Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-03 / 99. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921. május 3. kedd. XXVili. évi. 99. sz. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 110 K. — Egg hóra 40 K, ­POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BBEZNAY IMRE. Felelősszeirkesztő : BÄRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomdta. Telefon szám 12, Lassan, de biztosan. Emelkedik a korona értéke. Néha meg-mcgáll, de az eredő iránya minden kétséget kizáróan fölfelé mutat s a csúcson ott áll a Hegedűs miniszter által megígért 10-es számjegy. Egy korona egyenlő lesz a sweiezi frank t/i» részével. Ez az a magaslat, me­lyet el kell érnünk, hogy ezen az alapon aztán berendezkedhessünk. Istenem! de mélyre is zuhantunk! Békében a korona 5 krajcárral ért többet a franknál, ma pedig öröm dagasztja a kebleket, mikor olvassuk, hogy 100 magyar korona «már» egyenlő lett 2'52 frankkal, vagyis 252-5 centimessei. Mire e sorok napvilágot látnak, lapunk másik oldalán talán már új számot talál az olvasó. Újabb, örvendetes jelét annak, hogy haladunk a közgazdasági megerősö­dés felé, mert a korona már 2.85. Az okokat vizsgálva, elég legyen rá­mutatnunk arra, hogy a külföld megkapta a kiadós esőről szóló jelentéseket, melyek biztosítékai a jő termésnek. Ez magában is valutajavítő. Bevezették a koronát a párisi tőzsdén, vagyis most már bekap­csolódtunk a világforgalumba. A bécsi, prágai és bukaresti piaóon lázasan keresik a koronát, sőt, mint különös érdekességet, fölemlíthetjük, hogy Bécsben magas ár­folyamon kel a lebélyegzetlen osztrák­magyar bankjegy, még pedig azért, hogy a magyar bélyegzőt ráhamisítva, uj ma­gyar államjegyekre válthassák be. Innen magyarázható a közönség ide­genkedése az ezres bankjegyektől. Hozzá- vehetjük mindehhez az országos pénzügyi tanács működésének kezdetét; annak a tanácsnak, melynek soraiban Európaszerte ismert pénzügyi tekintélyek vannak. Ilyen körülmények közt tehát nem lehet csodálnunk, hogy az argentínai bú­záért, melyet a múlt héten 2700 koronáért kináltak, ma már csak 2000, koronát kér­nek, a karwini szenet 18 cseh koronáért (60 magyar korona) kínálják, a faárak 120 és 115 korona körül állnak mótermázsán- ként, házhoz szállítva. íme a jelenségek, melyek újból és újból azt ajánlják: kitartás, türelem. Lassan, de biztosan. Vigh Béla c. főigazgató. Városunk és vármegyénk minden tár­sadalmi osztályában nagy örömet keltett az a hir, hogy a Kormányzó Vigh Béla reálisk. nyugalm. igazgatónak a kir. tan­kerületi főigazgató címet adományozta. Vigh Béla nevét tisztelettel és sze­retettel mondja ki minden ember, ki vele csak egyszer is hivatalosan, vagy más mó­don érintkezett. Mint az egri áll. főreál­iskolának 4 éven át tanára s 16 éven át igazgatója, igen nagy érdemeket szerzett ennek a fiatal intézménynek megerősíté­sében. Egerbe szülővárosából, Szegedről, jött, hol tiz évig működött. Azt megelőzően Nagykállóban tanárkodott 8 évig s leg­első két évét a premontreiek nagyváradi főgimnáziumában töltötte, mint, világi tanár. 23 éves korában szerezte meg Buda­pesten kitűnő tanári oklevelét az ábrázoló geometriából s ennek volt lelkiismeretes, mintaszerű tanára négy évtizeden át. Pon­tossága, aprólékosságokra is kiterjedő lan­kadatlan figyelme és tárgyszeretete, minden­kor finom tapintatú modora, tanítványai­val is megszerettette ezt a nehéz tárgyat. Egyik tanítványa mondotta róla, hogy a táblára rajzolt minden ábráját, még a leg­szövevényesebbet is, — fotografálni le­hetett volna iskolai kézikönyvbe minta gyanánt. így érthető, hogy a millenniumi kiál­lításon,^^szegedi tanítványainak rajzai ál­tal elismerő oklevelet és bronzérmet nyert. Ahol csak működött, úgy igazgatói, mint a tankerületi főigazgatók is, mftidenkor a legmelegebb elismerés hangján emlékez­tek meg róla, az ő példás életéről és min­taszerű munkálkodásáról. 