Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-25 / 142. szám

A Propaganda Vállalat üzlete kői csőnkonyv tárral felszerelve Érsek-űtca 1. szám alatt megnyílt. 15— Kirándulás Szilvásra. A «Természet­barátok* Turistaegyesülete f. hó 25—26-án kirándulást rendez a szilvási erdőbe. In­dulás 25-én, szombaton y2l órakor az Egervár állomásról, vonattal Apátfalváig, innen gyalog a szilvási halastavakhoz. 26-án, vasárnap kirándulás Szilvás kör­nyékén és a Bálványra (957 m.), 27-én réggel 7 óra 20 pkor visszatérés Egerbe. Holnap vasárnap d. u. 4 órakor nagy­szabású vizikabaré a férfiuszodában. Te­gyek már válthatók az uszodai pénztárnál. Este 9 órától táncestély a Koronában reg­gelig. Olvasta már az Egri Népkönyvtár füzeteit? Vayszada: Aranytanácsok a föidmíveseknek. 60 f. Pogonyi: Mit olvas­sunk? 1 K. 60 f. Kriston: A két Daru testvér. 1 K. 20 f. Kriston: Kesergők lec­kéje. 40 f. Mikes: Vigasztaló Fájdalmas Szűz. 60 f. Vágássy : Égitestek keletkezése. 40 f. — Megvehetők a Keresztény Sajtó- szövetkezetben, Eger, alapítványi ház. Uránia. Madame Hecámier. Főszerepben Fern Andra. H modern filmkultúra egyik állomása ez a mozgófénykép. Ä »Madame Recámier« cselek­ménye Napoleon idejében Párisban és a Tuileriákban játszódik le. R főszerepeket Fern Andra és Bernd Aldor játsszák. Ä »Madame Recámier« külföldön eddig- elé a legnagyobb sikert aratta. — Az előadások hét­köznap fél 9, vasár- és ünnepnapokon fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. — Jegyek már elővételben kelnek a vasárnapi előadásokra. — Felvilágosítással szívesen szolgál az Uránia. Telefon 67. 22— ORSZÁG - VILÁG. Nemzetgyűlés. Az ülést 3/411 kor nyitotta meg Botlik alelnök, és bejelentette, hogy Rakovszky elnök 8 napi szabadságot kér. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Szabó József jelentést telt a népok­tatási törvény tárgyában. Utána Teines- váry Imre a munkáskérdésekben tett jelentést. A pénzbüntetések ideiglenes feleme­lése tárgyában benyújtott törvényjavas­latot harmadszori olvasásban elfogadták. Héjj Imre ismertette a büntető igazság­szolgáltatás egyszerűsítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Tasnádi Kovács elfogadja általánosságban, de tiltakozik a kormány V olyan eljárása ellen, hogy a javaslatokat I egyszerűen csak beledobják a nemzet- í gyűlésbe midden kidolgozás nélkül. Ebből I sok visszaélés származhat. Szól a Tisza- porról. Friedrich ellen olyan sok (kád volt, amelyekről azonban máris kiderült, iiouy hamis tanúskodás sugallta őket. Az ügyész vádat emelt Friedrich ellen, de a hamis tanukat miért nem vonták még felelős­ségre most sem? Bottlík alelnök rögtön válaszolt a kérdésre. A hamis tanúkról nemsokára szó lesz a bíróság előtt. Kassay elfogadja a javaslatot, de a II. szakaszon módosítást ajánl. Bródy Ernő is úgy találja, hogy a személyes szabadság megsértő^, a hatóság elleni erőszak, a magánlaksértés bizonyos esetekben magasabb fokú delictumokká minősülnek át. A második szakaszt tehát módosítani kell szerinte is, még pedig egy szakértőkből álló bizottság által. Ruppert Rezső nem fogadja el a ja­vaslatot, mert a célja nem más, mint a res­tanciák megszüntetése. A restanciákért nem okolja a bíróságot, hanem a nyomozó ha­tóságokat. Ä Ludovika vértanúinak emlékezete Tegnap délelőtt 10 órakor gyászüo- nepség volt a Ludovika Akadémiában az 1919. junius 24-iki ellenforradalomban hősi halált halt növendékek emlékezetének tisz­teletére. Réz Kálmán ezredes tartott be­szédet és koszorút helyezett a hősök em­lékére. Az istentiszteletet Kvacsek György tábori esperes celebrálta, majd beszédet tartott azokról a hősökről, akik a nemzeti hadsereg alapjkit megteremtették.' Az ün­nepség után a felállított díszszázad elvo- nűlt József főherceg és Belitska Sándor honvédelmi miniszter előtt. Németország kiürítése. A legfelsőbb tanács elhatározta, hogy a felsősziléziai kérdés eldöntése után — ha Németország teljesíti a békeszerződés­ben vállalt kötelezettségeit — Anglia haj­landó lesz Düsseldorfot kiüríteni és e sze­rint a franciák a Rajna balpartján emelt várvonalat megszüntetik. * ellenzékben van és az ő visszaélő törvé­nyét ellene használták fel * Ez legalább világos beszéd. Még ugyanezen nap éjjeli ülésén Dragu tiltakozik a képviselők törvénytelen letar­tóztatása ellen. Csak az égjük párt 9 kép­viselője ül már. Argetoianu belügyminisz­ter közbeveti: «Ön lesz a tizedik!» Erre óriási lárma és leírhatatlan szidalmak kö­vetkeztek. D-ragu a fenyegetés miatt