Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-12 / 106. szám
2 EGRI INEPUJSAG. A „Hegedűs szőlője“. Ha Petőfi Erdőtelek községben járt volna, biztosan nem Jászberényről irta volna meg azt a kijelentését, hogy: «Nem nagyhírű város Jászberény városa. Itt, a kezem, nem is lesz az soha.» Erdőtelek konzervatív gazdái nem igen vesznek tudomást arról, ami a község határán túl történik, ókét még a kommunizmus sem nagyon érdekelte. Inkább az újságokból tudták meg, hogy mennyit szenvednek a közeli Eger lakosai. A kultúra hullámainak utolsó fodrai Erdőtelek határán törnek meg. ✓ De ha már a «hullám»-Ml tartunk, annál inkább érdekli a gazdákat az a hullám, melyet Hegedűs olcsósági hullámnak nevezett el. Ez a hullám veszedelmesen nyaldossa az erdőtelki korall-szige- tek megvívhatatlan partjait. A napokban künn jártam Erdőtelken, egy kedves ismerősömnél. Reggel 9-kor érkeztem s nagy csodálkozásomra azt hallom, hogy az én bátyám uram már egy félórával ezelőtt megszakította pihenését s künn van a^ szőlőhegyen. Fölkere sésére indultam. Útközben találkoztam vele. Épen hazafelé tartott — tízóraizni. — Szervusz, kedves bátyám ! üdvözlöm kedélyesen. — Isten hozott, felelt ő rá lehangoltam — Hol voltál? Kérdezem mérsékelten. — A Hegedűs szőlőjében, — feleli ő komoran. — ? ? — Igen, igen ! ühmögött ő : A Hegedűs Lóránt' szőlőjében. Meglepődtem a pénzügyminiszter kitűnő üzleti érzékén. Mégis csak tudja ez a Hegedűs, hogy hová fektesse be a pénzét. Barátom szeme révedezve siklott el a gyönyörű rendben sorakozó szőlőtőkék felett. A távolban délibáb játszott, szeméből kicsillant a föld imádata, arcára fátyol borult, majd maga elő nézett, s monolo- gizálva folytatta: — Igen! tavaly még enyém volt ez a gyönyörű szőlő. Ma már a Hegedűs Lóránté ... Közben hazaérkeztünk. Leereszkedtünk a katakombának is beillő pincébe, hol a hordók százaiban forrt, zubogott, vibrált, zenélt, szinte kacagott az őszi termés. A gyertya fénye rávilágított öreg barátom napsütötte arcára s én úgy láttam, mintha beszélt, volna a hordókhoz, az ő kedves játszótársaihoz, mintha élvezte volna a bor zenéjét, mintha arcáról eltűnt volna a fátyol. Aztán ott maradtunk. K. Az ivóvíz kérdéséhez.- „Megszívlelendő“ gondolat. — Eger föltétlenül a modern városok színvonalára fog fölemelkedni. A Város- fejlesztő Rt. máris szép eredményeket tud felmutatni. Eger fürdőváros lesz. — De egy dologról megfeledkezett az illetékes fórum, t. i., hogy a gyógyító hatású melegvíz nem fogja ám a fürdőző közönségnek szomjúságát is csillapítani. Jó ivóvíz dolgában pedig Egernél talán csak a Szahara szegényebb. Borra, sajnos, nem mindenkinek telik, de meg a bor nem is mindenkinek oltja a szomját. Az öt «időszakos» tárkányi kúton kivűl alig van élvezhető vize a városnak. Pedig az öregek meséje szerint az utcákon látható faalkotmányok valamikor iható vizet szolgáltattak. Most speciálisan a Bartakovics (Vöröskút) utcában korhadó faalkotmányról szólok, melyről határozottan állítják, hogy vize teljeseu jó, csak a «semmi sem tart örökké» tör vénye érvényesült rajta. Tehát midőn Eger minden téren újjászületik, talán helyénvaló intézkedés lenne ezeket a meglévő kutakat rendbehozatni, míg