Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-10 / 104. szám
Hra 2 korona, XXVili. évf. 104. sz. Eger, 1321 május 10. kedd. t álöfizeiésí dijak postai szállítással. P o L I T I K Ä 1 NAPILAP. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Főszerkesztő: BBEZNAY IMRE. Negyed évre 110 K. — Egg hóra 40K. | Felelősszejrkesztő : BÄRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal t Líceumi agomds Telefon szám 11. A szőlőművelés fontossága. Dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő, egyetemi tanár közgazdasági előadása Egerben. Dr. Czettler Jenő, nemzetgyűlési képviselő, május 8-án és 9-én dr. Nagy János, egri képviselő felkérésére Egerben két előadást tartott. Első nap az érseki papnevelő intézet növendékei előtt gyakorlati szociális kérdésekről beszélt. Második nap a Kér. Szoc. Egyesület helyiségében a szőlőtermelő kisgazdáknak és szőlőmunkásoknak közgazdasági helyzetünkről tartott előadást s ennek keretében a szőlő- kultura fejlesztésére hívta fel a több száz főnyi hallgatóság figyelmét. Az utóbbi előadás ünnepies közgyűlés alakjában folyt le. Dr. Nagy János kifejtette, hogy a mostani tájékoztató előadás rendezésével is az a célja, hogy összeköttetésben legyen választóival s a felmerülő kérdéseket megbeszéljék együtt. Ezután felkérte dr. Czettler Jenőt, hogy tartsa meg az előadást. — Dr. Czettler tárgyon kiviil méltatta a választók előtt, képviselőjük, Nagy János érdemeit, melyek az egri nevet fennt a parlamentben híressé tették. Világos látásával és nyílt gondolkodásával — úgymond — ostorozza a gyűlölködést; egyetértést követel, mert ezt a leromlott országot akarja talpraállítani. (Éljen !) * Tönkre mentünk, lerongyolódtunk teljesen. Sok milliárdba került a vesztett háború, ennél is többet (50 milliárd) eltéko- zoliak a Károlyi bérencei, majd az utódaik a vörösek. Volt és van pénzünk, de becsülete nincs. A magas fizetésekkel és napszámokkal csaljuk egymást, és ámít bennünket az állam, amikor bankjegyeire olyan számot ír, mely közelről sem felel meg az értékének. Hegedűs pénzügyminiszter vállalkozott, hogy segít ezen a bajon és hozzá is fogott az operációhoz. Vállalta a felelősséget az operációért, de ez nem elég. A nagy műtét után a betegnek táplálék is kell. A pénznek nem az az alapja, ami a kasszában van, hanem a gazdálkodás. A pénz : váltó, kötelezvény, melynek értéke attól függ, hogy mennyi a termelésünk, a kivitelünk és mennyire tudjuk ellátni magunkat. Fő kiviteli cikkünk volt a búza, de a Bácska elvesztése óta ettől elestünk; mi magunk is behozatalra szorűltunk. — Ma több a behozatal, mint a kivitelünk és ez sem búza, vagy állatféle, hanem javarészben bor. 600 ezer Hl. bort vittünk ki a műit évben. Pénzünk javulását tehát első sorban a szőlőtermelés fokozásával tudjuk siettetni. Ez hozza meg a pénz becsületét. Ettől függ a pénzügyminiszter reformjának a sikere is. Pénzügyi, közgazdasági szempontból, a bortermelés értéke vetekedik a búzával és az arannyal. De szociális szempontból is fontos ennek a felkarolása, mert a nincsteleneknek a legkönnyebb fölemelkedési útja: a szőlő. Ebből nem kell 100 holdas gazdaság, elég egy hold, mert ez már ruhát és kenyeret is ad. De ha a szőlőkulturát, a bortermelést sikeresen akarjuk fokozni, tudnunk kell, hogy nem a tőke tereyn, hanem a pince. Az ügynökök szüret előtt évtizedek óta leszorítják a borárakat s a termést olcsón, a termelési költségen alúl kell elvesztegetni sokszor, ellenben a bepincézett bor értéke mindig növekedik. — Nagy hiba, mondotta tovább a szónok, hogy a bor- termelési adót állandó jellegűnek fogadták el, mert ezt évről-évre kellett volna megállapítani, hogy így a tisztességes borjegyzés megakadályozhassa az ügynökök mesterséges árleesúsztatási manipulációját. A borjegyzést állami kezelésbe kell venni, mert valutajavító .