Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-20 / 112. szám
2 eredménnyel Egerben tette le. Törekvésének és szorgalmának jutalmakéin Budapesten végezte theológiai tanulmányait s 1897-ben lett fölszentelt pap. Mint lelkész- helyettes tette le a doktorátust és ugyanakkor is jellemezte már a nagy képzettség, a mély vallásosság és rábízott ügyekért való becsületes lelkesedés. Hamarosan a papnevelő intézet tanulmányi felügye lője, majd a theológián a Szt. Írás tudományának előadója lett és minden törekvését arra fordította, hogy egyházának képzett, tudományos papokat neveljen. Nehéz kötelességein kivüi más feladatokat is végzett. Hosszú évek óta gyónta- tója már az Irgalmas nővérek kórházának és fáradhatatlanul vezeti az angolkisasz- szonyok intézetének lelki életét. 12 évvel ezelőtt megalakította az Űrleányok Kongregációját. Tíz óv óta egyházi házassági védő és öt év óta zsinati biró. Mióta kilépett az életbe, a szeretet, a szelídség, a buzgóság jellemezte. Huszonnégy éves szakadatlan munkája után valóban méltó hozzá az uj méltóság. Zábrátzky György 1863-ban született s 1885-ben szentelték pappá. 35 éven keresztül állandóan lelkipásztorkodással foglalkozott. Mintha az az isteni elv vezérelte volna, hogy «nincs nagyobb áldozat Isten előtt, mint a lelkek vezetése iránt való áldozat.» A rábízott hívek hitélete fölött ezért tudott olyan nagy szeretettel őrködni évtizedeken keresztül. A szeretet jellemzi őt, mint lelkészt, mint a miskolczi kath. gimnázium felügyelőjét, vagy mint az ottani Irgalmas-nővérek lelki életének vezetőjét. Mint «primus inter pares», mint esperes, példát adott paptársainak s ragaszkodást, becsülést vívott ki mindenki részéről. A fényt, amely érdemes munkájáért már eddig is övezte, csak növelni fogja mostani méltóságának dísze. A Zábrátzky- családból ő már a második kanonok s a legnagyobb inegtisztelés, ami uj állásánál fogva érte, az, hogy kanonoki székét egyesítették a miskolczi plébániával, ahol a vegyes vallásfelekezetek között a hitélet fejlesztése még nagy munkára várja. Az installáción részt vett Eger társadalma és Zábrátzky György ünneplésére mintegy 150 főnyi küldöttség Miskolczről, a város minden társadalmi rétegéből. A magyar „Hiszekegy.“ A Védő Ligák Szövetsége — tudvalévőén, az Orsz. m. kir. Zeneművészeti Főiskola igazgatójának, Hubay Jenőnek, közbejöttével pályázatot hirdetett és 20. OOO koronás pályadíjat tűzött ki Papp Váry Elemérnének a Szövetség által elfogadott és pályadijat nyert imája megzenésítésére. 316 pályamű érkezett be. Ezekből Mihalovich Ödön v. b. t. t., zeneszerző, az Orsz. m. kir. Zeneművészeti Főiskola örökös elnöke, Koessler János zeneszerző, az Orsz. m. kir. Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési művész képzőjének vezető tanára és Kerner István zeneszerző, a m. kir. Operaház igazgatója, mint pályabírók, kiválasztották a zenei szempontból legértékesebb 10 munkát. A Védő Ligák Szövetsége azt akarja, hogy a nemzet maga válassza ki, melyiket kívánja magáénak vallani. Evégből május 21-én, délután 6 órára a m. kir. Zeneakadémia nagytermébe országos pályabiróságot hivott össze, melyben az egész magyar nemzet képviselve van, mert a Szövetség az összes meg nem szállott törvényhatóságok, továbbá a megszállott törvényhatóságok budapesti képviseletének kiküldötteit is meghívta. Palló Imre a m. kir. Operaház tagja, valamint a m. kir. Operaház vegyes kara Szikla Adolf karnagy vezényletével előadják a kiválasztott pályamunkákat, hogy mint annakidején Erkel Himnuszának, azonképen most is egyik szerzőnek, az ösz- szehivott országos döntő pályabiróság odaítélhesse a jutalomdíjat és azután a Védő Ligák Szövetsége koszorúját a költőnek és zeneszerzőnek is átadhassa. A bemutatón jelen lesznek: nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója, József kir. herceg, valamint a Vitézi Szék tagjai is azokkal a magyar vitézekkel, akiket a kormányzó: a Vitézek főkapitánya, az általa alapított Vitézi Rendbe elsőknek vesz és avat fel magyar vitézekké. A pályanyertes művet folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor énekli először a m. kir. Operaház énekkara a Szent István bazilikában, hogy azután az iskolai év bezárásakor az ország valamennyi iskolájában kötelezően énekeljék a magyar «Hiszekegyet«. Zászlószentelés. Az egri negyedmesterek uj, díszes zászlóját, mint már említettük is, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor szentelik föl a főszékesegyházban. A nagyértékű zászló védnökségét Csekó Gábor pápai prelátus, nagyprépost vállalta el, mint Eger egyik legrégibb, de mindenesetre legérdemesebb fertály mestere. A zászlőszentelés mise keretében