Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-01-16 / 12. szám

Előfizetési dijak postai szállítással s Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 90 Ä.' — Egy hóra 30 K. — Pygmalion. Pygmalion, Ciprus szigetének mesés királya, uralkodói teendői mellett a szob­rászatban müvészkedett. Ihlettel, hivatott- sággal véste, faragta ki a kemény már­ványból Aphroditének, a pogány isten­nőnek szobrát, mely csodás szépségével magát, az alkotó művészt is elbűvölte. Szerelmes rabja lett a szépség és női báj teljességét kifejező márványszobornak s éjjel nappal könyörgött pogány isteneihez, hogy Aphrodite szobrát az ő boldogítására életre keltsék. ... A közelmúlt eseményei s különö­sen a forradalmak és a forradalmakkal egyidejűleg bekövetkezett ellenséges meg­szállások megpróbált nemzetünk lelkében hatalmas elváltozásokat idéztek elő. A romlás és pusztulás fölismert okozóival szemben általános undor és megvetés nyil­vánult s a közvélemény hangosan köve­telte, hogy állami, közgazdasági és társa­dalmi életünkben s berendezkedésünkben csak azok jussanak szerephez, akiknek lelke át van itatva nemzeti és keresztény gondolattal. A nemzet ifjúsága versenyre kelt a legjobbakkal, hogy rámutasson ne csak a rombolás okozóira, hanem azok nemzetiet­len munkájára és munkaeszközeikre is. A sírjához juttatott nemzet föleszmélve, visszaborzadt az előtte megnyilt sírtól. Életösztönei hatalmas erőre ébredtek s lázasan, fáradhatatlanul alkotta meg a maga léiké kemény sziklájából a boldogulás ide­álját; azt az uj Pygmalion-szobrot, mely­nek szépségén és báján megtükröződik múltúnk, minden bája és szépsége s sze­rencsés ihlettel tökéletesült oly vonásokkal, amelyek a nemzet vágyainak megfelelnek. A nemzeti és keresztény politika Pygmalion-szobra elbűvölte magát a nem­zetet is, mely azt megalkotta. Nincs hőbb imánk, buzgóbb könyörgésünk mint az, hogy ez a szobor életre is keljen ! Ázt várjuk, hogy magától elevenedjék meg? Azt hiszszük talán, hogy elég volt megalkotni a szobor-ideált, melyet tétlen merengéssel, sővárgó álmodással életre kelthetünk? . . . Sajnos, sokan vannak, akik megelégszenek az uj Pygmalion-szobor kö- rülhordozásával; sajnos, hogy sokan meg­találják számításukat abban, hogy annak színlelt rajongóivá szegődtek s a szél fordulásával hozzávaló hűségük pitten- pattan, mint a színes buborék. A mi Pygmalion-szobrunk nem lát­ványosságra alkottatott. Ez nem múzeumi tárgy; ennek meg kell elevenednie! Az iskola, a sajtó, az irodalom és tudomány, színház és művészet, katonaság, a köz­élet és politika, egyház és állam minden tényezője arra van hivatva, hogy céltuda­tos összmüködéssel megelevenítsék a nem­zeti és keresztény gondolatot abban az áldásos szépségében, aminőnek azt az életösztönöktői feszült nemzeti lélek ma­gának megalkotta. Az uj Pygmalionok lelkes, fáradha­tatlan munkája rezgésbe hozza a szobor idegeit és tömörült erejük heve életet gyullaszt. Boldog még a gondolata is annak, hogy a megelevenedő szobor erei­ben tiszta vérünk lüktet s megszinesedett arcán megtükröződik múltúnk minden bája és szépsége a nemzet újabb vágyainak biztató mosolyával együtt. ... Itt tenni, dolgozni, cselekedni kell; a nemzeti és keresztény politikát intézmé­nyesen kell életre kelteni; mert a közöny, fásultság, tétlen merengés és álmodozó sóvárgás mellett a mi Pygmalion-szob­runk — nem is a múzeumba, hanem a lomtárba kerül! Török Kálmán. Zokolás. i. Az egri zokszavak szerzője, előttem ismeretlen okból, beszüntette zokolásait. Hogy igy elhallgatott, városunk gyengébb szivü része hajlandó azt hinni, hogy itt már minden 'rendben van. Ez pedig óriási tévedés: De sok pennát fogok még én el­koptatni, I-ten zokon ne vegye nekem, a mig a boldog megelégedettség teljes tuda­tában nyugvóra hajtom hibákat fölkutató ősz fejem. Hogy azonban időt ne veszít­sek, térjünk csak a dologra. 