópen másodszor: keményen

Next

/
Thumbnails
Contents