Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-10 / 129. szám

.?r£ 2 korexis.

Égés, 1921 június 10. géniek. XXV"ifi. esi 129 sas.

£.íSxeté#i dijak postai szállitásssli és féléid előfizetést nem fogadniuk el. K ’nfigéd évre 110 K. — Egg böra 40IL —

Jaj a győzőknek!

Yae vietis, jaj a legyőzőiteknek! — ’volt eddig a közmondás. A nagy háború, a világégés ezt megfordította, bár a ver- tdölles-i, a trianoni, a sévres-i békekötések sértők, areulcsapások, Ökölütések a legyőzőitek arcán. A győzők a nagy hámor kalapácsa alá dugták a középponti hatalmakat s a hidraulikus sajtó nyomásával szorítják ki belőle a még megmaradt életet a velencei kalmár módjára metélik elevenen, a jóvátételi bizottságok elveszik, amit az irtó hadjárat meghagyott.

A német, a magyar, a bolgár, a török — bár földön hever — nem könyörög kegyelemért a cézári hajlamú Briand-nak, a grande nation-nak. Büszkén viseli sorsát, mint a hős, kit az ármány, a túlságos erő győzött le s merész sasként néz a jövő ragyogó napjába.

Csak a munka segít. Ez a mi jelszavunk, ez a mi archimedesi pontunk, ahonnét kiemeljük országunkat. Ez az a hatalmas bar, amely nem enged elmerülni.

Tehát nem: vae vietis! Ezerszer

nem !. . .

A német ipar és földművelés már is szédítő arányokat ölt. Nagy vállalatok vezetői vallják, hogy Németország iparával, készleteivel egymaga képes ellátni Európát; a német vasipar kész termékei fedezik a kontinens szükségleteit, a coblenzi vaggonkölcsönző vállalat korlátlan mennyiségű pályakocsit ad a hollandi vállalatokPOL1T1KAI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: BREZNflY IMRE.

nak, amelyek nem ismerve hazánkat, nem ; merik saját kocsijaikban szállítani az árút. j A bolgár nép törvényt hoz: minden alattvaló ingyen végez közmunkát. A török győzelmeket arat a görögön és Francia- ország számítgatja a milliárdokat s a nép nem akar dolgozni. A volt francia katonák, hadiözvegyek, árvák gondtalan, mun- katlan életet várnak a legyőzőitek milli- árdjaiből.

íme a lejtő, amelyen lefelé gurul az án- tánt szekere. A francia államépület lazulása megrendíti majd a kis ántánt kalibáját — és elszakadt véreink majd keb- j lünkre borulnak. A magyarok Istene gondoskodik róla, hogy legyen magyar Kosz- cíuszkő, ki visszaadja a magyart a magyarnak.

Csak kitartás, testvérek ! . . . Csak a munka segít!

Amely nemzet halni tudott, tud élni is. Élni nem csüggedten és tengődve, hanem munkában edzett izmokkal; gondolkodó, számító észszel; meleg, magyaros j szívvel. A jövő a dolgozóké. A henyéknek, i a lankadtaknak csak a mult, a dicsőség j emléke marad, mely reá jók borul, mint a | halottra a halotti lepel és akkor jaj a mostani győzőknek.

Minden kapavágás, minden kalapács- ütés, minden magyar tett, minden magyar gondolat közelebb visz — a célhoz. Fel a munkára, fel a nemes versenyre! Hisz élni, győzni akarunk: legyőzni az ellent.

' (Dr. Cs: L.)

Szerkesztőség s Eger, Líceum. Slsddbirstali Líceumi ugoirda. Telefon szsm fi.

Ä Rákóczi-induló — Genovában.

A ciszt. r. egri főgimnáziumának egyik tanulója levelet kapott édes anyjától, aki most Olaszországban tartózkodik. A levél közérdekű részlete arról szól, hogy milyen hatással adta elő egy nagy zenekar a mi Rákóczi-indulónkat. A levelet, melyet egy lelkes magyar asszony magyar szíve mondott tollba, a következőkben adjuk:

Rapallo, 1921. V/24. éjjel 3 órakor.

... Most érkeztem Genovából, hol egy Toscani által vezényelt 120 tagból álló zenekari hangversenyt hallgattam végig. A finomság s az erő minden fokát, a tudást, a zenei művészet minden árnyát képviselte ez a monstre kar és a vezénylő tökéletes zenei műveltségének minden csínyjével elragadta az egész közönséget. Beethoven, Wagner mesterművei a sziklák erősségét juttatták eszünkbe, míg Martucci bájos noctur- nőja ügy hatott, mintha a tavasz összes bűbájos virága hullott volna ölünkbe s lágy fuvalom suhant át a lelkeken.

