Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-18 / 136. szám

i.6'9isetés! diíak postai szállítássá]:

POLITIKAI

NAPILAP.

t>p€ t-.a ti félévi előfizetést nem fogadcjüc cl Xl*gB«d évié 110 £. — Egg hóra MI. Felelős szerkesztő: B REZNÄY IMRE.

!5.

Szerkesztőség t Eger, Líceum. Kiadóhivatal* Líceumi ßgemd». Telefon szóm li.

Törvényjavaslatok.

.Íz, iskoláztatási kötelesség szigorítása.

Az 1868. évi XXXVIII. t. cikknek az iskoláztatási kötelességre vonatkozó iníéz- - kedései oly enyhék voltak, hogy szinte megbénították a népnevelés fokozatos emelését és lehetetlenné tettek minden jobb törekvést, mely a beiskoláztatást szigorúan végre akarta hajtani. Félintézkedések vannak a törvényben és a mulasztókkal özemben oly csekély a büntetés, hogy egy cseppet sem riasztotta vissza az iskolain alasztásoktől sem a gyermeket, sem a szülőket. Ehhez járult még a törvény végrehajtásának nagy lanyhasága is, mert a törvény nem gondoskodott a végrehajtás körül fölmerülő mulasztások büntetéséről.

Így történhetett meg hogy az is- krJakötelezettek egy negyedét nem Íratták be az iskolákba; a beiratkozottak is annyi igazolatlan napot mulasztottak, (pl. 1912- ben az ország elemi iskoláiban 15 millió félnapot mulasztottak igazolatlanul) hogy így a rendszeres tanítás lehetetlen volt.

Ezen a szomorú állapoton akar segíteni a nemzetgyűlés előtt levő törvényjavaslat. E javaslat szerint a szülők kötelesek gyermekeiket, betöltött hat éves boruk után, hat éven át az. elemi iskolába és három éven át az ismétlő iskolába járatni. Betöltött 6 éves kora előtt senki sem vehető föl az iskolába. Az iskolaszék azonban adhat engedélyt a beiratkozásra azokTÁRCA ~

Egri csillagok.

— ©uoiiMíag László dr. Egerben*); —

Nem tudtuk, este van-e, oly világos volt, csillagok ragyogásától.

A tornaház sok derék fiút nevelt ölében fény gyulladt ; olyan pünkösdi, olyan láng, amely égve szokott maradni íeíiotobant magyar keblekben. Magyar Jövő ünnepet tartott Eger főgimnáziuma, mikor nz egész ország ugyanezt tette és minden Dunán-innen és-túli lelkesedés közön leg- j nagyobbra azé az ünnepé szökött, amelyen a magyar hit, remény, honszeretet; a Ma- gyár Jövő ifj.-irodalmi társaság igazga- I tója öntötte ki szivét.

— Mődly tanár úr mindent elmon- - üott amit a Magyar Jövőről tudnia min- j den magyarnak kell. Én itt Egerben nem tudok már egyébről, mint alanyi érzelmekről szólni . . . Mikor e régi intézet falai közé jöttem Werner főigazgató úr kérdett hogy mi hozott Egerbe-. Azt feleltem : Egy sír és az emlékek. De most nem hallgathatom el, hogy nemcsak ifjúságom minden kedves emléke, mely ehhez az intézethez vonz, j hanem hazaszeretetem, hitem, tudásom for- j

■) Eulékezes t iőQjmjiáziuni vasárnapi Magyar \

JÖw Ünnepére. J

{I

nak, akik az iskolai év első négy hónapjában töltik be hatodik évüket. <1. §.) Ha valamelyik tanuló hat év alatt sem sajátította el a kitűzött ismereteket, az iskolaszék még egy vagy kétévi ismétlésre kötelezheti az illetőt. (2. §.) A tanulási idő tiz hónap, melyből egy hónapot csak a miniszter engedhet el az iskolaszék kérelmére és a közigazgatási bizottság javaslatára. (3. §.) A nyilvános iskolába járatás alól felmentést az iskolaszék ajánlatára a kir. tanfelügyelő adhat, ugyancsak ő zárhat ki hosszabb, vagy rövidebb Időre bizonyos egészségi, erkölcsi okokból tanulót a nyilvános iskolából. (4—7. §.)

