Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-18 / 13. szám

Előfizetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el.

Negyed évre 90 K. — Egy hórs 30 X. —

POLITIKAI NAPILAP,

Felelős szerkesztő; Barsy Karn!« dr.

Szerkesztőség: Eger, LJceutr, Kisdóbivatal; liceu n! ngomdi Telefon szám 11.

A megértés,

a megbocsátás szelleme kezd úrrá lenni immár a lelkeken, úgy az összkormány- ban, mint annak egyes tagjain is és az eredmény, ha ez tovább folytatódik, nem sokára szemmel látható is lesz.

Az emberekben kezd elülni a forradalmi láz, kezdik egymást érteni, becsülni és szeretni. Ma már tudja mindenki, hogy mily mélyre sülyedtünk s hogy ebből csak egy út vezet ki: a munka útja.

Munkálkodni, dolgozni kell mindenkinek, akiben csak egy csöppnyi köteles sógérzet van haza és emberiség iránt s erre a munkára hívja fel most a közoktatásügyi miniszter azokat is, kik vele fel fogásban és világnézetben nem is értenek egyet.

Mindenki segítsen kirántani a sárba ragadt szekeret — Magyarországot. Minden más bajunk sokkal Kisebb ennél, azokra ráérünk majd sfzután is gondolni,

így lehet értelmezni Yass miniszter szavait és teljesen igaza is van. Csak a munka, a fizikai és kulturális munka az, amely lendíthet valamit sorsunkon s csak a kulturális munka s az ebből származó kulturfölény az, mely megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarország ismét a régi legyen nagyságban és jólétben.

A megértő és megbocsátó kéz ki van nyújtva s azt el kell fogadni, amelyből aztán a további végleges megértés is támadhat.

Reméljük és hisszük, hogy e felhívásnak meg lesz az eredménye; duzzogok, félrevezetettek és megtérő emberek fel fogják használni a kedvező pillanatot arra, hogy közelebb hozzák a végleges békét és nyugalmat, melyre már múlhatatlanul szükség van.

A valódi Krisztusi szeretet elkezdte munkáját s lehetetlen, hogy a kezdetnél már elbukna.

A Kath. Kör második kulturdélutánja.

Breznay Imre beszéde.0)

A Kath. Kör helyisége ismét zsúfolásig megtelt hallgatókkal és a műsor, ami előttük lejátszódott, valóban meg is érdemelte a széles- rétegű érdeklődést. A program első pontja Wallandt Ernőnek, az Egri Népújság segédszerkesztőjének a szavalata volt. Az érzések, amelyeket a «Magyar Enek»-ben megszólaltatott, az elszánt# ság, ami deklamációjából kicsendült a feltámadás reményét keltette életre valamennyiünkben.

— Zoltán Alajos húrjairól a kuruc világ szabadságot hirdető dallamai -hangzottak el és mintegy keretül szolgáltak Breznay Imre képzőintézeti tanár előadásához, amely magasan szárnyalva, logikus egyszerűséggel tárta fel a magyarság legborzasztóbb bukásának a liberalizmuson át a kommunizmusban rejlő okait.

— Nem a nagyháboru tisztán és nem is a két forradalom juttattak idáig bennünket, hanem a nemzetromlásnak azok a gyökerei, melyek messze időre visszanyúlnak, azok a politikai események, amelyek Széchenyi Istvántól — Károlyi Mihályig végbementek.

Amit a legnagyobb magyar hirdetett: az önismeret, a haladás, a munka a magyar parlagot a magyar erénnyel ültette volna be. De mi i nem ismertük önmagunkat. Másokban kerestük a '

romlás okait. Az 1832—36 iki események azután az ő programját teljesen mellőzték. Széchenyi megváltozott, fékezte a szenvedélyeket, majd a lavina láttára töprengő lett és végül elborult az elméje.

A külföldön nevelkedett ifjúság öntudatlanul is a liberálizmust terjesztette, s a hangzatos jelszavak hódítottak. Harcoltak a jelszavakért, csak épen az országgal nem törődött senki, mert program nélkül dolgoztak. Egyik katasztrófa jött a másik után. A jobbágyság felszabadítása gazdasági válságot szült. Tönkrement általa a nemesség is, eladósodott, földtehermentesitési kötvényeit elzálogosította, elszegényedve hivatalt vállalt és sírt vigadva, majd ő is liberalista lett. A Bach rendszer alatt azután az iparos osztály is csatlakozott hozzájuk és kialakult az a helyzet, hogy hazafiság ^és liberalizmus egyet jelentett, holott pedig 1870 táján már kiveszett belőle az öntudatlan jóakarat is. Olaszországból jött azután a szabadkőmivesség, a vallástalanság, létrejött a zsidók egyenjogositása, majd a budapesti gyárkapitalizmus, amely kifejlesztette a szociáldemokrata pártot, amely a többi osztályok szervezetlensége folytán súlyos szerephez jutott. Ezentúl azután az átkos túlzó, centralizáció folytán a nyakunkra ült Budapest, a kapitalista, nem magyar főváros. A magyar társadalom pedig Öndicsekvő, elbizakodott lett és az imperialista hóbortnak lett áldozata, amellyel senkinek nem ártott, de magának használt a legkevesebbet. Nem voltunk politikusok, csak politizálok. Hírlapokból tanultuk a politikát, hírlapi lett a műveltségűnk.

