Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-13 / 107. szám

EGRI NÉPÚJSÁG.

Annuskában, Innocent Fátyol táncosa Lábos Bellában talált hű megszemélyesítőre.

Jászberényi Kató és Muci a «Bál előtt» c. társas némajátékot adták elő. A kis darab íneséje a következő: A nagymama szivében újra parázslani kezdenek a visszaemlékezések; kecses menüettek, andalgók. Közben elalszik és a nagymama lánykori arcképe megmozdúl. Kilép a keretből és megifjítja a telet. Minden úgy van, mint — tán hatvan év előtt: szenvedélyek tü- zében piheg a kebel és antik zenére antik táncot lejt a nagymama ifjúkori képmása. De jő az ébredés, kialszik a parázs. Csak hamu marad a szívben, a régi tüzek helyén. Jászberényi Kató letűnt korokat szólaltatott meg bájos, franciásan könnyöd táncában.

Kálnoky Eta Liszt Ferenc «Rigoletto paraphrase«-át zongorázta. A nagy lírai mélységekkel rendelkező zenedarabhoz si- múlt az interpretálás, az erősen szubjektív játékstílus.

«A rózsa és a pillangó» c. ballet volt méltó befejezése a műsornak. A virág- nyilást és hervadást, a vágyat az első csók után, a napsütésbe vágyó szerelmet. Vra- tarics Klárika megindító drámai erővel juttattk kifejezésre plasztikus táncában. A csapodár pillangó hódító szerepe Róth Elzának jutott. De értett is hozzá . . .

Bottka Mici volt a konferanszieó. A lányos naivitás szellemességével megértőén beszélt a meg nem értőknek. (A férfiak ugyanis gyanúsan fogadták a harcra való felszólítást . . . Hátha házasság lappang mögötte! ?)

A rendezés munkáját özv. Misikné végezte fáradságot nem ismerő ügybuzgó- sággal. Két lelkes úriasszony volt segítőtársa : Hunyorné és Mártonffyné.

*

Az Uránia bíborfüggönyei ismét megpihennek egy időre. Még a színpadon kószál az itt-ott kiömlött púder illata. Egy sarokban fázósan hervadnak az orgonavirágok. A színpadi dicsőségnek vége. (S minden, ami dicsőség, színpadi.) A mi jutalmunk csak fájó emlékezések, vágyak, röppenő sikerek. A színpad után érzi meg a nő legjobban, hogy a szereplés férfinak

való. Ez viselni, s az gyógyítani tudja a kapott sebeket. Ez a nők örök hivatása, így volt, igy van és nem is lesz másképpen, hiába harcol a szüffrazsetteizmus.

Jakab József.

Országos Apponyi-ünnep.

Apponyi Albert gróf a tiszta, önzetlen hazafiság vigasztaló képét nyújtotta nekünk egy hosszú, munkás életen át.

Tehetségének fénye beragyogta . az országot s ragyogó sugárkévéket lövellt ki messze idegen birodalmakba is.

Az utolsó évek csapásai alatt meg nem törve ő volt, akinek szavától a magyarra ismét fölfigyelt a világ ; aki idegen nemzetek komor itélőszéke előtt, — ha szabad ezt mondanunk, — szerencsétlenségünkhöz méltón, vérző sebeinket, sebzett jogainkat, kegyetlen sérelmeinket férfiasán, méltósággal és megható erővel tárta fel és aki itthon vigasztalója, reménye, példa- adója lett a nemzetnek a borús és bús napokban.

Apponyi Albert gróf tisztelői és barátai köréből bizottság alakúit a nemes gróf születésének 75 dik, dicsőséges közéleti szereplésének 50-dik évfordulója megünneplésébe f. évi május hó 28 ik napján.

A bizottság, amidőn korunk s nemzetünk egyik legnagyobb fiát ünnepelni szólítja az élő nemzedéket, tudja, hogy e szándéka fölveri a visszhangot minden magyar szivében.

Az ünneplésből vármegyénk is kiveszi a részét oly módon, hogy legközelebbi közgyűlésében Apponyi Albert gróf érdemeit megfelelő méltatásban fogja részesíteni, az országos ünnepségen pedig küldöttséggel fogja magát képviseltetni.

A küldöttség vezetője Bobory György dr. főispán; tagjai: Borhy György, Graefl Jenő, gróf Keglevich Gyula, Török Kálmán, Balázsovich Oszkár, Széky Péter dr. és ifj. Győrffy Kálmán törvényhatósági bizottsági tagok.

Gróf Appongi Albert Gyöngyös díszpolgára. Gyöngyös város Apponyi grófot díszpolgárává választotta.

HÍREK.

Eger, 1921 május 13.

Személyi hír az államrendőrségen.

Dr. Begidsán Emil rendőrkapitányt Egerbe helyezték. A kihágási ügyeket vezeti.

Kinevezések a vármegyén. — Dr. Molnár Kálmán — vármeqyei t. b. jegyző.

Dr. Bobory György főispán dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanárt, az egri jogakadémia tanárát t. b. főjegyzővé nevezte ki. Széle Gábor hatvani, Buday Pál tiszafüredi ügyvédeket a főispán vármegyei t. b. aliigyészi címmel tüntette ki.

Egerben is megalakult a mezőgazdasági bizottság. A mezőgazdasági kamarák előkészítésére szolgáló mezőgazda- sági bizottság tegnap Egerben is megalakult. A bizottság elnöke Braun Károly, alelnöke Glósz Kálmán, jegyzője Farkas József. A vármegyei gazdasági bizottságba a Következőket jelölték: első csoport Kovács Sándor, Papp Lajos; második csoport: Siller Imre, Vass István; harmadik csoport: Dr. Alföldi Dávid, Jurcsek Győző; negyedik csoport: Kánitz Dezső, Fekete Károly; ötödik csoport: Gröber Jenő,

Hunyor Béla.

