Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-01 / 98. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 május 1. vasárnap. XXtniI. évf. 98. sz. • €W' 8 * Timm Előfizetési dijak postai szállítással t Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BBEZNAY IMRE. Felelősszerkesztő: BÄRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatalt Líceumi agonids. Telefon szám 11. ' Baj lesz . . . Igen, ha komolyan magunkba nem szállunk, ha nem gondolkozunk önzetlenül: baj lesz. Az olcsósági hullám széle mihozzánk is eljutott pár héttel ezelőtt. Persze, nem valami erős hullám. Inkább csak a széle; olyan elgyöngült, elmosódő-félben lévő hullámocska. Egyben-másban azért mégis éreztette jótékony hatását, mert például nagyot estek az állat árak; jóval szállott a bőr és a vas ára is. Érezhető volt az olcsóbbodás a szövet árakban s nehány élelmiszer bolti árainál is. A szappan, szintén elsőrendű életszükségleti cikk, tetemesen olcsóbb lett . . . Azt kellett volna ezután hinnünk, hogy az olcsósági hullám tovább nyaldossa a roppant drágasági sziget partjait. De bizony nem úgy történt, hanem ellenkezően. Ami jótékony hatást tapasztaltunk egynél-másnál, az is szünőfélben van. ügy látszik, hogy csak holmi jámbor reménykedés volt az egész s a drágaság lelketlen szigetének nem homokos a partja, hanem kemény szikla. Mikor ugyanis a nyerstermelés, az ipar, a kereskedelem józanabb része látta, hogy az árak ejtésénél magára marad: egyet gondolt és r— árai lassan, de biztosan kapaszkodjak fölfelé. Azt remélhettük volna, azt kellett volna hinnünk, hogy lassan lassan lejebb hangolják a követeléseket az egész vonalon. így például a hús-árak és a zsiradék- neműek árai csaknem felére estek, de azért a napszám minden munkánál a régi maradt, sőt talán emelkedett. Tetemesen alább szállott a tüzelő anyag ára, de azért például a kenyérsütés díját az árvizsgáló bizottságnak kellett leszállítania. A szappan ára is majdnem felére esett, de azért a borbélyok dija nem csökkent. Ezeket a példákat egyáltalán nem válogattuk célzatosan, hanem csak úgy, ahogy a toliunk hegyére jöttek. Hiszen irhattunk volna bármely ipari ágnak műn- kadijáről, előszedhettük volna a kereskedelmi árakat stb. stb-. Csaknem mindnél azt tapasztaltuk, hogy nem akarja megérezni az olcsóbbodást. Pedig hogy az áremelkedéseknél olyan érzékeny volt, mint a földrengést jelző készülők: azt éveken át tapasztaltuk. Akkor minden legcsekélyebb ok elegendő volt az árak, a munkadijak emelésére: ma pedig érzéketlenül vesztegel az a bizonyos jelző készülék. Fontolja ezt meg mindenki s egy-egy kis lemondással mindnyájan menjünk segítségére az általános olcsóbbodásnak, mert különben sohasem javul a helyzet, mert különben — baj lesz. Városi közgyűlés. F. hó 30-án Eger város képviselőtestülete rendes közgyűlést tartott. Napirend előtt Tóth Csepreghy András a szőlőhegyeken uralkodó tarthatatlan állapotokat teszi szóvá. Trak Géza h. polgármester és Bayer Henrik szolgáltak felvilágosítással, még pedig oly értelemben, hogy a szóbeli panaszokat jegyzőkönyvbe veszik és eljárás tárgyává teszik. Nagy János (Malom-utcai) a városból kivezető utak karbantartására hívta fel a figyelmet. Dr. Kálnoky István h. főjegyző az évuegyedes jelentés kapcsán megemlékezett az élete delén elhunyt Barlhos Károly tanácsosról, kit az egész város részvéte kisért a sírjába. Beszámol a Közellátási Vállalat működéséről. Az elmúlt negyedévben a vállalat csak a közszükségleti cikkek szétosztására szorítkozott. A liszt ős cukor kvótát rendesen megkapta a lakosság. A kertészeti munkálatok befejezés felé közelednek. A facsemeték — mintegy 30.000 darab — ültetéséből szép hasznot remél a város, valamint az életbeléptetett szálloda-adóból is. •A tanács jelenti, hogy Szmrecsányi Lajos érseket 70-ik életévének betöltése alkalmából átiratilag üdvözölte. A vámdíjtételek fölemelését a kereskedelmi miniszter némi módosítással jóváhagyta, azzal, hogy a vasúton feladott áruk után is meg van engedve a vámszedés. A központi szeszfőzde felállítása iránti igényét a város fenntartja. Gárdonyi Géza fiainak könyvajándékát a létesítendő városi könyvtár részére a közgyűlés köszönettel veszi és egy nyilvános könyvtár felállítását elhatározza. Az Egerben létesítendő ipar- művészeti telep felállítására részvénytársaság alakul, melyben a város is érdekeltséget