le­mond a szólás jogáról. Micheleche pedig kimondja a szentenciát: «A mi kormányunk • a ieggazabb s a leghitványabb a világon.» Lupu azt kéri az elnöktől, fékezze meg a csordát. I Dobres^u a kinzott besszarábiai diá­kok ügye kapcsán azt adja elő, hogy ugyanilyen törvénytelenségek folynak Er­délyben is, ahol ártatlan embereket tarta­nak fogságbjan. Lupu példákkal igazolja az állítás iglaz voltát. Singuleni városban egy kapitány katonákkal kísérteti be a neki megtetsző leányokat szüleik házából saját lakásáfa. Aki panaszt mer tenni, mint bolseviküt — letartóztatják. De talán\ elég ebből ennyi háromnapí tanácskozásra 1 Még csak azt kell hozzá­tenni, hogy atöjidőn a panasz ügyében el­lanyhult vizsgálat folytatását és befejezé­sét sürgették, főkép a bűnösök kinj^omo- zása tekintetében, Avarescu miniszterelnök a kamara május 25-én tartott ülésében ki­jelentette, hogj' a vizsgálatra ebben az iránj'ban nincs szükség, mert nem érdeke Romániának, hogy kiderüljön róla, hogj' banditák országa. Ennek a parlamentnek ez a belügyminisztere, ilyen viták közben tart nagj’ beszédeket a magyarok barbár­ságáról, arról a Magyarországról, melynek ünnepelt fia kijelentette, hogy magán és politikai becsület között különbséget nem ismer. A vita végén' az egész kamara üd­vözli az olasz király nevében megjelenő Badaglio tábornokot, mint aki megszaba­dította Romániát a barbároktól. . . Avarescu miniszterelnök kijelentései­nek hatása különben már mutatkozik. A nyomokat eltüntetik. A Laptatorul jelenté­se szerint a fondeni i tóba 14 vaggon megromlott csokoládét dobtak 35 millió lei értékben. A tavat gondosan megvizs­gálták s kitűnt, hogy a tóba hoztak ugj’an valamit állami szekereken, de az kő volt •te';* *. Románia továbbra is a kultúra vé­dője. Nyugatmagyarország sorsa a nagy né­met-osztrák csatlakozástól függ. (Páris. M. T. I.) A nagykövetek ta­nácsa a trianoni szerződés alapján a nyu­gatmagyarországi kérdést tárgyalta. Az a vélemény alakult kí, hogy Nyugatmagyar- országnak az Ausz*riához való csatolásáé el kell halasztani. Azt a határozatot hoz­ták, hogy előbb megtudakolják Ausztria szándékát, vájjon komolyan foglalkozik-e a németekhez való csatlakozás eszméjével Eszerint tehát, ha Nj'ugatmagj'arországoe mégis nekünk hagyják meg, ezt csak azért teszi az ántánt, hogj- Németország hatal­mát ennyivel is kisebbítse. Ä Reich Post a sweici újságírók ma­gyarországi látogatásáról. (Zürich.) A Reich Post megállapítja, hogy amióta a sweici újságíróknak alkal­muk volt személyesen meggyőződni a ma­gyar viszonyokról, azóta minden külföldi lap egyetértelmű cikkeket hoz Magyaror­szágról. A rémhíreket pedig, mint a fehér terror, igazi értékükre leszállítva, de nem. közük, mert meggyőződtek arról, hogy Magyarország ma már a rend és a béke országa. Az amerikai munkásság az idege­nek ellen. Newyork. A colorádói Ten werben városban a munkások II. kongresszusa ki­mondotta, hogy a kormányt rá fogja bírni a japánok és keletázsiaiak kitiltására. Oroszország hadat üzent japánnak (Berlin). Révaiból Írják: Szovjet­Oroszország bejelentette a szövetséges ha­talmaknak, hogy Japánnak megüzente a háborút. Erre a lépésre az indokolás sze­rint azért szánta rá magát, mert Japán az .ellenforradalmak alatt ellene harcolt és nyugati Szibériának egy részét még ma is megszállva tartja. A hírt még nem erősí­tették meg. Tőzsde. Zürich (Budadest) 230. Az árfolyamokban élénk forgalom indult meg. Az árfolyamok 100—200 K-vai emelkedtek. A kontremin igyekezett kie­gyenlíteni a fedezetién kiadásait. A javu­lás a prolongáció következtében megakadt az irányzat üzlettelenné vált. Az utó tőzs­de azonban ismét szilárd. Valuták: Napoleon 815—25. Angol font 950—70. Dollár 247—57. Francia ír. 2020—50. Márka 354—59. Lira 1225 — 40. Osztrák korona 36—38. Rubel 60—62. Lei 382—95, Szokol 355—65. Korona dinár és jrank dinár 655—75. Lengyel márka 17—19. A Keresztény Magyarság mindenütt kö­vetelje a keresztény napilapokat. A Központi Sajtóvállalat r.-t. lapjai: Nemzeti Újság, politikai napilap; Uj Nemzedék, politikai napilap; Uj lap, politikai napilap; Neue Post, német nyelvii politikai napilap; Képes Krónika, képes hetilap; Gondolat, heti riportlap;. Magyar Jogi Szemle, jogi szaklap. Magyar Külkereskedelem. Közgazdasági éa pénzügyi szaklap. Export- és import kereskedők lapja. Kiadótulajdonos: EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKEZET. Igazgató: Radii Károly. Hirdessen az Egri Népújságban

Next

/
Thumbnails
Contents