Midőn pedig a műsor utolsó számába kezdtek, villámszerű hatalmas érzés szakadt fel a szívemben és könny hullt a szememből. . .

. . . Magam előtt láttam a kuruc- világot, láttam a lelkes magyar katonát, amint a halálba rohant lelkesülten, hazájának szent érdekében. Körülöttem virágzott a magyar föld pipacsa, búzavirága. Felszakadt szívemnek minden fájó húrja, mert hiszen csonka hazánk fájdalmas kópét felejteni nem lehet, de felvillant egyúttal magyar hazámért

TÁRCA

A fertály mesterségről.

Irta: Breznajj Imre.

VII.

A fertálymesterek teendőit sokkal szorosabban és részletesebben állapítja meg az a rendelet, amely öt évvel későbbi keletű s 162/1810. szám alatt a következőket mondja:

>,A Fertály Mesterek kötelessége.

1« Valamint Feő Biró Urnák, úgy az ! egész N. Tanát® Tagjainak a' Fertály Mesterek híven engedelmeskedni és az illendő tiszteletet meg adni tartoznak.

2o Perceptor Urnák, a’ midőn az adónak bé fizetésit meg hirdettettni pa- rantgollya, különösen engedelmeskedni, parim tsolattyának eleget tenni és a reájok bízott, dolgot végre is hajtani kötelessek tesznek.

30 A Mely Fertály Mesterre a’ sor következik Télben reggel 8 órakor, nyár- j ban reggel 6 órakor, dél után pedig minden időben két órakor Feő Biró úr házánál meg fog jelenni és valameddig szabadt- eágot nem fog nyerni, mind addig Haza menni szabad nem lészen. Senki a’ Fertály Mesterek közül előre való hír adás, avagy 1

engedelem nélkül el maradni ne meré- szellyen, minthogy sokszor megtörténhetik

az, hogy ügyes bajos emberek dolgainak el intézésére a' Fertály Mester jelen léttire szükség vagyon, de külömben is a" rend űgv hozza magával, hogy a Feő Biró űr Házánál légyen ollyan hites személy, a kit egy vagy más előforduló dolgoknak meg vizsgálására tüstént ki küldeni lehessen.

40 Minden Vasárnap reggel 9 órakor a’ Fertály Mesterek Feő Birő űr Házánál p&rantsolatra meg jelenni kötelesek lösznek, kivévén Hűsvél, Pünkösd és Karátson Ünnepeket, a? midőn Vasárnapi napokra esnének.

50 Sessionális napokon reggel 8. órakor mindnyájan el mulhatattlanul meg jelennyenek a’ Város Házán, hogy mine- kelőtte a Feő Biró úr a' N. Tanáts Tagjaival fel jönne, már akkor a' Fertály Mesterek jelen legyenek, ha azonban a’ Fertály Mesterek közül betegség vagy más baja miatt meg nem jelenthettne valamelyik, az olyan előtte való Nap adja tudtára a’ Janitornak, hogy úgy az meg nem jelenő Fertály Mesterért a’ Janitor felelhessen és elmaradásának helyes okát adhassa a' N. Tanőtsnak.

60 A’ melly Fertály Mester pedig vagy Vásárra, vagy különös dolgaiba el akarna menni, avagy Aratást szándékozna tenni, az dolgát Feő Biró úrnak bé jelenteni tartozik, és hir nélkül el menni szabad nem lészen, a‘ midőn pedig az el menetelre szabadtságot nyer Feő Biró űrtől vala- mellyik, az tartozik maga helyet a’ szolgálat tételre Fertály Mester Társai közül egyet állítani, hogy igy a’ dolgok folya- mattya akadályt ne szenvedjen.

70 Midőn valamelly lármás időkben a’ veszedelemnek el távoztatása végett ój- czakákon, Cirkálás parantsoltatik, és arra a’ fertálybeli gazdák is meg kivántatt- nak, szorgalmatosai] arra vigyázni fognak, hogy a’ Cirkáláson nem valamely garázda, hanem józan és példás viseletű emberek jelennyenek meg, hogy igy a’ veszedelmek a’ józan okosság által annál könnyebben el hárítatthassanak.

8^ A melly parantsolatok az ki adandó Liszták végin fel fognak jegyeztettni, azokat többször egy esztendőben a’ midőn portiól hirdettni fognak a’ lakosoknak meg magyarázzák szorgalmatossan, és kit-kit aJ szoros megtartására azon parantsola- toknak kötelezzék.

90^ Senki a’ Fertály Mesterek közül

W