Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-30 / 120. szám

Előfizetési dijak postai szállítással i 1 POLITIKAI NAPILAP Igész és félévi előfizetést nem fogadunk el. 8 Főszerkesztő: BBEZNAY IMRE.

Negged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. - | Feieiősszerkesztő: BflRSY KAROLY dr.

Ä földreform.

Sokan panaszolják, hogy lassan halad a földbirtok-reform végrehajtása. Bizony lassan, mert igen nagy dolog az, amivel nem lehet tréfálni. Csalódik, aki azt hiszi, hogy elegendő kiküldeni egy két kormánybiztost meg mérnököt s ez nekiüli, fölméri a földet lánccal és mindjárt szét is osztja.

Szerves része ez a nemzet gazdasági és társadalmi fejlődésének s az is volt mindig, amióta Szent István megteremtette a várispánságokat és lerakta a történelmi Magyarország alapjait. A várjobbágyokból lettek ugyanis a települő szövetkezések s ezek teremtették meg a városokat, falvakat és a célszerű gazdálkodást.

Tulajdonképen minden háborúnak birtokreform volt a következménye. A tatárjárás utáni kún-telepítés, valamint a török uralom utáni telepítések sem voltak egyebek. Ezek az elhamarkodott s részben a magyar nemzet elleni bizalmatlanságból fakadt telepítések hozták nyakunkra a szerbet, az oláhot, a németet, kik nemcsak földet, hanem még tetemes kiváltságokat is kaptak.

Ugyanilyen elhamarkodott birtokreform volt a jobbágyság felszabadítása is, mely éppen az államfenntartó birtokos osztályt tette tönkre. Ennek földje ugyanis nem kellőképen kiművelt mezőgazdák kezébe jutott, hanem merőben tanulatlan elemek kezébe került s onnét mihamar kisiklott.

A kormányok látták ezt a nagy bajt s már az első telepítési törvény (1893-ban) három millió forinttal kezdte meg a birtokok átvételét. Abban az időben nagy pénz volt ez, de azért nem sokat nyomott a latban. 1909-ben 120 milliót akartunk földvásárlásra adni ott a végeken, ahol a magyarság erős várait kellett volna megteremtenünk. És ha akkor megtesszük: nem következett volna be 1918. Sajnos azonban, a meddő közjogi viták minden más kérdést háttérbe szorítottak.

Nem az a fontos a földbirtok-reformnál, hogy mindenki földet kapjon. Hiszen akkor fél Európa földje sem lenne elegendő arra, hogy mindenkit kielégítsünk. Inkább az a lényeg, hogy mindenkinek jusson föld, aki meg tudja becsülni, aki a saját és az ország javára minél jobban megmunkálja és ki tudja használni.

Ennek a bölcs elintézése pedig nem könnyű és nem kicsiny munka. Ez alapja lehet a jövő nagy Magyarországnak, de a rossz birtoktörvény sírásónk is lehet. Attól pedig mentsen meg az Isten. . .

Egyházi zene.

Az Egri Műkedvelők Körének énekkara vasárnap délelőtt 10 órakor mutatta be a cisterciták templomában az egri Ének- és Zeneegylet redukált zenekarának közreműködésével Rihovszky lorettói miséjét.

Örömmel állapítjuk meg, hogy ez a két ifjú egyesületünk evvel a bemutatkozásával igazolta, hogy hivatott tényezője lesz városunk közművelődésének. Az énekés zenekart Huszthy Zoltán, mindkét egyesület karmestere tanítóba be és vezényelte. Már ez magában véve is a siker biztosítékát jelenti. És valóban a legSzerkesztőség ? Egers Líceum.

Kiadóhivatal! Líceumi ugomda. Telefon szám SS.

őszintébb elismeréssel kell megállapítanunk, hogy az előadás finom kidolgozása, a legkisebb kívánni valót sem hagyta hátra. Az énekkar pianói egyenletesek és finomak voltak, viszont, a fortéban tömör erőteljességében bontakozott ki a vegyes kar hangszinezetének minden szépsége. Az elismerten kiváló egyházi zeneszerzőnek egyik legsikerültebb alkotása az előadott mise, mely ellenére a szólamvezetések szövevényességének, a mű átértése és az előadás komoly kidolgozása következtében, a legfölemelőbb hatást gyakorolta a templomot szinűltig megtöltő ájta- tos hivekre.

