Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-06-28 / 144. szám
Szent László király XVII. századbeli énekét kiséri az orgona bugása. Művész , ujjai adnak lelket a haugnak: . . . Királyunknak drága, nemes, jó. erkölcsét Kövessük magyarok . . . hogy nyerhessük . Mi is a mennyek boldogságát . . . . . . Minekünk: egész Magyarország i mennyország! ' , Evangéliumra előrelép a misemondó pap. A Dunántúl küldte őt Egerbe; Bárdos József dr. Ügy áll előttünk, mint példa, a jövő ifjúságát nevelő jellem. — Visszasír a másik siralmas múltba, mikor szintén panasztól jajdult az ország, mikor mégis dicsőbb volt a múlt a jelennél, mert idegen hatalmak és nem saját fiaink bűnei sodorták bajba e hazát. A szent királynak nyila írt, bárdja diadalt, kardja forrást fakasztott hős hadaknak. Csodái bizalommal töltik ma is a sziveket. E szent egyesítő hit fogja Isten kegyelmét megszerezni újra és lesz még boldog hazájuk szűkölködő magyaroknak! A hit terjed, az összetört lelkek már a lemondás terhével akarták számüzeté- söket leélni és jön az ő vigasztalójuk, átadja túl a Dunán fakadt élő hitét . . , és ajándékozza a szent király gyógyító zöld levelét: a reménységet. Majd a kolozsvári berekből elriasztott csalogány szava zengi: . . . szép honunk, koronánknak legszebb győag,e, Hozzád sír fel Hunnia : Nem felejt el Árpád földje, Míg csak lesz egy hű fia . . . ! Mise végén imádság. Pergett már ima sok egyházak fala között, miket megszentelt az áhítat, de csak ez volt. melyről nem tudjuk, ki írta, de megszentelte kiömlő honfikönnye annak, aki mondta; azé is, aki hallgatta : . . . Nézd, Uram, hová lett Szent-Isiván országa . . . mennyire romlottunk le . . . töviskoszoruval koszorúztad e hajdan dicső nemzetet ... a szenvedés ... az éhség . . . szégyen keresztútjára állítottál minket. .. . Megversz, meg is bocsátasz, ki megtisztelni a törvényt és becsülni a hatóságokat. Az egyik főszolgabíró keserű szóvai panaszolja, hogy az agrár-reform körül sok baj van. aminek egyik legfőbb oka az, hogy az agrár-bizottság határozatlanul hozza meg végzéseit, úgy, hogy sem a nép, sem a végrehajtó hatóságok niucsenek tisztában azzal, hogy mit is akar tulajdonképen a bizottság. Felpanaszolták azt is, hogy a közhivatalnoki kinevezéseknél nem alkalmaznak elég erkölcsi cenzust. A felszólaló kéri, hogy erre legyenek elsősorban tekintettel, mert ettől függ a közigazgatás jósága és megbízhatósága. A hivatalos nyelv körüli nehézségek két ízben is szóba kerültek. Crisan polgármester elmondja, hogy a magyarul egy szót sem tudó subprefektus lefordítás végett aktát küldött vissza hozzá s ezzel az adminisztráció gyorsasága késést szenved. Olteán járásbiró a magyar nyelvű igazságszolgáltatás ellen emelt szót s túlfűtött sovinizmussal jelentette ki: nem engedi meg, hogy az ügyvédek magyar-nyelvű beadvánnyal forduljanak a bírósághoz. A kihallgatások során a Magyar Szövetség háromszéki vezetősége is megjelent Grőza miniszter előtt A küldöttség vezetője Szentkereszty Béla báró, tagjai pedig Bogdán Artur, Hinléder Jenő, Kovács Kálmán, Csutak Vilmos, József Lajos. követ . . . íme, . . . Szent kereszted csatáinak népe kiált hozzád, mi bűnösök: ne törd össze végleg Szent-István országát. Velünk esdeklenek árpádházi szentjeink, török-tatár hadakban elesett b|^opajtink s vértanúink: . .* . add visázá^IÍalánkat s az elszakadt népet. Emeld föl e szegény nemzetet, hogy a szenvedés füzében megtisztulva . . . munkában . . . boldogűljon! Segíts, Uram, segíts! a lelkünk kiált, a vér, a köny, az elbúsúlt szív . . . kiáltja: segíts, irgalmazz, segíts és add vissza, boldogítsd hazánkat ! És e könnyekbe csukló segélykiáltás utat tör . . . meggyötört szíveken át . . . Aligha kereste még magyar gyülekezetben annyi fájdalomtól fojtogatott hang a mi himnuszunknak emelkedő dallamát, mint itten. De mint a Winecke- üstököse járta éter nyári derűje az égnek boltozatát, úgy tárta fel sok szenvedő székelynek szíve táját a balzsamos reménység, mikor kiléptünk a terraszra. , — És az estély műsora ? — Igen őrnagy úr, legyen szerencsénk j a tiszt urakhoz is! Persze . . . Wallandt, 1 . . . ő is erdélyi. Előre is örvendünk! RAB. A földbirtokreíörm felől is nyilatkozott a pénzügyminiszterünk. Természetesen ő is kiábrándította azokat, akik ingyen föld után kácsonganak. Pedig ilyen ember még ma is sok van. A nemes magyar nemzet, mely fizet a végsőkig, csakhogy a legfőbb földi