Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-06-01 / 121. szám

2 És Halla ehhez fogott. Az «Akarat­ot agyonnyomó terhet, a budakalászi bir­tok egy részét azonnal parcelláztatta ház­építésre. Ha ezt az 1500 telket kész­pénzen eladja, akkor az egész birtoköt ki­fizeti vele. A birtok villamos és országút, sőt a Duna mentén van, mégis olcsóbb négyszögölenkint, mint az egri, miskolczi, debreczeni háztelkek, mert csak 50—60 K. Az építést azonnal megkezdik és megindűl az eddig nem jövedelmező üzemek tevé­kenysége. A szövetkezet felvirágoztatása igy lehetséges. Erre a 'pénzügyminiszter 3 millió kamatmentes kölcsönt adott. Te­hát a kormány támogatása, ami kezdetben hiányzott, ma megvan. Patay roppant gyenge előadásának ezek voltak lényeges részei. A gyenge előadóval együtt jár, hogy nem értik meg. Az a mély bizalmatlanság, mely többek­ben élt, vitára vezetett s ez még most is tartana, ha egyes hozzáértők nem látják be, hogy a befizetett pénz után nem sirán­kozni kell, hanem azt vagy visszakapni, vagy biztosítani célszerű. Visszakapni csak az üzletrészt lehetne, de azt is csak évek múlva. Biztosítani kell tehát azzal, hogy a szövetkezetei fenntartják. Most már a kormány is érdekelt, a tagok is óvatosab­bak lesznek. Mint más városokban, az egriek is bizottságot választottak. Szongott Tivadar dr. tvszki bíró, Czunya Sándor és Bar any 6 Ervin tanárok, Andrejkovics Bódog Máv. hivatalnok, Barabás Sándor isk. igazgató, Ripka János tanító lettek a tagjai, akik oly kötelezettséggel vették át az egri ér­dekek képviseletét, hogy a hatósági gond­noknál a szövetkezet decentralizálására nézve a jövő célokat ^tisztázzák. A rendes helyi szervezet megalakulásáig, a tagok­kal való érintkezésre a Székely Szövetség helyiségét (Érseki palota II. emelet) min­den péntek d. u. 5—7-ig kapták meg. Ilyen módon szoktak megindulni a hazai akaratok, idővel mégis csak lesz be­lőlük valami! Cseh mozgósítás Prága. A cseh hadvezetőség lázasan készülődik a haderő mozgósítására. Hir szerint meg akarják szállani Alsó és Felső- ausztriát. Benesék Párisban azon dolgoz­nak, hogy Nyugat-Magvarországot is meg­szállhassák. Apponyi!? Ráismertem! Ugyanaz, akit vártam és mennyire más. Ugyanaz az alak és mégis mennyire nem az. Ugyanaz az orr és mégis: mint a föld és ég, különböz­nek egymástól. Gyorsan eléje hintettem virágkosaram tartalmát és most, ha visszagondolok, úgy érzem, hogy az a virághintés nem hiva­talosan a kultuszminisztert illette, hanem egy ifjú leány csodálatát tolmácsolta egy kiváló szép férfi iránt. És azóta, ha férfieszményről van szó: valahogy mindig Apponyi villan az eszembe. Sok, sok év telt el már azóta; sok viharos, nehéz esztendő. Apponyinak a neve egyre többször hangzott a nép aj­kán. És én egyre többször láttam képze­letben, amint virágos hintóján vonúl be Egerbe fehérruhás leányok sorfala között. Soha. se tudtam máskép elképzelni őt. Annyira illett hozzá ez a keret. Pedig azóta már sok óv telt el s a méltóságteljes alak megrokkanhatott a nehéz terhek alatt, Az Egri Ének és Zeneegylet ma rendezendő második hangversenyét — mint értesülünk •— általános érdeklő­déssel várja városunk művészetkedvelő közönsége. Az egyesület a műsor össze­állításánál különös gondot fordított arra, hogy kizáróan oly zeneműveket mutasson be, melyek nemcsak klasszikus értékükkel, hanem dallam-gazdaságukkal a kevésbbé zeneértő közönség érdeklődését is lekössék. Az első számban Schubert zenei al­kotásának legszebbikét lesz alkalmunk él­vezni. E mű egyrésze már zenei közkincs- csé vált, a «Három a kislány» általános elterjedése folytán, A mű tartalmi szép­ségének azonban a népszerűség legke- vésbbé sem ártott. Biztosak vagyunk benne, hogy a szingazdag hangszerelés Schubert lágy, megkapó műveinek még több hívet fog szerezni. Kaufmann Emmynek már oly sok alkalommal méltatott kiváló művészete a hangversenyen új alakban fog bemutat­kozni. A műsornak talán legjelentékenyebb száma lesz ugyanis a Mendelssohn-hegedű- verseny Kaufmann Emmy előadásában, kinek Egerben most lesz először alkalma egy ilyen nagyszabású művet eredeti alak­jában: zenekari kísérettel adni elő. Leg­utóbb a Kath. Kör első kultur-délutánján élveztük Mendelssohn romantikus muzsi­kájának mélységes tartalmát. A most elő­adásra kerülő műben is bizonyára a leg- gyönyörködtetőbb műélvezetben lesz ré­szünk. Kiegészítésül csak annyit jegyezünk még meg, hogy nagyszabású szóló mű­veket nagy zenekar kíséretében Egerben még nem mutattak be. Jegyek előre válthatók a Sajtó Vál­lalat Propaganda-üzletének helyiségében (Érsek-u. 1.) és a hangversenyt megelőzően a pénztárnál a főgimnáziumban. A Hunyadiak és a színészek. Az