Értesülésünk szerint a két testvéregyesület kiegészített ének- és zenekarral, meghívásra a főszékesegyházban adja elő egyik legközelebbi ünnepen a fennebb méltatott misét.

A zöldség- és gyümölcs-félék kiviteléről.

A m. kir. közélelmezési miniszter az idei §termésű zöldség- és gyümölcs félék Hevesmegye területéről külföldre, vagy megszállott magyar területekre leendő szállításával kapcsolatos teendők ellátásával a G. O. K. egri kirendeltségét bízta meg.

Szállítani csak igazolvány mellett lehet, amelyet a kirendeltség csakis a személyazonosságát igazoló jogosult kereskedőnek, vagy az exportálandó árú termelőjének ad ki a helyi piacok szükségletének mérlegelése mellett. Az u. n. primőr zöldség- és gyümölcs félék azonban a helyi ellátás érdekeinek figyelembevétele nélkül szállíthatók; kivéve az új burgonyát,

TÁRCA

Egerváros múltjából.

Egy régi reklám.

Pyrker J. László egri érsek, akinek oly sok szép emléke maradt városunkban, az érseki fürdőt is megújíttatta. Tudomás szerint ő osztatta négy felé a nagy kupolás török fürdőt s csinált belőle négyet. — A régi fakád-fiirdőket is ő csináltatta s akkoriban rendezték a fürdőépület környékét annyira-amennyire.

Ekkor egy uj, élelmes bérlője akadt a fürdőnek a Bernett Ferenc személyében, aki később polgármestere lett városunknak.

Bernett csinos képet készíttetett a fürdőről és környékéről, mely eszményített képnek hátterében Egernek legszebb része látható a minoriták és távolról a rácok templomának tornyával, a Líceum és székesegyház képével.

A kép (kb. 12 X 18 cm.) a Városfejlesztő R.-t. birtokában van s alatta a következő reklámszöveg olvasható:

Az egri fürdők.

Miután az egri gyógyfürdőket — mellyek már a’ 16 ik században a’ Törökök által építettek, újabban pedig ő Exellentiája az egri Patr. Érsek által az emberiség iránti jótékony érzéstől inditatva több kádakra alkalmazott, úgy szinte kőmedencékben felbuzgó természetes lágymeleg vízzel ellátott díszes szobákkal megszaporitattak, és igen számos esetekben (mikint ez annak orvosi leírásából kitetszik) különféle betegségek ellen jósikerrel használtattak légyen — alulirt ki- bérlette volna: alázatos tisztelettel köztudomásra juttatni kívánja: hogy ő mind azokról, mik akár az idegen, akár helybeli fürdő Vendégeknek kényelmükre szolgálhatnak, a’ lehetőségig rendelkezett, és a’ fürdőházban ételek és italok is a’ legjobb minőségben és legjutalmasb áron fognak kiszolgáltatni. Hogy pedig az általa óhajtott illő rendnek látesülését is minél inkább eszközölhesse, bátorkodik megkérni minden rendű és rangú t. ez. Ven- ! dégeit a’ fürdői rendszabályok kellő figyelemmel tartására. — Mind ezen intézkedéseinél fogva bizodalommal reményű, hogy számos látogatókat tisztelhetni szerencséje leend. Egerben martius 25-kén 1840.

Bernett Ferenez, haszonbérlő.

E magyar szöveg mellett olvasható németül is ugyanez az ajánlás, vagy «javaslat.» Majd közli a fürdő szabályzatait is a következőkben:

• Rendszabályok az egri fürdőknél.

Minden történhető panasz mellőzése tekintetéből az egri fürdőknél, tellyes tisztelettel megkéretnek minden rendű és rangú t. ez. Vendégek a’ következő szabályokhoz alkalmazkodásra:

I. Megkivántatik, hogy a’ fürdő mindenkor előre megrendeltessék, a’ fürdőmesternél, melly alkalommal a’ fürdőtaksa lefizetése után a’ megrendelő egy Jegyet kap, a’ fürdő száma és órájának felírásával. Hasonlóul a’ fürdő mesternél lehet előfizetés mellett fürdőt hosszabb időre is rendelni.