1. A viharvert bús Deák Ferenc utcai villanyoszlop még mindig nagyon szomorú. A legtöbb ház udvarán a fölhalmo­zott trágya és szemét már eget ver. Az illat óriási, a fertőzés határtalan. Kérjük a lótartó gazdáknak néha az udvarára is benézni, a Deák Ferenc utcán ez irány­ban igen sok nézni való akad. 3. Nyírják már a ház előtti fákat, el­végre tavasz van, jól teszik. Sajnos azon­ban Egerben vagyunk. Itt ezt is mindenki a maga szakállára teheti. Köcsög Tamás­nak például egy méteres fa tetszik, levágja hát a fákat a háza előtt egy méterre, vi­szont a szomszédban lakó Pacal János úgy találja szebbnek,ha 10 méterre hagyja. Teheti, mert állítólag joga van hozzá. Kü­lönben mindezt megláthatod a Csiky Sán­dor utcában, meg másutt is. 4. Az sem kutya, hogy a múlt év­ben a több utca fáit kiirtották, de még hogyan!? Amely háztulajdonosnak szép bajusza volt, annak háza előtt meghagy­tak kettőt, akinek nem volt bajusza, az kapott 3—4-et is. Akire haragudtak, ott egy sem maradt. Tisztelt szépítő bizott­ság! Azt hiszik, hogy ez szép?! Taga­dom. Ha én egy utcát rendbe akarok hozni, akkor nincs elnézés, nincs barátság, akkor csak a köz és a szépérzék. Tessék egy utcában egyforma magas és egyfajta fát ültetni, meglátják, szebb lesz, mint a hogyan most van, bármit mond is erre a magas kertész tudomány. 5. Egyébként kérjük a közönséget, hogy ne feledje otthon oxygén fejlesztő készülékét, ha a mozi harmadik előadá­sára megy. Egy öreg pótsokoló. HÍREK. Eger, 1921. január 15. Subik Károly pápai kamarás. Bizo­nyára általános örömet fog kelteni nem csak városunkban, hanem jóval szélesebb körökben is, hogy XV. Benedek pápa, Szmrecsányi Lajos dr. érsek előterjeszté­sére, Subik Károly érseki titkárt és Tóth POLITIKAI NAPILAP. IcffaV Felelős szerkesztő: Bsrsy Károly dr. TcicfOti Siífsn 11. Tihamér dr.-1, a középponti papnevelő­intézet tanulmányi felügyelőjét, pápai ka­marásokká nevezte ki.' Subik Károlyt, a volt tábori lelkészt, pár éves egri műkö­dése idején mint a közügyekben fáradat- lanül tevékeny, jellemes, jószivii és lelkes papot ismerte meg városunk közönsége,; úgy, hogy szép kitüntetése szinte szükség­szerű pecsét az általános elismerésnek azon az okmányán, amelyet sok sok hálás szív ős a keresztény nemzeti irányzat minden komoly munkása önkényt nyújt neki. Tóth Tihamérnak az Egri Kát. Tudó­sító első szerkesztőjének, a közkedvelt írónak a neve szintén ismert és tisztelt név Egerben. Mindkettejök kitüntetéséhez szívből gratulálunk. Követendő példa. István Lajos nyu­galmazott verpeléti jegyző és földbirtokos nyugdijáról lemondott és azt átadta a Borsod-, Gömor- és Hevesmegyei községi és körjegyzők Egri tápintézete javára. Takarékoskodjunk a villannyal. Nem­régiben a villanygyári igazgatóság hirdet­ményt tett közzé, amely az áramfogyasz­tókat a takarékoskodásra szólította fel. Ezt a kérését a villanytelep még ma is fentartja, miért van tehát az, hogy egyes házakban szinte irigylésre méltó pazar­lással világítják a szobákat? Tekintve az ilyen visszaéléseket, az ellenőrzés megkez­dődik és ahol arra okot találnak, a kor­látozás tartamára az illető házakat kikap­csolják az üzemből. Az ilyen beavatkozá­soknak ugyan nem vagyunk hívei, de be kell látnia mindenkinek, hogy az áram- feszültség nagyon gyenge és a motorok alig bírják a megterhelést. A Nőegylet hétfői tea-délutánja iránt, mely 'ílb-kor kezdődik, általános.m érdeklődnek. Külön meghívókat nem kül­dött szét a rendezőség. A mulatságon 15 kor.-ás személyjegyért és 30 kor.-ás család­jegyért egy csésze teát és süteményt kap mindenki. — Az esetleges adományokat hétfőn délelőtt 10 — 12 óra között kéri a rendezóbizottság a Női Klubba s felülfize- téseket hálás köszönettel vesz a jótékony cél érdekében. Vásároljunk hadifogolysegély bé­lyeget! Testvéreink, véreink ezrei elkép zelhetetlen sanyaruságban, ínségben vár­ják fogságukból való megváltásukat. Ne hagyjuk tovább szenvedni őket, tegyük össze útiköltségüket. Hathatósan elősegít­hetjük hazajutásukat úgy, ha hadifogoly- segélybélyegeket használunk levelezéseink­nél és postaküldeményeink bérmentesíté­sénél, mikor is 1—2 koronával a rendes tarifánál többet fizetünk a fogságban síny­lődök javára. E bélyegek adományai teljes egészükben a hadifoglyok javára lesznek fordítva. Kaphatók a postán bármelyik felvételi osztálynál. Nagybani vételnél a posta főpénztára áll rendelkezésre. Bélyeg­gyűjtőknek értékes sorozatok ! — Mutassuk meg, hogy nem szűnő őrzéssel vagyunk véreink sorsa iránt. Ne szoruljunk ellen­ségeink százszor felpanaszolt alamizsná­jára. Ha kell, vonjunk meg szánktól a falatot, de segítsük haza őket. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik hőn szeretett öcsém temetésén megje­lenésükkel fájdalmamat enyhítették, ezúton mondok hálás köszönetét. Láng József.

Next

/
Thumbnails
Contents