éhenhalásra kárhoztatott színészek «kedélyes estét« rendeztek a Koronában. — Szokatlanúl beborúlt az ég, koromsötét volt. Tehát igazi este volt. Ezt nem sem­misíthették meg a színészek. A kedély el­lenben kimaradt a műsoros estből. Valószínűleg ismét a közönség lelki­szegénységének fogják a színészek betudni, hogy nem volt hangos sikerük. Mert ők a sötétbarna haját megkaphatta már a dér; szelíd szemének fénye talán már meg is tört. . . így gondoltam sokszor, midőn az Apponyi-név himnusza föltámasztotta bennem az emlékét. Minden dalia megtö­rik egykor. Nincs kivétel. Ő éppen úgy, mint más. És a múltkorában láttam Budapesten. Egy Andrássy-úti palotából jött ki: dél­cegen, frissen, gomblyukában hófehér ró- zsabimbóval. Csak a haja fehér s a né­zése borongóbb. Gyönyörködve fordúltam utána. Jól esett ilyenek látnom Apponyit öreg korá­ban. Jól esett tudnom, hogy van férfi, aki fehér hajjal is eszmény tud maradni. Nemcsak az enyém . . . Mindnyájunké. És mi, nők, büszkék vagyunk rá, hogy ez a mi közös eszményünk egyúttal a mi sokat szenvedett hazánknak legnagyobb, legerő­sebb jellemű fia. Testben és lélekben egyaránt igazi magyar! —né. igazán az egész lelkűket adták, amiért hát zokon esett nekik, hogy nem méltányolták eléggé a munkájukat. A «dicséretes« munkát! A felháborító, arcégető merészséget. ... Ki találta fel a keserűvizet ? — Hunyadi János. ... És miről nevezetes Mátyás király? — Bevette a keserüvizet és . .. kirohant! Ilyen jó tréfákkal (ők zrij-nek mond­ják) mulattatták a közönséget és még sem tapsolt mindenki. Tagadhatatlan azonban, hogy a színpadi kudarcokon kívül szeren­cséjük is volt. Nagy szerencséjük. Senki sem akadt a vendégek között, aki kidobta volna őket. Még a rendőrnek se jutott eszébe. Igaz, nem csináltak lármás botrányt, csupán a régi eszközt vették elő újból. Lepiszkolni, lealacsonyítani azt, amiszent; a nemzeti ideálokat, a magyar öntudatot, nevetségessé tenni a hősi önfeláldozást, az ősi példák követésétől elriasztani a ge­nerációkat: ez a céljuk. A régi, a bevett, amit a- cenzúra sem tilthat be, mert titkos és a mód, az eszköz is olyan, hogy ki le­het vele bújni a paragrafusok alól, mert a Btk. sem rendelkezik róla. A lélek mér­gezés folyik tovább nemcsak a sajtón ke­resztül, hanem a színészek útján! Nekik szabad, mert üres a kasszájuk. Élni kell nekik, a mások, a mindnyájunk, a haza kárára is! Ez az elvük, de a mienk meg az, hogy éljünk mi és pusztuljanak a rom­lásunkra törekvők. HÍREK. Eger, 1921. junius 1. Tanulmányi kirándulás. Az angol kisasszonyok egri tanitónőképzőjének IV. osztályú jelöltjei, a tanári kar kíséretében, pompásan sikerült tanulmányi kirándulást tettek Párádra, ahol megtekintették a für­dőtelepet, az ásványos gyógyforrásokat, a Sasvárat és az üveggyárat. — Mivel ko­csikon kellett utazni, ez a körülmény súlyos anyagi akadályt gördített a terv lebonyolítása elé; de ezt az akadályt nagy­lelkűen elhárította a jótevők támogatása. A főkáptalan kölcsönözött 1 négylovas és 3 kétlovas fogatot, Eger városa 1-et, Ho- ránszky Nándor 1-et, Szlovák Béla üveg­gyári igazgató 1-et, Czibulya János parádi kántortanító 1-et; az egri tűzoltóság adott 2 lovat, Stészel Sándor kocsit és Reiner Lajos 1 fogatot. Párádon ritka kedves vendégszeretet fogadta a kirándulókat. Kopál Gyula fürdóigazgató jóindulatú közbenjárására a kirándulók, kedvezmé­nyes áron, kitűnő ellátásban részesültek. Az ellátáshoz ajándékaikkal járultak még: Czibulya János kántortanító és Szlovák Béla üveggyári igazgató, aki a gyárban is hasznos magyarázatokat tartott. — A nemes szívű jótevők ez úton is fogadják a kirándulók hálás köszönetét. «Verpeléti Népbank» címmel új pénz­intézet alakult vasárnap Verpeléten. Az alakuló közgyűlésen Mayer János közélelm. miniszter elnökölt s igen nagy volt az érdeklődés úgy a helybeliek, mint a vidé­kiek részéről. A bank alaptőkéje hat millió s nem pusztán pénz ügyekkel foglalkozik, hanem a gazdaság és kereskedelem minden ágát működési körébe vonja. Majális Felsőtárkányon. A Kath. Legényegylet a jövő vasárnap Felsőtár­kányon majálist rendez, melynek rész­vételi díja kb 30—40 K lesz. Indulás vas­úton reggel 7 órakor, visszaérkezés este 8 órakor. Hideg ételekről és italokról gon­doskodik a rendezőség. A majálisra jelent­kezni lehet a Sajtószövetkezetben, özv. Répás Béláné üzletében és esténkint az egyleti vezetőségnél. Megállapították a napszámot. He­vesvármegye alispánja a miniszteri ren­delet alapján f. hó 30 án, a munkaadók és munkások küldöttségének meghallgatása után a napszámot következőképen állapí­totta meg: Férfinapszám kapás munkáért 100 korona, ojtás és kaszálás 120 korona,

Next

/
Thumbnails
Contents