Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-29 / 96. szám
2 és vagyonhoz, mint a tót a részegséghez. Mikor ugyanis a tót részegen fetrengett a sárban, sokan sajnálkoztak rajta: «Szegény ember!* Dühösen vág vissza a tőt: «Semit szeginy ? ! ... Volnátn csak én mindig úgy!» Az okos ember azonban belátja, hogy ha az állam meg is csapol, eret is vág a pénzemen, de ha ezzel megmaradt pénzem többet ér s többet vásárolhatok rajta: akkor az csak jótétemény. Már eddig is értéke duplájára emelkedett pénzünk. Már két kilő rizst vehetek a decemberi áron; két, esetleg három tehenet, lovat, sertést vehetek azon az áron, melyért négy hónappal előbb csak egyet adtak. Ha 100.000 koronából az állam elvesz 20.000 koronát, nem veszítettem, mert a megmaradt 80.000 korona annyit ér most, mint decemberben 160.000 korona. Tehát még nyertem. Ezt jelenti a vagyonváltság. Az ingóvagyon-váltság már törvény lett. E törvény szerint a bankokba bármilyen formában betett pénzből 1000 K-tól — 10.000 koronáig be kell adni minden 100 korona után 5 koronát; 10.000—50.000- ig minden 100 korona után 10 koronát; 50.000—100.000-ig minden 100 korona után 15 koronát; 100.000 korona összegen felül pedig minden 100 korona után 20 koronát. 1000 koronánál kisebb betétekből nem kell beadni semmit, tehát a szegény ember kis pénzét nem bántja a törvény. Akinek a bankban oly pénze van, melyet még 1914. július 25-ike előtt tett be és kevesebb volt 10.000 koronánál, attól csak a fenti százalékoknak a felét fogják követelni, mivel az még háború előtti jó pénz volt. Ugyancsak felét fogják fizetni az elesettek, hadifogságban eltűntek betétei után. A betűkre, jeligékre, csak keresztnévre, bemutatóra szóló betétek, továbbá idegen pénzbetétek után, bármilyen kis vagy nagy összeg az, minder. 100 korona után 20 koronát vonnak le. Természetesen azokból a pénzbetétekből, melyeket 1920. december 20-dika EGEI InEEÜJSAG. után tettek be a bankokba: semmit sem fognak levonni; továbbá az 1920. december i 20-án lezárolt 20°/i-ból a 100.000 koronán 1 alul levő betétek után a fennmaradt ösz- szeget a betevők visszakapják. A törvény a váltság alól több kivételt állapít meg, így a többek között az intézeteknek, egyházaknak, egyleteknek, alapoknak, alapítványoknak, közjótékonyságot, közoktatást, közművelődést, nemzetvédelmet szolgáló betéteit. ítélet Singer Náthán é§ társai ügyében. A kir. törvényszszék még szerdán délután lefolytatta a bélyegezetlen pénzzel üzérkedők bűnügyének főtárgyalását. Kihallgatták Tóth Józsefet, aki a háború alatt összegyűjtött és a kommunisták elől elrejtett pénzét, mintegy 10 ezer koronát szintén a Singerék utján váltotta be. Sajátságos, hogy pénzének egy része rejtekhelyén összerohadt még sem sietett lebélyegeztetni. A társaságba tartozott Klein Sándor, aki körülbelül 15 ezer K. kicserélésében segédkezett. Véletlenül belesodródott a manipulációkba Zombori Anna pőnztárnoknQ, akinek — szegény helyzetét kihasználva közvetítésre kértek fel. Érdekelve volt a vásárban Kekécs Ignác banktisztviselő is. A délutáni tárgyalásnál egyébként is tisztázódott a helyzet. A cseh illetőségű Ámon Róbertról nem esett több szó és nyilvánvaló, hogy a bankókkal való mutogatásé csak Ososzánszkiné értette félre, mert egész lelkivilágát a pénz-cserebere foglalkoztatta. Egyébként helyreigazítjuk azt az állításunkat, hogy Ámon Róbert zsidó. Nem az. Ámon Róbertét és Déri Istvánt a bíróság fölmentette. Singer Náthánt és Cso- szánszkinét 2 évi börtönre és 10—10 ezer korona mellékbüntetésre ítélték, mely utóbbi behajthatatlanság esetén 1 év 4 hő és 14 havi börtönre változtatható át. A főbünös Singer Salamon szökésben van. 5 hónapi fogházat, 10C0 korona pénzbüntetést és egy évi hivatalvesztést kaptak : Klein Sándor, Zombori Anna, Kekécs Ignác bank-tisztviselő, Kekécs Ferenc, Petites Györgyné és Tóth József. Ügyész fellebbezett Ámon és Déri felmentése ellen és a többi büntetésnek súlyosbításáért;* a védők az enyhítéséért. Amon Róbert a kúria döntéséig fogva marad. az állapot, melynek oka politikai viszálykodás. A városi hatóság, — föltétien biztossággal megállapítható, — csak azért csinálta, hogy bosszantsa az érseket, aki pedig mindenkivel csak jót lett s hazafinak is volt legalább olyan, mint az akkor' «hetu- mogerek« egri tagja. Végre azután a jólelkű érsek segített rajta: a saját pénzén csináltatva kövezetét. * Példája követésre