Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-06-09 / 128. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. junius 9. csütörtök. XXVIIL é?í. 128. &&. Elűfiscttai dijak postai szállítással t 2 gyász és félévi előfizetést sem fogadunk el. Kajrged évre 110 E. -- Egg bóra «OK. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Ok és okozat Sokan keresik az okát annak, hogy miért lazult meg a hazaszeretet különösen a nép között. Pedig nem kell keresni: igen szembeötlő, csak meg kell látni. Sőt meg kellett volna látni régen, akkor nem volnánk a mai rettenetes helyzetben. Nem dobták volna el katonáink a fegyvert, nem lett volna forradalom, nem lett volna bol- sevizmus és most is a Kárpátok ormai lennének Magyarország határai. Minden aggodalom nélkül kimondom, hogy bizony hiába tanította a legutolsó falusi iskola is a legnemesebb honszere- tetet; hasztalan buzdította minden politikai és társadalmi tényező az embereket a közös haza szeretettre, védelmére, ha nem gondolt a nép tanítására, nevelésére, gondozására. Magjrarország ezzel pecsételte meg sorsát, Az ország vezetői, az irányításra hivatottak többsége abban a balhiedelemben voltak, hogy a népiskola hazaszeretetre nevelésével, a közigazgatási jogszabályok végrehajtásával, a társadalom vezetői által rendezett ünnepségekkel minden kötelességüket megtették. Ez volt a végzetes tévedés. Az iskolából kikerült ifjúságot teljesen magára hagyták; a felnőttekre nem gondoltak. A művelődési követelmények pedig a korral együtt fokozódtak s a szociális kérdések egész sokasága nyomult előtérbe. Az államhatalom képviselői, a társadalom tényezői reáhagyták egészen a papra és a tanítóra a nép gondozását abban az időben, mikor erejüket nagyon is meghaladó munka volt előttük és anélkül K hogy módokat és eszközöket adtak volna a reájuk váró feladatok megoldásához. Nem tartották szükségesnek sem a közigazgatás, sem más hatóságok, sem a birtokos osztály, sem a gazdák, sem a vállalatok, — hogy a papnak és tanítónak segítségére siessenek és együtt dolgozva mentsék meg ezt a szerencsétlen országot, mely valamennyiünké. Nem gondoltak arra, hogy amit alkotunk: mindnyájunk java, boldogulása ; amit elmulasztunk : valamennyiünk kára, veszedelme. Szabad prédának hagyták a külvárosokat, a falvakat. Nyugodtan nézték, hogy miképen aknázzák alá. A nép művelődési vágyait ponyvaregényekkel, nemzetközi, vallás- és erkölcsellenes iratokkal, társadalmi ellentétek kiélezésére törekvő lapokkal, füzetekkel elégítette ki. Gonosz emberek a legelhagyottabb helyeket keresték föl s hangzatos szavakkal igyekeztek megfosztani vallásától, kivetkőztetni erkölcseiből, hazaszeretetéből az árván hagyott népet. Es mi türtük e garázdálkodást; nemtörődömséggel néztük, hogyan ássák a magyar nemzet sírját. Az okot is tudjuk, az okozatot is látjuk. Ezekből tanulnunk kell. Komoly, elszánt munkához kell kezdenünk. De ne hárítsuk a munkát ismét csak a papra és a tanítóra; ne csak tőlük várjuk, mert nem is bírnak vele, hanem a közös jólétünkért, közös boldogulásunkért közösen kell dolgoznunk ! Mindenkinek kötelessége tehát kivenni a részét ebből a nagy munkából, még pedig annál teljesebb mértékben, mennél több képesség adatott neki. Meg kell értetnünk magunkat és meg kell értenünk másokat is. Á panaszokat, sérelmeket föl kell derítenünk s igazi orvoslást kell reájuk nyújtanunk. Szükséges, hogy a mesterségesen elválasztott társadalmi osztályokat érzelemben, gondolkodásban, felfogásban összehozzuk s a mutatkozó szakadékokat szeretettel át kell hidalnunk. Hevesvármégyének a nép gondozását illetően a becsületes munkára elszánt emberei vannak, akik önzetlenül és önfelál- dozóan tudnak és akarnak dolgozni. A nemzetté nevelés nagy munkáját megkezdték és teljes erővel folytatják. Ahová elér a hivó szó, mindenki álljon munkába és Sz&rkeszt6ség i Eger, Líceum, äiadóhivatal i Licetrui ngomás, Telefon szsfm íí. segítsen, hogy a mulasztásokat mielőbb pótolhassuk. Egy szívvel, egy lélekkel dolgozzunk, ha élni akarunk. Ha továbbra is a nemtörődömség, tétlenség, széthúzás átka ül reánk: — menthetetlenül elpusztulunk. Bene Lajos. Magyar Jövö ünnepségek. Jeleztük már, hogy a vallás- és köz- okt. minisztérium június 12-re, vasárnap délelőttre minden fajta és fokú iskolában a szülők és a nagyközönség bevonásával Magyar Jövő Ünnepet rendelt el. Az ünnepségen csekély belépődíj szedendő'és önkéntes