Az Országos Földmives Szövetség nagy-gyülése. A Földm. Szövetség folyó hó 22-én Budapesten, a Vérmezőn nagygyűlést tart. A gyűlés tulajdonképen magyar, faji jellegű demonstráció. Tüntetés kifelé, hogy a magyar nemzetfenntartó erő megvan a föld egyszerű fiaiban, akik ragaszkodnak minden röghöz, melyet az ősök, vagy az ö vérük öntözött széles e hazában — az Adriától fel a havas Kárpátokig. A hevesmegyei küldöttséget Nagy Antal fóispáni irodatiszt fogja vezetni.

A gyöngyösi nagytemplom helyre- állítása. A leégett Ggöngyös fölépítése lassan-lassan megindul. Nagy Virgil műegyetemi tanár Gyöngyösre érkezett és bemutatta a képviselőtestületben a nagytemplom helyreállítására vonatkozó terveket ős költségvetést. Nagy Virgil tervezetében a nagy drágaság miatt csakis a feltétlenül szükséges munkálatok elvégzését javasolja, de még így is megvan győződve, hogyha tervei megvalósulnak,a gyöngyösi nagytemplom helyreállítása lesz hasonló nemben az utóbbi idők egyik legnagyobb művészi teljesítménye.

A Dobó lstván-társaság táncmulatsága pünkösd hétfőjén lesz a Koronában. Tekintettel arra, hogy fedett helyiségek vannak, kedvezőtlen idő esetén is megtartják. Felülfizetéseket a jótékony célra

'/29. Fölmentem a közellátási hivatalba, mivel éppen hétfő volt s ezen a napon | volt esedékes a járandóságom. Egyetlen ! leánykát találtam ott csak. A többi hivatalnok már mind szőtfutott. Ez is idegesen kapkodta össze a holmiját és reszkető hangon hadarta: «A szomszédos Würth házba éppen most csapott.be egy gránát... Én is megyek haza . . . Nem lesz hivatal . .. Hogy is lehetne ? !«

Igazat adtam neki és leballagtam a kihalt utcára. .Átmentem a Würth házhoz. Gondoltam: ha már itt vagyok, megnézem, mit tud csinálni egy gránát.

Az udvar csupa kő- és malter törmelék volt. Az emeletes épület dőli szárnyának földszintjén, egy magas ajtó fölött vágott be a gránát, amint északról jött. Körülbelül egy négyszögméternyi rés volt a falon s körülötte, valamint benn a helyiségben csupa lehámlotl vakolat, deszka- éo gerenda-szilánk.

A háznak egyik hölgy tagja kis csomaggal állott útrakészen. «Megyünk a pincénkbe, a Csiky-utcába! Itt nem lehet maradni. Hiszen minden percben uj gránát

jöhet ... Az előbb a Volf-ház előtt is levágott egy . . .»

Köszöntem és kifordultam a néma utcára, melyen már ott sétált a munkásőrségnek egy fegyveres tagja, persze civil ruhában. Ő is fölfelé ment az -út közepén, ón pedig a gyalogjárón.

Pár lépésről már látni lehetett az úttest angol aszfaltján ütött lyukat. Persze ferdén csapott reá a gránát s igy nem nagy kárt tett benne. Ha nem figyelmeztettek volna reá, talán észre sem veszem.

Mig ott néztem az aszfalt «felhám-foly- tonosság-megszakítását,» rám szólt a fegyveres őr: «Tessék hazamenni. Nem szabad az utcán tartózkodni, mert veszedelmes.» :• Szótlanul fogadtam szót s hazafelé tartottam a Kaszinó-utcán a Piac felé. Sehol egy lélek . . . Minden ablak zárva.

Ekkor szinte futva jön velem szemben egy ember. Valami nagy plakátot osztogatna, ha lenne kinek. A boltok mind zárva; járókelő sehol. Mikor engem meglátott, örömében mindjárt kettőt nyomott a markomba.

Az asztal-nagyságú fehér papiroson Molnár Dániel és Gianone Ágoston dörgedelmes tiltó rendeletéi és fenyegetései voltak. A végén azt helyezték kilátásba, hogy — ha szükségét látják — uj túszokat szedetnek, akik «a legcsekélyebb megmozdulásra életükkel lakóinak.» (NB. A plakát máj. 11-diki keletű volt s hétfőn reggel már a törvónyház celláiban volt több kiváló egri férfiú, akiket még vasárnap este fogtak el s az éj folyamán kegyetlenül összevertek.)

9 óra. Itthon vagyok s alig bírom csillapítani feleségemet, leányomat, akik unszolnak: menjek, rejtőzzem el. És bár a plakát végső sorai aggodalomkeltők, nem vagyok hajlandó elmenni, mert itthon tartóztat a kötelesség.

Egyik pipa dohányt a másik után szívom el. (A kommün idegfeszítő hónapjaiból az az örökségem, hogy rászoktam a dohányzásra). Ki-kinézek az ablakon. Az utca most is nóptelen; csak olykor olykor megy el házunk előtt egy-egy riadt alak. A munkás őrség párosával, hármasával jár s nem egy járókelőt bántalmaz is, úgy kergeti hazafelé.

'/2l0 óra. «Háztartási alkalmazottunk« (pesti lány) minden tiltakozás ellenére el-