Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-18 / 136. szám

EGRI JNEPUJSAG * v Diák atlétikai verseny* A főgymn. ifjúsága által f. hó 19 én tartandó dísztorna-ünnepély programja: 1. Felvonulás. Himnusz. 2. Közös tagszabadgyakotiatok. Ve­zeti : Szabó Ferenc tornatanár. 3. Fabotgyakorlatok VI. oszt. 4. Szertornázás. 5. Buzogánygyakorlatok zenekiséret- tel VII. oszt. 6. Játék alsóbb oszt. tanulók 3zámára. 7. Zászlógyakorlatok zenekisérettel. 8. Verseny a ciszt. főgimnázium 1921. évi tornászbajnokságáért, magaskorlát, nyílj tó, bakugrás. 9. Zászló, fabot. tagszabadgyakorla­tok. Vezeti: Szabó Ferenc tornatanár. 10. Tornagulák. 11. Dijak kiosztása. 12. Szózat. Elvonulás Dísztorna kezdete délután 4 órakor. A dísztorna athletikai számai délelőtt 10 órakor tartatnak meg. Közgazdaság. Veszélyben a gyümölcstermésünk és gyümölcsfáink 1 A múlt század kilencvenes éveiben nagy rémületet keltett országszerte a gyü­mölcstermés és a csontárgyümölcsöket ter­mő fák pusztulása, méh’ K< cskemétnek ár­tott legtöbbet; és ha véletlenül be nem következnek az erős telű évek, gyönyörű meggy-kulturájukat teljesen tönkretette volna, sőt talán a kajszi barackokat is. A baj okozója a Pezizaiélék család­jába tartozó serleges gomba, a Sklerotinia fructigena, — cinera és — laxa volt; az első az almák, különösen a rénette-ek (Orleáni, Oberdick) és körték, az utolsó a kajszi barack, a középső a meggy, cse- resnye, szilva, őszi barack halálos ellen­sége. A kifejlődött alakját ez ellenségünk­nek Monilia, fructigena, — cinerea, — laxa néven nevezik; ezért az egész kór neve Monilia-betegség. Egerben tavaly ez tette tönkre a ba­rack, szilva termésnek több mint a felét; kipusztította már meggyfáinkat, ügy, hogy kevés helyen lehet már látni egészségest, sőt egy szálat is; megcsigázta cseresnye- fáinkat; megemésztette almatermésünk je lentékeny részét. A most beállott csapadékban dús he­tek, félős, száz meg száz fát fognak agyon- csigázni és gyümölcstermésünket alaposan megdézsmálják; és pedig jobban a tava­lyinál ; mert a tavalyi gombás esztendőre enyhe tél következett, nyájas tavasz for­dult annyira, hogy -a Moniliáuak megren­delésre sem következhetett jobb évjárata. Téli szakelőadásaim alkalmával már felhívtam a figyelmet erre a nagy ve­szélyre; dehát Egerben sem azért Íratják meg a receptet, hogy azt meg is csináltas­sák és a gyógyszert be is vegyék, hanem csak azért, hogy ez is legyen: — Volt az mindig ! szól a régi káden- cia. Még is van minden! hns. (Folytatása következik.! ORSZÁG - VILÁG. Nemzetgyűlés. Az ülést Vall órakor nyitotta meg Bottlik alelnök. A magyar államadósságokról szóló törvényjavaslatot harmadik olvasásban is elfogadták. Ezután tárgyalás alá került a zárolt szeszmennyiség felhasználásáról és érté­kesítéséről szóló pénzügy miniszteri javas­lat. — Mikovéuyi Jenő, a mentelmi bizott­ság előadója, Szalai János mentelmi ügyé­ről telt jelentést, akit is a kecskeméti pénzügyőrség jelentett fel. — Miután bűn- cselekmény nem forog fenn, mentelmi jogát nem függesztik fel. Ezután megválasztották az 1921. évi XIV. t. c. 6 §-a alapján a magyar jegy­bank kibocsátását ellenőrző bizottság és a 16. §. alapján a magyar állami jegybank számvizsgáló bizottságának tagjait. Majd újra Mikovényi számolt be az elintézés alatt álló mentelmi jogok felfüg­gesztése tárgyában. Jármy József, Orbók Attila mentelmi jogát nem függesztette fel a Ház Sándor Pál ment. jogának felfüggesz­tését kérte a kir. főügyész kivándorlás elősegítésének bűncselekménye miatt. A tárgyalás során megállapították, hogy a megvádolt Sándor Pál egy biztosító tár­sulat «képviselője» és nem azonos Sándor Pál nemzetgyűlési képviselővel. Az ügyész­séget felkérték, hogy máskor nagyobb alapossággal járjon el — egyben felhívták a belügyminiszter figyelmét a* kivándorlá­sok megakadályozására. Grieger Miklós mentelmi jogának fel­függesztését tagadta meg a Ház, mert a kir. ügyészség megsértette Grieger men­telmi jogát minthogy az egyik parlamenti beszédében gróf Károlyi Imrére tett sértő megjegyzése bűnvádi eljárás megindítá­sára alapul nem szolgálhatott. Sweiczi újságíró rólunk. (Genf. itt. T. I.) A Tribuna De Geneve hasábjain egy sweiczi újságíró, aki Ma­gyarországon járt, beszámolt az itt szer­zett tapasztalatairól és a legrokonszenve­sebb