Ha az iskolai beiratások alatt valaki gyermekét be nem Íratja, az iskolaszék írásban hívja fel a szülőt, hogy gyermekét zárqs határidő alatt írassa be és ha a felszólításra sem íratja be, akkor kihágás miatt a szülőt 600 koronáig megbüntetik; ha nem tud fizetni, akkor elzárják. Ebben az ügyben a fiatalkorúak bírósága Ítél. (8. §.) Az iskolaszék felelős, hogy minden iskola tanítója az iskolai év első két hónapjában hetenkint, azután kethetenkint kimutatást készítsen az igazolatlan mulasztásokról. Az elsőfokú iskolai hatóság az igazolatlanul mulasztó tanuló szülőjét első ízben írásban figyelmezteti a következményekre, másodízben a községi elöljáróság négy, harmadizben nyolc koronára bünteti. Negyedízben már a .fiatalkorúak bírósága elé kerül az ügy, mint

kihágás és 600 koronáig büntethetik, ha nem tud fizetni elzárják; ismétlődés esetén egy havi elzárás és 600 korona birság a büntetés, ily esetben a bíróság a gyermeket az 1913: VII. t.-cikk alapján a szülők köréből ki is veheti. (9—11. §.)

Ha a tanító, vagy iskolaszék a fenti dolgokban mulasztást követ el, a kir. tan- felügyelő az illetőket 50 korona rendbírsággal sújthatja. A községi hatóság ellen mulasztás esetében a kir. tanfelügyelő megkeresésére az illetékes hatóság rendbírságokat róhat, vagy fegyelmit indíthat.

; (12. § )

A fenti büntetésekből befolyó pénz- j bírságokat az iskolába járó szegény gyer- 1 mekek segélyezésére kell fordítani, de I csakis természetben (tankönyvek, tanesz- I közök, ruházat, cipő, beteg gyermekeknek I gyógyszer stb.) történhetik a segélyezés.

| (13. §.)

Ez a szigorú törvény majd meg fogja szüntetni, ha szigorúan végrehajtják, egyes szülőknek az iskolával szemben való nemtörődömségét, közömbösségét és különösen egyesek bűnös kapzsiságát, melyek eddig az iskoláztatás legfőbb akadályai

voltak Dr. Nagy .János

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.

rása is, mely itt fakadt e falak között. Ennek az intézetnek köszönhetek minden érzést és akaraterőt és hogy a Magyar Jövő ma az : ami, azt is ennek az intézetnek — ezeknek a jó tanároknak köszönhetem. Egy vallomással tartozom Werner tanár urnák — és engedje meg a főigazgató úr, ha ajkam az ifjú emlékek kényszerével így képes közvetlenebbül szólítani : — Werner tanár űr egy dolgozatom nyilvános felolvasásával, akkori bátorításával volt a Magyar Jövő későbbi fogantatásának oka.

Csuda-e, ha sikereink közben ez az intézet, az ország egyik legerősebb intézete, annyi túláradó érzés rabjává tesz, hogy idejőve úgy érzem, haza jöttem?

Mikor hazánk a vörös pusztulás alatt nyögött, mi néhányan, olyanok, kik valamennyien ilyen jeles intézetben nevelkedtek, a Regnun Márianumban erős hittel emlékeztünk vissza arra a sok lelkiismeretes kötelességtudással halálba ment fiatal életre és hantra, ott a lengyel síkon és a Dober- dón. Lehetetlen volt a sok kiömlött ma-' gyár vérből mást, mint erős hitet merítenünk, hogy itt hatalmas megújulásnak kell következnie és nem szabad kétségbeesnünk. Mikor a terroristák a Zászlónk példányait széttépve, kivetették az utcára, mi

minden lappéldányunk után, mint elvesztett halottunk után tekintettünk és elvesztett anyagi erőink láttán mégis azt kutattuk, hogyan lehetne új erőt, pénzt és nyomdát szereznünk, hogy magyar ifjúságunknak a lelkesítő reményt belophassuk szivébe. Mert az volt a hitünk, hogy e sok bánatnak, ami környez, lesz hamarosan fordulata és hazánknak lesz feltámadása.

Mikor kísérleteinket a környezők reménytelensége itthon hiábavalóvá tette; mikor azt felelték nekünk, hogy kár fáradni, jobb időket kell megvárni, a jövőre kell bízni: akkor is erős hittel hagytuk itt a kicsinyhitüek feldúlt országrészét, ahol kinevettek és bementünk a megszállott vidékek apró falvaiba. Erős elhatározásunk volt, hogy a magyar irodalom elpusztított bölcsője helyett újat készítünk és mivel nem kaptunk támogatást ittho- nunkban, tót ajkú falvak apró kunyhóiban kéregettünk és — hogy megértsenek a plébános tolmácsolta szavunkat — a tót ajkúak összegyűjtöttek a magyar irodalomra 300:000 koronát. És ez a tóke volt az első erő, amivel vállalkozásunkat megindítottuk.

Majd részvényjegyzéssel, alapiőkónk emelésével erősítettük vállalatunkat. Mikor anyagi erőnkben már bízhattunk, ak-