folyik le, amelyet Török Kálmán prépost- kanonok mond, akit negyedmester-társai erre fölkértek s aki a zászló megáídásá- val kapcsolatban beszédet intéz érdemes kartársaihoz. Mise alatt a Polgári Dalkör énekel. A zászlóanyai tisztséget a ma hivatalban lévő fertálymesterek feleségei, a legújabb «barátnő asszonyok* töltik be. A zászlószentelési ünnepre ezúton hív meg a fertálymesteri kar minden érdeklődőt és minden egri egyesületet, intézményt oly kéréssel, hogy a testületek, céhek lehetőség szerint zászló alatt legyenek szívesek megjelenni. Gyülekezés 10—Víll-kor a Lyceum aulájában, hóimét zászlók alatt vonóinak föl Eger tősgyökeres polgárságának erre a szép, bensőséges ünnepére. Vámház, mely láb alatt van. A Deák Ferenc-úton lévő vasúti vám- házról sokszor elgondolkoztam már. De mindmáig nem tudtam rájönni, hogy miért kellett azt annak idején három utca találkozásához építeni? Nagyon kevés szépérzéke lehetett a tervezőjének és nagyon sok bosszúságot okozhatott már, — amint hogy tudtommal okozott is, — a közelében lakóknak. Képzelhető is, mert egyrészt lefelé is fölfelé is elvágja a végiglátást, másrészt elég unalmas látvány lehet a parkok végén tyúkketrecet és — jó időkben — sertés- hizlalót nézdegélni hosszú évtizedek óta. Mire való lehet ott az a vámház ? A vasúton már úgyis megvámolnak minden behozott árut, a bérkocsisokkal pedig ki lehetne egyezni valami méltányos átalányban. Lehet, hogy így kevesebb jövedelem esnék a városra, de a kü’önbözet mindenesetre kisebb annál a kiadásnál, amit a vámos fizetése évente megemészt. De a rideg számítás mellett még egyéb körülmények is indokolttá teszik azt az óhajt, hogy bárcsak a tavalyi hő sorsára jutna ez a mindenképen alkalmatlan viskó. A sorompó kanyarodénál épült és lejtő alatt úgy, hogy már nem egy szerencsétlenségnek, kocsi összeütközésnek volt az okozója. — 1914-ben a megyei közigazgatási bizottság már kimondotta rá a halálos ítéletet, de közb ' jött a háború és mint annyi minden, — ez is feledésbe ment. Úgy értve tudniillik, hogy a vámház nem halt meg, ma is él még mindnyájunk sajnálatára . . . Pedig egyéb jelentősége, haszna nem igen van, mint hogy egyesektől néha megkérdezi: Van-e elvámolni valója? HÍREK. Eger, 1921 május 20 Äpponyi Albert egri díszpolgárságát a mai közgyűlés mondja ki. Nincs kétségünk, hogy a városi képviselőtestület tagjai nagy számmal jelennek meg ezen a "közgyűlésen, de mégis hangsúlyozzuk, hogy annál értékesebb lesz a határozat, minél nagyobb számmal vesznek részt e közgyűlésen a városatyák. A gyűlés 11 órakor kezdődik. Az érettségi szóbeliek középiskoláinkban (ciszt. főgimnázium, leánygimnázium, főreáliskola) június 16—28 ik napjain lesznek Mázy Engelbert főigazgató jelenlétében, Iskolai kirándulás. A ciszterci rend egri kát. főgimnáziumának V.—VII. oszt. tanulói, több tanár vezetésével, Bélapátfalvára rándultak tegnap a reggeli vonattal s este tértek vissza. A tanulóknak szakszerű magyarázatokat volt alkalmuk hallani a bélapátfalvai román-stílű templomról, mely egyik legérdekesebb építészeti emlékünk a késői román-stíl korából. A kirándulók az egri papnevelőintózetnek, mint ottani birtokosnak, vendégei voltak. A füzesabonyi orsz. vásár junius 5-én lesz s reá minden állat fölhajtható olyan községből, amelynek területén nincs állat-vész. Az Egri Koszorús Dalkör ma este 6 órakor próbát tart. Elnökség. 13— «Veszélyben az egri saláta jóhire» (Válasz a szerkesztőséghez küldött panaszra.) Felfedezései megleptek bennünket. Valóban nem is mertük volna hinni, hogy ilyen szoros összefüggés van a vizeshordó, a gyerek-ruha és a . . . saláta megmosása között. Panaszának azonban ilyen formában csak annyi eredménye lesz, hogy Önnel együtt nem eszünk több salátát a piacról. Hatásosabb volna, ha lelketlen szomszédjának a nevét a rendőrség tudó mására hozná. — A tej országosan megállapított ára: 6 korona. Hogy 10 K-őrt veszi, mi arról nem tehetünk. Az uzsora- biróság ellenben még ma is működik . . . Életveszélyes híd A Deák Ferenc utcai vámház mögött van egy karfával ellátott valami. Hídnak nem lehet nevezni, mert e fogalom természetével erősen ösz- szefügg, hogy emberek járjanak át rajta, hogy átjáró legyen. Ez a valami azonban annyira rossz állapotban van, hogy a já rókelők már nem mernek rálépni, félnek, hogy leszakad s inkább kikerülik. Az idegen pedig, aki nem ismeri a veszélyt, a félelmetes recsegés-ropogás hallatára, amit a léptek súlyától elszokott híd fölsír, egyetlen ugrással igyekszik a szárazföldre jutni, mert az alatta tátongó mélység bár mely pillanatban eltemetheti. — A megcsi- náltatására különben kár volna költeni, mert mint halljuk, egy romboló mániákus
