Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-25 / 116. szám

Ära 2 korona

XXVill. évi. 116. sz.

Eger, 1921 május 25. szerda.

Előfizetési dijak postai szállítással s Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyed évre 110 E. — Egjj hóra 40 E. —

POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: BREZNÄY IDŐBE. Felelősszerkesztő: BÄRSY KÁROLY dr.

Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatalä Líceumi agomr^. Telel®» szám 11,

A gazdasági válságok.

A történelem korszakonként mutat fel gazdasági válságokat. Athén, Spárta, Róma épen úgy megérezték, mint a mai korok országai.

A háború alatt az árak rohamosan emelkedtek mindenkor, aminek egyszerű magyarázata az volt, hogy a háborús országokat kirekesztették a forgalomból; a munkáskéz hiánya miatt a termelés csökkent, a kereslet viszont emelkedett, ami természetesen drágaságot vont maga után.

A legutóbbi világháborúban e tétel valósága ismét beigazolást nyert. A háború előtt a búzaárak 20—22 korona között váltakoztak, a háború utolsó évében négyszeresre, tavaly pedig százszorosra emelkedtek.

A kenyérmagvak, a liszt óriási emelkedése, a pénz elértéktelenedése gazdasági válságot idézett elő. A tisztviselők, hogy az éhenhalástól megmeneküljenek, bútoraikat., ékszereiket adták el és így is nélkülöztek, a termelők viszont nagy ösz- szegeket raktak zsebre. A békekötés ratifikálása, pénzünk értékének emelkedése, a külföld nagy készletei, Magyarországnak a világforgalomba való bekapcsolódása olyan árzuhanást idézett elő, amelynek váratlan megjelenése szinte katasztrofális.

Az áresés katasztrófája az értékpapíroknál kezdődött. Mig az volt az elv: túladni a pénzen, a börzespekulánsok értékpapírok vásárlására vetették magukat, a vas, a kőszén, a bank stb. részvények szédítő magasságra emelkedtek. Egyszerre aztán nagy «baisse» ütött ki a tőzsdén ! Ezrek siratják millióikat.

Az árúkban hasonlóak a veszteségek. Borspekulánsok 35—40 koronát fizettek új borért. Egyszerre megszűnik a kereslet. Pangás áll be. Megáll a forgalom. Megbénul a piac ős milliós veszteségek, csődök egész sora jelentkezik.

Nemcsak a háború idézte föl ezeket az elváltozásokat, hanem a nép játékszenvedélye, nyerészkedési vágya. A legtöbb ember láncolt, kereskedett, drágított, mert ez a legjövedelmezőbb. A komoly

munka pedig szünetelt, a közerkölcs romlott: megbénult a hitélet, meg a termelés, tespedt a gazdasági élet. Ilyen esetek a történelemben igen gyakoriak. így Hollandiában a XVI. században Törökországból behozott tulipán fantasztikus árfelhajtást idézett elő. A tulipán mámor annyira ment, hogy egyes fajták hagymájáért 2000 frtot (12 hold földet) fizettek. A láz tetőfoka után 1637-ben nagy kijózanodás következett s az ezrekre becsült hagymák ára nullára sülyedt. A gazdasági összeroppanás beállott és bár a kormány mindent elkövetett: a felfordulást nem volt képes

megakadályozni s évekig tartott, mig az ország a csapást ki tudta heverni.

XIV. Lajos francia király idejében John Law az államkölcsön előteremtésére részvényeket bocsátott ki. Ügynökeivel annyira behálózta az országot, felkorbácsolta a játékszenvedélyt, hogy a 3000 frankos részvények piaci ára fedezet- hiány mellett.is 25 ezer frankra emelkedett. 1719 ben egyszerre piacra vetették a részvényeket s 1720. októberében csak 40 frankot^ értek.

Angliában The South sea bubles hasonló katasztrófát idézeti elő, ahol a Déli Társaság képtelen címeken Dél-Amerika kiaknázására alakított részvénytársulatokat úgy, hogy a papírpénz 500 millió fontot tett, a részvények 1100-ra emelkedtek, azonban egy év múlva 175-re estek.

A közgazdaság sülyedő hajójának mentésére segélyért kiáltanak és kiáltottak a veszélyben forgók. Az állam, a bankok sietnek olykor a segítségre, ha ugyan a segítség lehetséges.

Hazánk olcsósági hulláma szintén sok egzisztenciát eltemet s próbára teszi iparunkat, mezőgazdaságunkat; ha pedig védővámokkal védekezünk, megöl a honi drágaság.