adományok is gyűjthetők a Magyar Jövő céljaira. Ezek igen sokoldalúak : kiváló ifjúsági könyvek és lapok kiadása, már bevált ifjúsági lapok támogatása, ifjúsági íróinknak egy táborba való tömörítése, segítése, közös cél szerint való irányítása, az ifjúság szabad idejének okos kihasználására való programm adás; röviden : ennek a szegény hazának akar nevelni a Magyar Jövő fiatalságunkból derék, kötelességtudó, hazájukhoz, vallásukhoz hű, bizó férfiakat és asszonyokat. E másféléves komoly mozgalom pártolására tehát előre felhívjuk a nagyközönség figyelmét annyival is inkább, mert úgy tudjuk, hogy az egyes iskolákban serényen készülnek az ünnepségre; egynek, a ciszterci főgimnáziuménak pedig már az időpontját is tudjuk : vasárnap d. e. 11 órakor lesz. A menetrend. Mióta a háborús világ megrontotta közlekedésügyünket, eszközeinket s a vasút alapépítményeit, állandó zavarban vagyunk a vonatjáratokra nézve. A menetrend úgyszólván hetenkint változott s így még akkor sem volt érdemes kiadni, ha mód lett volna reá Ä közönséy kényelmére a Máv. egri állomása összeállította a minket érdeklő vonaláratok menetrendjét, amelyet — mivel most már állandó jellegű lesz — a következőkben adunk: TARCA Ä fertálgmestcrségröl. Irta: Breznay Imre. VI. Az egri fertálymesterek kötelességeinek Teljes jegyzékét 1805-ben állították össze először, amikor is ezt találom a jegyzőkönyvek 151. lapján. * Március 9-dikén a következő «Párán tsolatok» jegyeztettek fel a «Fertálly Mesterek Lisztájokra» : * lo A Bor mérés tiltott időben nem szabad”; úgy a külső Boroknak, és Pálinkáknak véttle; ’s ide be hozása Confiscate büntetése alatt tilalmaztatik. 2o Hernyók szedése, ’s a gyümölts iáknak” tisztítása, a fáknak kivágattatása büntetése alatt parantsoltatik ’s meg ha- gyatik kinek-kinek közönségessen. •30^ A szemeteket az Uttzákra önteni nem szabad, úgy a’ lövöldözés, és Uttzákon való Dohányozás mind a Városon, mind pedig a Hóstyákon meg nem enged* Ezt az ingadozó helyesírással szerkesztett rendeletét már csak azért is érdemes elolvasni, mert bízta képet nyerhetünk arról: mennyire korlátolt a polgári szabadság egy évszázaddal ezelőtt és mennyi mindenféle tilalomba ütközhetett az akkori ember reggeltől estig. Mégis boldogabb volt, mint most! . tetik,. nem külömben az ivó tartás, Bethlehem, és Mátkatáll hordás, Húsvéti öntöz- ködés, kurjongatás az Uttzákon, s lárma, és maskarában való járás tiltatik. 40 A sertéseknek Uttzáról itftzára, ’s piartzra való ki eresztése meg nem engedtetik, az Ispitályra teendő Confiscatió- nak büntetése alatt. 5£ Az Uttzákon való tsoportozás, úgy a Templomok előtt való átsorgás, vagy öszve gyűlve lenni szokott hiába való fetsegés tilalmas. 60 Tavasznak eleitűi fogva egész' hideg őszig, hogy minden háznál a tűz- tűl eshető szerentsétlenségeknek eltávoz- tatására hordóban víz tartasson, parantsoltatik. 70 Télben 9. óra, nyárban pedig 10. óra'után a Kortsmákon való Muzsika és az Uttzákon, vagy akár hol szokott tsa- vargás tilalmaztatik. 8£ Az idegeny ísavargóknak Szállást adni, vagy idegenyt lakóul az Elöljáróknak teendő Jelentés nélkül befogadni senkinek sem szabad. 9£ Úton útfélen való Vásárolás, úgy semmiféle Vásárra való rakodás, vagy le pakolás Vasárnap, avagy Ünnepen, nem külömben a be jövetel, vagy ki menetel Vetsernyéig meg nem engedtetik. 10£ A Kirninyeknek tisztítása, ’s a rósz Kiminyek meg újjífása parantsoltatik, és hogy a Városon senki az udvarába szénáját rakni ne merészellye, meg hagy attatik. 119_ Szőllő Munkásoknak, vagy akár- melly féle napszámosoknak fizetések, és rendgyek iránt való, úgy a cselédek felül tett rendelések mindenektől meg tartassanak a kiszabott büntetések alatt. 12£ A meghatározott órák után szállásokról kintt maradott Deákokat az elől Járóknak tartozik fel adni a gazdák szorros feleleteknek terhe alatt: nem külömben meg hagyatik minden-Deák tartó gazdának,hogy a Deáknak pénzt ne adgyon, és a Boltosok hitelben portékát ne adgyanak, ’s be ne fogadgyanak a Lakosok Házukhoz a Deákot, ha tsak a Szüleitől Levelet nem vesznek, mertt ha károsodnak magoknak tulajdonítsák. Mind ezeknek által hágói a' kiszabott büntetéseket ell veszik, vagyis az alább való renden levők 12 páltza avagy korbáts ütésekkel: a felsőbb rendűek pedig 12 forintokra valahányszor tapasztaltatni fognak, meg bűntetteinek.» Mindezeknek ellenőrzése a fertálymesterek kötelessége volt. (Folytatjuk.)