1918-ban pedig már hiábavaló volt a figyelmeztetés, a liberális jelszó- alatt világnézetek küzdötték egymás ellen és Károlyi Mihályt mi magunk hívtuk, pedig még községi bírónak se lett volna jó. A kiváló szónok azzal fejezte be beszédét, hogy: ha talpra akarunk állni, oda kell visszamennünk, ahonnan kezdve lezüllöttünk, mert nem akartunk a kijelölt utón haladni. Vissza — Széchényihez.

A lebilincselő szónoklat után pompás zenekari kiséret mellett Pál Endre joghallgató elénekelte mély csengésű baritonján a «Piros hajnal« c. irredenta dalt. Ezután Babocsay Sándor elnök megköszönte a közreműködők buzgó törekvését, a hallgatóság érdeklődését és ezzel a kulturdél- után véget ért.

*) Breznay Imre sikerekben gazdag pályafutásának egyik legszebb babérját aratta a vasárnapi kulturdélután alkalmával elmondott be szédjével. A beszéd legnagyobb jelessége az a bámulatos objektivitás, az a bizonyos történelmi perspektíva, mellyel a még nemrég múlt eseményeit beállította; bírálva, konstatálva, okokat keresve, a hibákat meglátva extra et intra muros. Elbizás nélkül mondhatom, hogy belenézve abba a tükörbe, melyet Breznay Imre vasárnapi beszédében elénk tárt, 1910. óta tartó publicisztikai tevékenységemben nem találtam olyat, amit hajómból kivetni valónak találnék. Csupán egy megjegyzésem volna. A «magyar imperializmus “-ért a «Budapesti Hirlap«- pal együtt, mi, fiatalabb gárda is lelkesedtünk. De ez nem az u. n. imperialisztikus politika lett volna. Mi ezen egy nagyszabású kulturális, gazdasági, politikai programmot értettünk, bekapcsolva ennek megvalósításába az államot, társadalmat, közigazgatást s főleg az iskolát s ennek a programiénak végcélja az lett volna, hogy a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, hosszú, szívós munkával nyerjük meg a nemzetiségeket a magyar állaraeszmének, tegyük vitatlanná a magyar

szupremáciát, teremtsük meg a húsz millió magyart ! így gondoltuk. Sajnos, későn.

Breznay Imre beszéde megérdemli, hogy minden gondolkodó ember elolvassa, megszívlelje és okuljon belőle. Beszédét csütörtöki és következő példányainkban közölni fogjuk. Szerk.

HÍREK.

Eger, 1921. január 17.

Kinevezés. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Wanka Dezső jogszigorló, szikszói lakost, ideiglenes minőségben a budapesti kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká kinevezte.

f Egyházmegyei hirek. Az érsekfőpásztor eladta a harmadéves hittanhallgatóknak és három negyedévesnek december 20 án a hajkoronát, december 21-én a két első és december 26 án a másik két kisebbrendet. Ugyancsak december 26-án alszerpapokká szentelte: Bátor Gáspár,

Dávid Bertalan, Király Kálmán, Nagy Sándor és Tasi Ferenc IV. éves hittanhallgatókat, Csonth Gézát, a budapesti egyetem V. éves hittanhallgatóját pedig ugyanazon napon szerpappá szentelte fel.

Az érsekfőpásztor Káplár Ágoston, érseki udvari káplánt a székesegyházi hitszónoki tiszt alól felmentvén, helyébe kinevezte Hetényi Gyula dr. theológiái tanárt, aki Petro József dr. és Turtsányi Ambrus dr. theologiai tanárokkal együtt fogja végezni a főtemplomban a hitszónoki teendőket.

Ä nosztrifikálás, vagyis a Magyarországra jutó hadikölcsönök elismerése serényen folyik. A falu is nagy számban jelenik meg a nosztriíikálással megbizott intézetekben.

Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy vasárnapi számunkba tévedés csúszott be, ameuy- nyiben a Pénzintézeti Központhoz tartozó pénz* * intézetek valamennyié, tehátjaz összes egri 'pénzintézetek meg vannak bizva a nosztrifikálás végréhajtásával.

Az éhező gyermekekért. Mint megírtuk, városunk lelkes műkedvelői Hevesi Gusz- távné vezetésével f. hó 22. és 23.-án a Városi Színházban esti 7 órai kezdettel az éhező gyermekek Napközi Otthona javára színre hozzák Gárdonyi »Annuska« c. vigjátékát. Jegyek mindkét előadásra kaphatók a tisztviselők Kaszinó- utai Fogyasztási Szövetkezetében.

Visszahelyezések. Jelenszky Kálmán vámosgyörki és Panker Kálmán gyöngyössolymosi községi jegyzők ellen folyamatba tett fegyelmi ügyek jogerősen befejeztettek, minélfogva a gyöngyösi járás főszolgabirája nevezetteket állásukba visszahelyezte.

Az erdőtelki harangok. Szép példáját szolgáltatják az áldozatos hitbuzgóságnak az erdőtelki hivők. Teljesen saját kezdeményezésükre gyűjtést inditottak a hiányzó harangok pótlására. A gyűjtést Maczki Gyula és Bartha Kálmán föld- birtokosok nyitották meg 10,000—10,000 koronával. A jó példán felbuzdulva, a hivők tömegesen járulnak adományaikkal a nemes cél megvalósításához. A begyült összeg azóta már bizonyára szépen kamatozik, mig a megvalósításra sor nem kerül.- Orvosi látogatások dija. Lapunk egyik számában már közöltük a városi tiszti orvosok hivatalosan megállapított orvosi díjazását. Amint értesülünk a Hevesmegyei Orvos Szövetség f. hó 20.-án csütörtökön délután 5 órakor a vá-