vállal. .legszavazzák a városi tisztviselőknek 3—3 éves előlépését. A hasznos ebek adóját 30, a luxus-ebekét 60 koronában állapítják meg összeírás alapján. A Tüzoltóegyesület részére ez évre újabban 250 ezer koronát állapítanak meg. Barthos Károly helyébe Frank Tivadart, ennek helyébe Simonyi Nándor dr. helyettesítik. A 10%-os színházadé fele összegéig a színtársulatnak segélyt állapítanak meg, újonnan szabályozzák a hirdetések utáni díjtételeket (7* iv után 8 napra 2 korona). Nagyobb vita fejlődött ki az Uránia Mozgóképszínház azon kérelme fölött, hogy a 20°/o-os városi haszonrészesedés 10*/»-ra csők Kenhessék. Ez a haszonrészesedés ha- vonkint kb. 40 ezer korona. Ám kétségtelen, hogy ez erősen belevág a magánjogokba, s a tulságba vitt megterheltetés könnyen kedvét szegheti a vállalkozónak. Dutkay Pál, Lipcsey Péter, Barsy István dr. képviselők érvelésének hatása alatt a haszonrészesedést a bruttó nyereség 15 ' TÁRCA. Ä gorlicei áttörés. (Évfordulóra.) Benkóczg Emil naplótöredéke. II. Pitymallatkor — április 29 én — már le sem feküdtünk. Pedig milyen jól esett átvirrasztott hosszú éjszakák után, ilyenkor a frissen felhányt szalmán nyugalomra térni. A bennünket estére felváltó csapatok tisztjei jöttek már hozzánk, hogy előre tájékozódjanak. Mozgalmas élet köszöntött hát be csöndes árkainkba. Bakáink is erősen készülődtek : összeszedték kis motyőjukat, megtisztogatták a ruhát, bakkancsot, fegyvert, mindent, hogy legalább ragyogóan, tisztán vonulhassanak -r- az Örök Biró elé, vagy a győzelmes dicsőségbe. Öreg este lett, mikorra a felváltó csapatok megérkeztek. Rögtön hozzáfogtunk elhelyezésükhöz. A mieinket kivontuk a rajvonalból s mentünk hátra, elfogyasztani Viszonkán az utolsó menázsit. Még egy pillantást vetettünk kedves hajlékunkra, aztán mentünk mi is századainkhoz. Elindulás előtt rövid beszédet intéztünk embereinkhez az elkövetkezendő harcok jelentőségéről s felhívtuk figyelmüket arra, hogy ezentúl német testvéreinkkel együtt fogunk küzdeni a becsület mezején. Ha velük találkoznak, legyenek komolyak, csendesek; harcközben vitézek, bátrak ; hevítse őket is az a lelkesedés, ami a németeket. Úgy ismerjék meg Germánia fiai(a magyar honvédet, mint oroszlánbátorságú, de melegszívű harcost, s mint nagy ügyünket méltányolni tudó lelkes katonát. . . . Nekivágtunk toronyiránt Salo- wának. E község volt Wola-Lusanska melletti és viszonkai állásunk alkalmából ezredparancsnokságunk székhelye. Ide jöttünk be néha-néha 1—2 napi pihenőre : így e szerény község volt egykoron nyugalmunk csendes tanyája. Kicsiny temploméban sokszor elmúlt vergődő lelkünk minden fáradtsága, az oly rég’ elhagyott otthonéit dobogó szivünk minden keserűsége. . . Igen, a falu templomának karcsú tornya most is oly hivogatőan integet felénk, a gyengén holdvilágos, mozgalmas éjszakában. Mert az élet minden lüktetését láttuk, éreztük itt a front mögött. Amerre csak szemünk ellátott, mindenfelé ágyu- tömegek, municiős-szekerek igyekeztek a kijelölt állásokba. Itt már fel van állítva egy nehéz üteg. . . Nem messze a másik. Tovább a harmadik . . . negyedik. . . Hisz’ itt egyt egész ágyú-rajvonal áll! Mi lesz itt, ha ezek egyszer megszólalnak ? És az ágyútenger látása folytán több kérdésre, — amelyeket eddig hiába igyekeztünk megfejteni, — egyszerre megtaláltuk a feleletet. A többek között arra is, hogy a Pus- kival szemben, amelyre való támadásnak még a gondolatától is megborzadtunk, miért állítottak egy aránylag gyönge létszámú, nemzetiségi legénységből álló csapatokat? Ezek a bronz-szörnyetegek fogják először megrohamozni a Puskit, a mi katonáink itt már csak kész helyre mennek. Keresztül megyünk Salowán. Meglátszik ezen a falun is, hogy huzamosabb időn át magyar honvédek laktak benne. Ezredparancsnokunk erélyes keze, rendszerető lelke tisztává, csinossá tett itt mindent. Amikor a télen ide kerültünk, a falu közepén bűzös tó éktelenkedett. .. Éz már jórészben eltűnt, mert a szennyes vizet levezették a mi derék honvédeink az országút árkába. A templom előtti térre parkot varázsoltak szorgalmas munkáskezek, a főtérre pedig jóvizű kutat ástak. A díszes kútház tábláján ott is van a készítés ideje és a fölírás, hogy építették a tizes honvédek. Egyébként díszes obeliszk örökíti meg a templom mellett a tizes honvédeknek salowai tartózkodását. Áthaladva a hosszú községen, a falu