íme néhány példa. A vas métermázsája a kereskedelemben 4000 kor. volt. Ma a cseh vasgyárak 1300 kor., a németek 1200 koronáért kínálják mázsáját. A kokszot 600 koronával fizették, ma a csehek 250 koronáért kínálják, de a hollandi társaság ennél is olcsóbban.

Egy másik példa. Salgótarján Csehszlovákiából csak úgy kapott bányászokat, ha a társaság minden bányász után naponta 5 mázsa szenet enged át Losoncz- nak. Cseh-Szlovákia ma annyit termel, hogy fölöslege van, nem fogad el szenet és igy 15 szokolt fizetett mázsánként, ma pedig féláron adja.

A váratlan árváltozás, a piac megro- hanása zavarba hozta a termelőket, akik drágán termeltek s ma milliós veszteségeket szenvednek.

A gazdasági válság teljes. A pénz értéke emelkedőben, következik újból a pénzgazdaság, az áru helyettesítője.

'Csak nagy önfegyelem, okosság, takarékosság menthet meg bennünket attól az olcsósági hullám-okozta jótól, aminek sokan örülnek, de sokan — nyögnek miatta.

Cs. L, dr.

Rz úrnapi körmenetben zászlója alatt vesz részt a fertálymesterek testületé s 3U8-vn gyülekezik a főszékesegyházban.

A Keresztény. Iparoskor és Polgári Dalkör, valamint a Dobó István-társaság szintén saját zászlójuk alatt vonulnak föl s a Kér. Iparoskor udvaráról indúlnak */48 előtt 5 perccel. ;

Äz Urnapi körmenet rendje.

I, A templomi rend.

1. A körmenetet szent mise előzi meg, mely 8 órakor kezdődik.

2. A testületek elhelyezkedése a gyülekezéskor és a visszaérkezéskor is a főtemplomban a következő:

a) A szentélyben a lecke-oldalon levő padokban helyet foglalnak a papság és a férfi szerzetesrendek; az evangéliumi oldalon az apácák.

b) A templom hajójában a hatóságok és a katonai tisztikar képviselői a szokott helyen.

c) A kupola alatt, bemenet a jobb oldalon, az egyesületek zászlóik alatt, bal oldalon a kongregációk, oltáregylet, misz- sziótársulat, énekkar és a harmadik rend.

II. A körmenet rendje.

A körmeneten résztvevők a következő sorrendben haladnak:

Földmivesek, fertálymesterek (férfiak, városnegyedek zászlója, két lobogó) első kántor, Cifranegyedi ifjúsági egyesület (zászló). — Makiár második negyed Olvasóköre (zászló). Hatvan II. negyedi Olvasókör. Hatvan III., IV. n. Olvasókör, Mária- utcai Olvasókör. — Kér. Szoc. (zászló). Egri földmives ifjak Szt. Imre köre. — Kathoiikus Legényegylet (zászló). Dobóasztaltársaság (zászló). Kér. Iparoskor (zászló). Ácsok, kőművesek zászlója. — Takácsok zászlója. — Szűcsök zászlója. — Cipészek zászlója. — Csizmadiák zászlója.

— Kádárok zászlója.- — Magyarszabók zászlója. — Férfi kongregációk. — Postások. — 2 kántor. — Széntőlvasó-Társulat (lobogó). Női kongregációk. — Missziótársulat. — Oltáregylet (lobogó). — Assisi szt. Ferenc III. rendje (lobogó). — Szt. Vince- nővőrek. — Angolkisasszonyok. — Férfi szerzetesek (jogszerinti elhelyezkedésben).

— Világi papság. — Virágot szóró leánykák. — Celebráns (két oldalt fáklyavivő negyedmesterek, olvasóköri tagok lámpákkal ős díszőrség). — Katonai és polgári hatóságok képviselői, jogakadémia, férfiak és úri nők csoportja. — 3. kántor. — Női hívők csoportja. — A testületek nyolcas sorokban állanak fel.

A körmenet iránya a következő: Az első oltár az érseki rezidencia főtemplomi frontján lévő bejáratnál lesz; a második oltár a Líceum bejáratánál; a Líceumtól az útvonallal szemben levő ka- nonoki ház felé halad a menet, ahol a harmadik oltár lesz, innét a plébániához megy, ahol a negyedik oltár lesz, a plébániától a tisztilak előtt levő útra fordul a menet a székesegyház felé.

A körmenet útvonalán két oldalt sorfalat áll a katonaság és a tanuló-ifjúság a következő rendben: a székesegyház fő