Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-11 / 105. szám
Előfizetési dijak postai szállitássaD Egész és félévi előfizetést nem fogadunk cl. Nagged évre 110 &. — Egg faór* 40 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BBEZNÄY IMRE. Felelőssze'rkesztő: BilRSY KÁROLY dr. ^:Sz,®5.k,eSztösé9J E0®*% Licftfcüi. &sMéMvatals Liccntni sgomd» Telefon ázás« li. Magasabb szempontok azok, melyek Andrássy Gyula gróf rais- kolczi beszámolőbeszédében elejétől végig lépten-nyonion nyilvánűlnak. Magasabb erkölcsi felfogásra mutat az, mikor egy közéleti férfiú bátran és férfiasán megvallja, hogy igenis megváltozott a nézete. Megváltozott, még pedig azért, mert lényegükben megváltoztak a viszonyok is. «Sapieiitis est consilium mutare in melius,» mondja a klasszikus. A bölcs embert az jellemzi, hogy belátja a jobbat és nem szégyenli elfogadni a jobb véleményt. Aki, mint Andrássy is, évtizedek óta homlokterében állott a magyar politikának; aki látta, hogy milyen katasztrófába sodorja nemzetünket az álliberális politika; aki közvetetlen közelről látja, hogy a destruktiv elemek újra kezdenek lábra állni és újra kezdik Magyarország nyugodt, békés, harmonikus fejlődését veszélyeztetni: annak, ha bölcs és hazáját szerető ember, lehetetlen be nem látnia, hogy a közéletben új szempontokra, a politika irányításában új alapokra van szükség. Jogosan kérdezheti Andrássy: bűne a változás, bün-e, hogy változtak a politikusok, akik azokat a nagy újításokat megcsinálták, melyek az emberiséget tovább vitték ? Nem! Kiáltja a forradalmak és a háború gyötrelmei által meggyötört magyar közvélemény. Igenis szükség van arra, hogy a tár- sacalom erkölcsi felfogását átalakítsuk, megneveljük a keresztény és nemzeti szellem számára. Nem azért van erre szükség, — s itt szembe kell, hogy helyezkedjünk Andrássyval — mert a régi liberális (helyesebben: álliberális) politika ellentétben áll a közhangulattal, hanem azért, mert a régi liberális politika tovább vinne bennünket azon az úton, melynek végső állomása az ország teljes züllése, a magasabb erkölcsi szempontokból való kivet- kőzés, a magyarság történelmi hivatásának dicstelen befejezése lenne. Ez az új alap csak a jelszavaktól mentes, keresztény irányzat lehet. Nem «kurzus» és nem «politika», mert mint Rákosi Jenő klasszikusan meghatározta: a politika szereplés, a kereszténység pedig nem lehet politika, vagyis az exigenciák, az alkalmazkodás művészete. A keresztény felfogásnak és erkölcsnek kell áthatnia egész társadalmi és közéletünket, minden intézményünket és berendezésünket. Ebből folyik az, hogy háttérbe szorítsuk az osztályuralmat, a gőgös elzár- kozottságot, a kölcsönös bizalmatlanságot és meg nem értést. Ez pedig nagy munka. Ez szinte Krisztusi programm. Ha Andrássy erre vállalkozott (és hisszük, hogy erre vállalkozott), akkor agyunk minden gondolatával, szivünk minden melegével kisérjük őt közéletünk irányításának nagy munkájában. K. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. A közigazgatási bizottság gyűlése. Hevesvármegye közigazgatási bizott- ! sága május 10 én tartotta gyűlését. Az j alispánt jelentés fegyelmi ügyek elintézé- | séről számolt be, majd a közélelmezés meg- ! nyugtató állásáról tett jelentést. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő indítványozta, hogy a falvakban a közgazdasági szempontokra való tekintettel a mezei munkára alkalmas iskolakötelesek óráját szeptember-október és március-április hónapokban a kora reggeli órákban tartsák meg. Ezáltal elérik, hogy munkaerőt adnak a gazdaságoknak és az osztatlan iskolák osztottá válnak. A bizottság az indítványt elfogadta. — A nép-főiskola előkészítése most van folyamatban. A pénzügyigazgatóság az adóbefize- j tések kedvező statisztikájáról számolt be. | Az államépítészeti hivatal kilátásba he- j lyezte, hogy julius-augusztusra az úttestek j járhatóvá tétele megtörténik. A vármegyei gazdasági felügyelőség és a főállatorvos a terméskilátások javulását és az állategészségügy kedvező voltát jelentette be. Morandi Antal körjegyző az ellene indított fegyelmi eljárást megfölebbezte, de íölebbezését a közigazgatási bizottság elutasította. Rz egri «zöld vásár.» Tarka-barka zűrzavaros zsibongás- ban forr, nyüzsög az egri országos vásár. Az állatvásáron fürgén sürgölődnek az eladó «riskák» között a kupecek. # Hogarth ecsetjére méltó kép : csöndes, komolyszavu gazdaemberek, bámész siheTÁRCA. Eftimiu Viktor — a magyar irodalomról. — Egy bukaresti újság munkatársa meginterjúvolta Eftimiu Viktort, az órömániai színházak felügyelőjét és a bukaresti Nemied Színház igazgatóját, hogy mi a véle- nénye a magyar irodalomról és színházikról. Okulás céijából közöljük le mi is Iftimiu úr «értékes» véleményét, amelyből litetszik, hogy milyen nagy «bűn»-t köpettünk mi el akkor, amidőn «legelőkelőbb» róinkat lehetetlenné tettük, bojkottáltuk, .-őt — holmi «csekélységek miatt» — me- lekülésre kényszerítettük. . . Hintsünk hamut a fejünkre és sza- j iítsunk azokkal az irányokkal és elvekkel, j ímeiyet «holmi» Gárdonyiak és Herczegek j tb. képviselnek. . . Különben a riporter az érdekes inter- j űról a következőket Írja lapjában: Eftimiunak éppen fogadónapja van. 1 Az előszobában színészek és színésznők, térdig érő drága prémbundákban, finom selyemharisnyákban és mélyen kivágott j félcipőkben. Az igazgató fogadőszobájának ajtaján a következő felírások : «Mindenkit fogadok 11 és 1 között. Űj tagokat nem szerződtetek; vagyunk már elegen. — Szabadságot senkinek sem engedélyezek. — Ha nem akarja magát kitenni biztos visz- szautasításnak: ne kérjen előleget. — Ha valamely szerepet nem fogad el, személyes sértésnek veszem. — Az ajánló levelekkel éppen az ellenkező eredményt érik el.» Egyik sem vonatkozik rám ; nyugodtan belépek, amikor sorra kerülök. Dolgozószobája valóságos kiállítás értékes szőnyegekből, képekből, szobrokból, raífi- nált művészi Ízléssel összeválogatva. A magyar irodalom után kérdezősködöm. — Nagyon jól ismerem és nagyon szeretem is a magyar irodalmat, amelyet legnagyobbrészt Goga Oktávián barátom ismertetett meg velem. A vezetésem alatt álló színház már 1909 ben bemutatta Molnár Ferenc * Ördög*-ét, Lengyel Menyhért «Taifun Hajó Sándor «Hivatalnok urak« című darabjait igen nagy sikerrel. Átlag 40 előadást ért meg mindegyikük. Próbák folytak akkoriban Drégely Gábornak *A frakk**) című darabjából is, azonban közbejött akadályok miatt le kellett venni a műsorról. Később egy másik bu- 5 karesti színház játszotta szintén nagy sikerrel. — Nagyon jól ismerem Molnár minden prózai munkáját és darabját, amelyek közül a Liliomot, amely szinte csupa költészet, szintén színrehoznám, ha jó román fordítást kaphatnék. Lengyel Taifunját De- mitriade művészünk vezetése alatt vidéki körútra induló gárdánk, amely Erdélybe is ellátogat, ismét műsorába iktatta. Bíró Lajos, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért | munkáit igen sokra becsülöm és nagyon I sajnálom, hogy úgy szétszóródtak. Hallom: | Lengyel Amerikában van, Bíró Lajos Olasz*) Nálunk «Szerencse fia« c. alatt ismeretes ez a darab. Palágyiék adták. Szerk.