hangon ír rólunk. Horthy Miklós kormányzó — írja a többek között — igen népszerű ember Magyarországon. A fehér terrort illetőleg a társadalom minden osz­tályánál érdeklődött, de erről — mint mondja — túlzás volna beszélni. Tény, hogy a bolseviznuis bukása után, annak visszahatásaképen voltak túlkapások és hogy eleinte a kormány nem volt velük szemben elég erős és nem tudott velük szembeszállni; de végre rendet teremtett s ma már példás állapotok vannak a ha­talmi kérdéseket illetőleg. Az antiszemi­tizmus, amely most uralkodik a magyar­ság körében, szintén a kommunizmus kö­vetkezménye. A bolsevizmus vezetői bi­zony a zsidók közűi kerültek ki és tény, hogy á háború alatt, de már az előtt is, elözönlötte Magyarországot a keleti, a galíciai zsidóság és kiszipolyozta a ma­gyarságot. Magyarországon bíznak a független­ségben és a szabadságban. Érthető tehát, hogy nehezen nyugszanak bele az ország megcsonkításába és az összehevenyészett békébe. Az antant nem törődött azzal, hogy a békével az irredentizmust fogja kifejleszteni. Magyarországon elsőrendű államférfiak vannak, akiknek a munkája nagy eredményeket hozhat még. Vezérigazgatók értekezlete A budapesti bankok vezérigazgatói értekezletre gyűltek össze, amelyen Hege­dűs pénzügyminiszternek abbeli kívánsá­gával foglalkoztak, hogy a bankok 3 mil­liárd kölcsönt nyújtsanak az államnak. A miniszter a kölcsönt nyílt jegyzéssel akarja megoldani. A bankok 1 milliárd kölcsönt tudnak csak adni. A vezérigazgatók ki­fejezték azt a kívánságukat, hogy a köl­csönt az uj jegybank lombardirozza és azokat a címleteket, melyek fedezet nélkül maradnak, maga az állam fedezze. Három hét múlva bevonulunk Pécsre á.s a szegedi háromszögbe. M. T. I. Jó forrásból vett értesülés alapján azt jelenti a Távirati iroda, hogy Szerbia már megkapta az ántántnak a Baranya-vidék és a szegedi háromszög kiürítéséről szóló utasítását. Mire e sorok napvilágot látnak, a Szövetségközi katonai bizottság már a kiürítés részleteiről tár­gyal a szerbekkel. A kiürítés 3—4 héten belül megtörténik.- A szerbek természetesen késleltetni, próbálják a végrehajtást, de a lakosság már alig várja a magyar csnpatok bevo­nulását. Az átadás simán megy végbe, ha csak a szerbek nem támasztanak valami akadályt. A munkásság egy része két kedve fogadja a változást, de a legtöbb megelégelte már a politizálást és békére vágyik. Andaházi Kasnya Béla lovagias ügye.. Andaházi Kasnya Béla lovagias elég tételt kért Erekytől. A segédek a fegyve­res elégtételadásban állapodtak meg. Mennyi állami adósságunk van ? Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy Csonka-Magyarország ál­lamadóssága 123 milliárdra rúg. A Kálvin-Szövetség gyűlése. A Kálvin-Szövetség tegnap tartotta tisztújító közgyűlését. .Elnök Révász Kát mán, alelnök Ravasz budapesti püspök, Hány embert gyilkoltak meg az ir sinn- feinisták egy hónap alatt? M. T. j. Angolországban az ir süni- feinisták 1920. junusában 560 embert gyil­koltak le. Döntés Felsőszilézia ügyében A Felősziléziai bányavidék központ­ját a németeknek ítélték oda, míg a len­gyeleket kárpótolták a Vilnától északon, elterülő vidékkel. Orosz—román béke. Bées M T I A román kormány kér dést intézett a lengyel kormányhoz, hqgy nincs-e kifogása az ellen, ha az oroszok­kal folytatandó béketárgyalást Warsőbaa nyitják meg. A lengyelek nem emeltek a terv ellen semmi kifogást és igy pác napon belül megkezdődik az orosz—román tárgyalás. Tőzsde. Zürich (Budapest) 232 /2. Szerkesztő üzenetei* G. B. Kápolna. Köszönettel vettük, de más oldalról már előbb megjött s ki­szedve állott. így csak itt-ott pótlásnak használhattuk föl. — G. M. Verpelét. Levél­ben részletesen válaszoltunk. A Keresztény Magyarság mindenütt kö­vetelje a keresztény napilapokat. A Központi Sajtóvállalat r.-t. lapjai: Nemzeti Újság, politikai napilap; Uj Nemzedék, politikai napilap; Uj lap, politikai napilap ; Neue Post, német nyelvű politikai napilap; Képes Krónika, képes hetilap ; Gondolat, heti riportlap; Magyar Jogi Szemle, jogi szaklap. Magyar Külkereskedelem. Közgazdasági és pénzügyi szaklap. Export- és importkereskedők lapja. Kiadótulajdonos: EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKEZET. Igazgató: Radii Károly. Takarékpénztár fi, T.

Next

/
Thumbnails
Contents