régi ábrándunk, a «vízvezeték,» komoly valósággá nem válik. Vagy ha javíthatatlanok, legalább szállítsák be a múzeumba, mert midőn itt látom, mindig a boldog múlt fájó emlékei támadnak föl bennem. Ez a megszívlelést óhajtó kérése a Bartakovics-utcának. pl. Gyöngyösi és egri vendéglők árai. Az egri vendéglősök még mindig nem akarnak eléggé komolyan számolni azzal a ténnyel, hogy az élelmi c'kkek áraiban jelentékeny olcsóbbodás állott be. Az efölött való hosszas elmélkedések helyett mutatóul közöljük néhány vendéglői étel — gyöngyösi és egri árát, hogy a közönség is tiszta képet nyerjen a helyzetről és társadalmi úton kényszeríthesse vendéglőseinket az árak megfelelő mérséklésére. Elvégre is Gyöngyös nincsen oly messzire tőlünk, mint Makó — Jeruzsálemtől és így semmiesetre sem indokoltak az egri vendéglők túlzott árai. De ime szóljanak helyettünk az árak! Gyöngyösön: 1 adag: sült tészta 10 K, borjúsült, marhasült, rostélyos 20—20 K, kirántott borjúsze'let 25 K, borjú- vagy marhapörkölt 18 K, vagdalt hús 15 K, gulyás 15 K, rántott csirke 30 K, paprikás csirke galuskával vagy burgonyával 30 K, sült csirke 25 K. — Ezzel szemben Egerben : 1 adag: sült tészta 12 K, borjúsült, marhasült 25 K, rostélyos 35 K, kirántott borjúszelet 35 K, borjú- vagy marhapörkölt 25 K, vagdalt hús 25 K, gulyás 25 K, rántott csirke 40—45 K, paprikás- vagy sült csirke 40—45 korona. Ezek szerint a húsételek árai adagon- kint 7—15 koronával drágábbak Egerben, mint Gyöngyösön. Miért? — mered elénk a megoldatlan kérdés, amelyre a közönség nem tud, a vendéglősök pedig nem akarnak felelni. Megadhatjuk a választ is ; azért, mert a fogyasztőközönség még mindig nem ébredt annak tudatára, hogy nem ő van a vendéglősök kedvéért, hanem a vendéglősök vannak a közönségért. Maga a tudat azonban még nem elég: — a közönségnek magának kell céltudatos erővel szövetkeznie, az indokolatlan magas árak letörésére. Elvégre a vendéglősök maguk sem állíthatják, hogy Brillat-Savarin konyhájának ínyencségeivel vendégelik a náluk étkező közönséget, miért számítanak tehát oiyan árakat, amelyek nemcsak a mérsékelt igényekhez mért adagok «boldog» fogyasztói, — de az inyenckedők számára is túlságos magasak lennének. Saját érdekükben figyelmeztetjük tehát a vendéglős urakat, — szívleljék íúeg az idők intő szózatát, — nehogy idővel saját kárukon kelljen okulniok. Ugyanezen okokból figyelmükbe a- jánljuk a borárak leszállításának üdvös példáit is. HÍREK. Eger, 1921. május 12. Ä leányest főpróbáját zsúfolt ház nézte végig, valamint a szerdán délután lezajlott előadást is. Részletes , beszámolónkat holnapi számunkban közöljük. Vihar vonúlt át Eger fölötL délután 4 óra tájban. A nagy zápornak, mely körülbelül egy félóráig tartott, bőségesen volt magja is. Szerencsére esővel vegyes és nem nagyszemű volt a jég. — A vihar megakasztotta telefon híreink fölvételét is, melyet igy nem tudtunk befejezni. «Turista mulatság.» A «Természet- barátok Turistaegyesületének« egri csoportja pünkösd vasárnapján tartja szokásos zártkörű nyári táncmulatságát a Koronában. A mulatság, — melynek jövedelmét a magyar turistasport fejlesztésére fordítják, — igen sikerülnek ígérkezik. Meghívóért Gaál