1910-ben ünnepelte tanári működésé­nek 30. évfordulóját, amikor is Egernek és megyénknek minden intézménye, köz- művelődési testületé, osztatlan tisztelettel sietett üdvözlésére, éppen ügy, mint tanár­társai s intézetének ifjúsága is meleg ün­nepléssel vették körül melegszívű igazga­tójukat. Ugyanakkor szép alapítványt is tettek nevére tanítványai az egri áll. fő­reáliskolánál. A szépsikerű egri kerületi tornaver­senyt (1907. máj. 26.) Vigh Béla rendezte TÁRCA. Ä gorlicei áttörés. (Évfordulóra.) Benkóczg Emil naplótöredéke. III. ' Nyugalmas éjtszaka után virradt reánk május elseje. Szobában, szétszórt szalmán, fejedelmi kényelemmel aludtunk. S bár­mily jól esett is a heverés, sietve mentünk üdvözölni a fölkelő napot. Ki tudja, med­dig süt még reánk ? Ekkor, a kora reggeli órákban tud­tuk meg a gorlieei áttörés bennünket ‘ér­deklő programmját. Egyelőre mint máso­dik vonal fogunk szerepelni, a gorlicei front bieznai szakaszán. Tőlünk balra a német gárdaezred harcol, előttünk a besz­tercebányai tizenhatosoknak Bókássy-zász- lóalja operál eddigi saját előretolt állásá­ban. A reánk vonatkozó, a nagy támadás napjára szóló zászlóaljparancsban a kö­vetkezőképen intézkedett Adorján őrnagy: «Álláshely, 1915. V/l. del. 7/h 15*. Összeköttetés előttünk lévő 11/16 Békássy- zászlóaljjal. Minden század 2—2 küldöncöt küld előre, kik jelentik zászlóaljunk hely­zetét és a közvetlen előllóvő századpa­rancsnoknál maradnak, honnan minden fontos változásról ide jelentést hoznak. Különösen, ha onnan a 11/16. zászlóalj előrehalad l Ezenkívül telefonösszekötte­tésről is gondoskodni kell. Az előllévő vo­nal minden tekintetben támogatásban ré­szesítendő, tehát utánpótlás (lőszer) tekin­tetében is. Az előrevezető futóárkok mé- lyítendők, ezek torokpontjánál csoporto­sulnak a rajok, hogy szükség esetén rajon- kint azonnal az első vonalba lehessen elő­renyomulni. A futóárok megszűntével egyenkint futólépésben gyülekezés a kö- j vetkező fedezékben, ahol továbbiakra a | század- és szakaszparancsnokok intézked- j nek. Szakadatlan megfigyelésről a század- j (szakasz) parancsnokok gondoskodnak. Mindenről ide azonnal telefonjelentés. Ez- redzászló közvetlen védelmét különítmény­szakaszra bízom, amely a 7. századot kö­veti. Tartózkodásom helye: a 8. század jobb szárnyán. Adorján őrnagy s. k.« Ezenkívül tájékozódást nyertünk a tüzérség munkájáról is. Reggel 6 órakor kezdődik meg a lassú tűz, amely fokoza­tosan gyorsul és fél tíz órakor fogja elérni a pergés tetőpontját. Persze a pergőtűz tovább is fog tartani, ha a körülmények íigy kivánják. Alkonyaikor indultunk el Bieznára, hogy ideiglenes állásunkat elfoglaljuk Ezredparancsnokunk vezetett bennünket Sötét lett, mire a bieznai kastélyhoz ér tünk, amely már fényesen ki volt világítva (Valami magasabb parancsnokság hadi szállása volf ott.) Lenn, egy nagy völgy ben épült e kastély, igy az ellenség szeme elől alaposan el volt takarva. Innen már nem messze voltak a tizenhatosok tartalék- óvóhelyei, hol meglehetős nyugodtan töl­töttük el az éjtszakát. Menetközben mégis tapasztaltuk, hogy az oroszok — éreznek valamit. Idegességet árultak el folytonoß tüzelésükkel, úgy, hogy nem egyszer le kellett feküdnünk valami mélyebb helyre, hogy védekezzünk, amennyire lehet, a vaktában puffogó lövésektől. Szerencsére, csupán egyetlen katonánk sebesült meg, az is eléggé könnyen, a karján. Virradatkor — május 2-dikán — már mindannyian ébren voltunk, s főztük a konzervkávét egy kiszáradt víz-ér fenekén Jól esett a meleg is ezen a hűvös májusi reggelen. Nem igen törődtünk most már a magasba szálló sűrű füsttel, amely nyu galmas állásainkban mindig árulónk volt amennyiben az ellenséges tüzérség követ kezétesen a füstölgő helyekre irányította lövedékeit. Reggeli 5 órakor vonultunk be — mindenütt födött helyeken — a tizen­hatosok főállásába, melyet ők már az éj folyamán kiürítettek, előremenvén előretolt sáncaikba. Ideiglenes helyünk az állásépítés va­lódi remeke volt. Mondhatom, hogy szalon­ruhában és lakkcipőben bátran lehetett azokban sétálni! Az árok földje mindenütt ki volt deszkázva az oldalok pedig fűzfa­vesszővel kifonva. A tiszti fedezékek itt is a legnagyobb kényelemmel berendezve.

Next

/
Thumbnails
Contents