érték megmentéséről van szó. Becsületes szövetkezetek útján pincéről, hordóról kell gondoskodni, hogy akkor értékesíthessük a bort, amikor ára van. Szeszfőző, konyakfőző gyárakat, borecetgyárakat kell felállítanunk, hogy a gyengébb minőségű bort feldolgozhassuk s a jobb minőségűek piacát növeljük. Lengyel- ország, Dánia, Svédország, Amerika jó piaca volt mindig a magyar bornak. Ilyen aprólékos dolgokon múlik a pénz értékének javulása. Nem az adókivetés, hanem a termelt áruk exportja szerzi meg újra a magyar pénz becsületét. A szőlőtermelést ebből a látószögből kell nézni. , Befejezésül dr. Czettler azt mondotta, hogy: A mi kötelességünk a munka, az áldás az Istené. Mi, vezetők, nem ígérünk aranyhegyeket, de lehetőséget nyújtunk arra, hogy a magyar faj jóléthez jusson, mely alapja a jogrendnek s a társadalmi békének. * Dr. Nagy János megköszönte az előadó szónoknak felvilágosításait és hogy a szavaknak eredménye is legyen, azt indítványozta, hogy a pince-szövetkezet megalakítására előkészítő bizottságot küldjenek ki. Indítványát a gyűlés- elfogadta. Beszélt ezután még a gyümölcstermés fel- do]gozásáról, megnyugtató kijelentéseket tett a pénzkicserélésről, majd bemutatta a Hevesmegyei Munkásszervezetek titkárát: Kecsey Lajost s ezzel a gyűlés oszlani kezdett. Werner Adolf dr. kitüntetése. A hivatalos lapmai, vagy holnapi száma közli, hogy dr. Werner Adolfot, a ciszterci rend egri kát. főgimnáziumának igazgatóját, kir. tankerületi címzetes főigazgatóvá nevezte ki a Kormányzó. Amennyire nem lepett meg ez a kitüntetés senkit sem, annyira nagy örömet keltett mindenütt, ahol a mi nagyhírű főgimnáziumunkat ismerik. Nem lepett meg ez a kitüntetés senkit, mert hiszen érdemesebbet alig találhattak volna, mint Werner Adolf dr. És örömet keltett mindenfelé nemcsak a most említett okból, hanem azért is, mert véle és általa ezt a legrégibb és legjelesebb iskolánkat is különösebb megbecsültetós érte. Sok viszontagságon ment keresztül az egri kát. főgimnázium, de életpályájának vonala — eltérően az általában szokásos hullám-iránytól — folyton fölfelé haladó egyenes. Akik két-három emberöltő óta figyelik, vagy tanulmányozzák ennek az intézménynek fejlődését, egyértelműen állapítják meg, hogy folyton csak haladt, folyton emelkedett, de visszaesést még rövidebb időre sem tapasztalhatott nála senki. És ezt nemcsak mindig kiváló tanári testületének, nagy tudású, jeles nevelőtanítói képzettségű munkásainak köszönhette, hanem az egész intézmény vezetésének, tehát vezetőinek is. Jelesebbnél jelesebb, országszerte jól ismert és általánosan tisztelt pedagógusok nyomdokain lépett Werner Adolf dr. az igazgatói hivatalba, melyet előtte Rezucsek Antal és Juhász Norbert, majd Szvorényi József s végül Kassuba Domokos viseltek. És midőn Werner Adolf dr. 1917-ben átvette főgimnáziumunk igazgatóságát, tisztában voltunk avval, hogy minden tekintetben méltó lesz elődeihez. Hiszen nem volt előttünk ismeretlen ! Tiszafüreden született a kiegyezés évében, itt végezte a főgimnáziumot, s 1895-től kilenc éven át volt tanár Egerben. Innét ment a bajai főgimnázium igazgatói székébe, hogy azután tizenhárom évvel később egri perjel és igazgató legyen. Méltán irta róla egyik laptársunk a következőket: «Midőn Egerből távozott, nagyszámú tanítványának, valamint ezek szülőinek lelkében nagy szeretetet és mélységes hálát hagyott hátra. Városunk művelt közönségénél, melyet mélyenszántó tollával és magas színvonalú szabadliceumi előadásaival hódított meg, — a legszebb emlékeket hagyta. . .> És ez a szeretet, ez a hála csak fokozódott, mióta újból körünkben van. A tisztelet szintén csak nagyobbodhatott személye iránt. Az ő egyénisége volt ugyanis