vagyont, a becsületet, megmentse: önfiai, ezredéves múltú családtörzsek, becsületes \ szorgalommal, takarékossággal szerzett va- > gyónók iránt nem lehet becstelenül igaz- | ságtalan. Erre még a nem épen jóhiríi Franchet D’Esperay hadvezérrel is egyet- j értünk: C’est né fait. que le has. Ilyet csak silány ember tehet. Igenis lesz földhöz jutás, még pedig ! bőségesen, de illő kártalanítás, megfelelő vételár mellett. Előbb azonban meg keli csinálni a vagyonváltságot, mondta a miniszter; lehetőleg őszre, mert <maga a nemzetgyűlés is elveszti tekintélyét, ha. a földbirtokreformnál csalódás érné a nemzetet«. Már pedig a földbirtokreformot föld nélkül csinálni nem leftet. Ne várjuk meg, míg idegenek parcel láznak nálunk, hanem telepítsük le a magyar parasztot. Az az ambícióm, hogy be álljak azok közé, akik segítenek a magyar földet megnyitni a magyar parasztnak. Ilyen pusztulás után az országot másképen fölépíteni nem lehet. Bár elmúlt 1867. és 1848-, ezek a tüskék még mindig benne vannak, mint egy összetört pohárnak darabjai, a lábakban és a társadalmi egyesülés csakis ilyen nagy demokratikus reform után történhetik meg. Ezt pedig más képen, mint a földreformmal, megvalósítani nem lehet —hns. Évzáró ünnepélyek. A ciszt. r kath főgimnáziuma évzáró ünnepélyének sorrendje 1921. jún. í hó 29-én. 8 órakor ünnepi Tedeiun az intézet templomában, melyen Komáromi Pál, a m. kir. Operaház tagja, az, intézet egykori tanítványa énekel. 9 órakor a tornateremben ünnepély 1. Himnusz. Papp-Váryné-Szabados Hiszekegy . • • Énekkar. 2. A költő és paraszt. Előadja a zenekar. 3. Magyar fohász Jézus Szivéhez. Irta: Mentes M. Szavalja Ratkó Ferenc I. o. t. 4. Egyveleg. Előadja az énekkar. 5. A szepesi gyerekek. Irta: Farkas Imre. Szavalja Baróthy István V. o. t 6. Álomideál. Keringő. Előadja a zenekar. 7. Az igazgató záróbeszéde s a jutalmak kiosztása. Keresztes István és Béldy László voltak. A küldöttség azt kérte, hogy a miniszter hárítsa el a magyarok szervezkedése elől az akadályokat, mert ez az igazi módja, hogy a magyarság akarása nyíltan és becsületesen megnyilatkozzék. Néhány sérelmet is felsorolnak, amelyek csak ilusztrál- ! ják a helyzetet a nélkül, hogy teljes képet nyújtanának. A pár eset épen azt mutatja, ' hogy ä hatásköri túllépések igen gyakoriak. Mindjárt a prefektus ellen fordultak kemény panasszal. Általában a háromszéki prefektus nem érti meg a népet, nem számol a viszonyokkal és így működését általános elégedetlenség kiféri. Legutóbb például teljesen önhatalmúan 25°/#-os megyei pótadót vetett ki, az eb-adót 300 leire, a második kutya után 600 leire emelte fel. ; Ez a látszólag jelentéktelen adókivetés is ! igen mély elkeseredést keltett. Tudvalevő ugyanis, hogy a falusi gazda nem fényűzésből, kedvtelésből tart kutyát, hanem azért, hogy a portáját őrizze. Alig van olyan ház, ahol ne tartanának házőrző kutyát, igy ez a megadóztatás igen súlyosan érinti a lakosságot, legyen az magyar, vagy román. Elpanaszolták a zágoni biróválasztást is, ahol a főszolgabíró minden áron csak román bírót akart, és a megválasztott magyar birőt (a község legnagyobb része magyar!) lemondásra kóuyszerítette. De a megválasztott magyar bíró még le sem. mondott s már is űj választást írt ki. A küldöttség meghallgatását egy érdekes és tanulságos incidens is «megzavarta.» A küldöttség egyik tagja Beldy László háromszéki földbirtokos saját tapasztalatait és érzéseit öntötte a miniszter elé a boldogító román uralomról, amire a miniszter idegesen jegyezte meg, hogy «személyes kérdésben senkit sem hallgatok meg» ... De akadt még más érdekes dolog is. A miniszteri látogatás során a sepsiszentgyörgyi lakosságnak egy olyan sérelme lett ismét-- elevenné, mely könnyen alkalmas arra, hogy a kis város életerejét teljesen elvágja. Arról van ugyanis szó, hogy a város és Árkos község közötti terület nagy részét az agrár-törvény alapján elveszik katonai lövölde céljaira. A város ezzel elvesztené 4—6 millió értéket képviselő erdejét, legelőjét is, a lövölde tűzvonalába esne a Súgás-gyógyfürdő útja, melyet a város felől nem lehetne megkö zelíteni. A város kisbirtokos közönsége elvesztené 561 hold művelés alatt álló területét. A lövölde lehetetlenné tenné Árkos község marhatartását, igy tej nélkül maradna a város, nem számítva azt, hogy Árkos község 200 családját tennék még földönfutóvá, koldussá a lövölde felállításával. Beneze..