Lajos Kaszinó-utcai üzletébe kell fordulni. Makiár adományai. Makiár község, mely a közügyek iránt való áldozatkészségnek állandóan oly szép jelét adja, a mulatságok engedély díjaiból 1023 koronát juttatott hozzánk, melyből 513 koronát a Nemzeti Hadsereg céljaira, 510 K-t pedig a Területvédő Ligának szánt. Rendeltetési helyére juttatjuk. Sport hir. Ma csütörtön sportvacsora a Korcsolya-pavillonban. Ne panaszkodjék a silány termés miatt, ha nem olvasta Vayszada Dezsőnek Aranytanácsok a földmíveseknek című munkáját. Ara 6Ö fillér, a Sajtószövetke- zetben, Eger, alapítványi ház. Falusi iskolásgyermekek jutalmazására alkalmas népszerű füzetkék (az Érseki Líceumi Nyomda és a Egyh.m. Irodalmi Egyesület kiadványai) 40 fill.-tői 2 K ig kaphatók nagy választékban a Keresztény Szajtószövetkezet Propaganda Vállalatánál. Érsek-u. 1. 1 _io Ä nosztrifikálás a helybeli pénzintézeteknél folyó hó 10 én kezdetét vette. — Az ezzel kapcsolatos teendőket Bottka Zoltán ny. min. tanácsos és Hillebrand Ferenc a Pénzintézeti Központ revizora fogják végezni egy bizottság keretében. Az érdekelt közönség a saját érdekében jól teszi, ha bankjánál a nosztrifikálásra benyújtott kötvények sorsa felől érdeklődik, hogy az esetben, ha a nosztrifikálásnak valami formai akadálya lenne, a rendeletben megszabott 15 napi határidő a kérvé- nyezésre még az érdekelt rendelkezésére álljon. Ä propaganda Vállalat üzlete köl csönkönyvtárral felszerelve Érsek-útca 1. szám alatt megnyílt. 1— Egy szegény tanuló elvesztett egy zöld színű vízmentes ponyvát. Kéretik a becsületes megtaláló, vagy nyomravezető, jutalom ellenében Nyár-útca 9. szám alá beadni. i—2 Bel- és külföldi divatlapok a legnagyobb választékban állandóan kaphatók az egri Keresztény Sajtószövetkezet könyv- kereskedésében. 3— 4 középiskolát végzett fiatal emláer irattárnoki teendőre uapidíjasúi felvétetik. Jelentkezés Trak Géza h. polgármesternél. 1—3 Ä torta miatt. Zöld zsalugáteres vidéki házak városában játszódik le a darab A hőse Dörge tenorista, aki diadalainak színhelyéül a «Saskeselyűt» választja. Mivel művészi álmai nem teljesülhetnek, a langyos házasság karjaiba menekül. De jön a végzetes nap fátum-követe, egy torta, amely a szokástól eltérően azelőtt fejezi be földi pályafutását, mielőtt megennék. Ez a titokzatos eset a tenoristát a «Saskeselyűbe» hajtja, de «Saskeselyű» lesz a számára a vendéglő. Megkezdődnek a művész szenvedései a — torta miatt. — Ä darabot Janus irta. Végtelen finom és levegős minden jelenete. Vígjáték, de szatirikus. «Ä kedvenc» művész kálváriáját festi le «a tortától a parókáig,» a jómódtól a zálogházig. Az Uránia igazgatósága evvel a vígjátéki műsorral egy kis derűt akar szerezni a városi közönségnek, aki már belefáradt a sok drámába. — Ä mai előadásra jegyet váltani lehet a mozi-tőzsdében. 9— „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Színház. Műsor: Csütörtök: A Baba. Mérsékelt hely- 1 árakkal. Péntek: Rip van Winkle. Mérsékelt’ helyárakkal. Szombat: Szilveszter. Vasárnap délután: Piros bugyelláris. Mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Szilveszter. Hétfő délután: Mozikirály. Mérsékelt helyárakkal. Hétfő este: Betyár kendője.