talált. Ugyanilyen (5 láb széles) gyalogjárót rakattak ie a Líceum nyugati és déli oldalán, de nem közvetetlen a fal mellett, hanem a beszö- gelléseket elhagyva, az állók vonala szerint. Ezt 1864. júliusában építették s ugyanakkor elhatározta á főkáptalan, hogy a mai Káptalan-utca gyalogjáróit saját költségén kikövezteti. Az elhatározást mihamar tett követte s ez a gyalogjáró még a bekövetkezett aszfalt-utak korában is sokáig megmaradt. Sőt a Káptalan-utca északi oldalának aszfaltgyalogjáróját most sem keramit-hasábok szegélyezik, hanem a régi riolit-kövezetből maradt szegélyező kövek. Ugyanakkor így sóhajt föl az »Eger» (1864. jul. 11.): «Hát a városi rossz kövezet javítása végett mi sem történik? Dehogy nem! — Azonban a szakértők még nem ! döntötték el, vájjon az a Lucza-széke ist ■ mit a rabok a városháza előtt hetek óta ! készítenek, szintén a reparációk közé tartozik-e ?!» Végre eljutott az aszfalt Egerbe is! Legelső aszfalt-gyalogjárónk a ciszterciek terrasza előtt volt s így került sorra a 80 as évek (/lején a Széchenyi-utca gyalogjárója; majd elég gyors tempóban — pár év alatt — a belváros egyéb utcái is. Ez roppant haladás volt, mert addig a keskeny gyalogjárók még a lcgelsőrangú és legforgalmasabb helyeken is csak macska- fej-kavicsokból voltak. Hogy pedig a házak falait mentsék a fölnedvesedéstől: mindenütt lejtősen rakták le s így (kivált a téli jég alkalmával) meglehetősen kockáztatták az ember testi épségét. E gyalogjárók szélén húzódott végig a vízlevezető folyóka, azontúl pedig az évről-évre kavicsozott makadám-úttest, mely bizony őszi esőzések és tavaszi hóolvadás alkalmával valósággal sártengerré vált. * Végre 1905. táján megcsinálták a ko- csiutak és a piacok aszfaltozását is, mely igen nagy mértékben hozzájárult a város csinosságához és köztisztaságunk javításához. Sajnos, a háború alatt erősen megrongálódtak ezek az utak, mivel jókarban tartásukról nem lehetett gondoskodni. Breznay Imre. Eger, 1921 április 29. Képviselőtestületi közgyűlés lesz szombaton (április 30-án) délelőtt 10 órakor. A tárgysorozatnak 55 pontja van. A 24 órás óraszámítás junius l~én életbelép. A kereskedelemügyi miniszter a minisztertanács felhatalmazása alapján elrendelte, hogy a vasúti és hajózási forgalomban, valamint a posta-, távíró- és távbeszélő szolgálatban, f. évi május hó 31-étől junius hó elsejére virradó éjjel, éjféli 12 órától kezdve a 24 órás óraszámítást használják. Az új óraszámítási rendszer szerint déli egy órától az órákat 13—24 számmal jelölik. Ennek megfelelően az összes hivatali helyiségekben levő órák számlapiait fokozatosan átfestik majd oly módon, hogy az I—XII. római számok alá vörös színnel 13—24 arabs számokat írnak. — Ennek a rendeletnek a hatása természetesen a polgári életben is érezhető lesz. Junius elseje után az ipar, kereskedelem s általában az egész társadalom kénytelen lesz átvenni a 24 órás időszámítást, ami egyébként csak 1—2 napig lesz szokatlan. Hangverseny. A Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaság most rendezi országszerte hires vidéki hangversenyeit, a magyar nemzeti művészet és irodalom pártolására és segítésére. Egerben május elsején tart nagyszabású, kiváló műsoros hangversenyt a Kaszinó nagytermében, amelyen a M. N. K. T. művészei és helybeli művészek lépnek fel. Hangverseny u!án tánc. Jegyek elővételben kaphatók; a Kér. Sajtószövetkezetben 40 és 30 K-ért. Gyászhir. Jaksi Bertalan főgimn. II. oszt. tanuló hosszas szenvedés után meghalt. A kis halottat ma délmán 4 órakor temették s temetésén testületileg vett részt a főgimnázium 1 Hz Egri Koszorús Dalkör ma este 6 órakor próbát tart. Elnökség. 2— Ä »Nyukosz» hírei. A női kalap- és ruhavarrási tanfolyam május elején kezdődik. Mindazon hölgytagok, akik részt- venni óhajtanak, jelentkezzenek naponként délelőtt a «Nyukosz« hivatalában. A tanfolyam 3 hónapig tart. Havonkint 100 korona tandíj fizetendő. Tanóra minden másodnap délután 2—5 óráig. Minden résztvevő magának dolgozik és az anyagot magával hozza. A «Nyukosz* elnöksége. Eljegyzés. Fekete Margitkát Tisza- örsrői eljegvezte Grosz József a Magyar Országos Bizt. titkára. A Makiári II. negyedbeli Olvasókör f. é. május 1-én d. u. 2 órakor a Kertészútcai gazdasági népiskolában közgyűlést tart, melyre a tagokat ez úton hívja meg az elnökség. A cukor forgalma is szabaddá lesz, amennyiben kivonják a hatósági ellátás köréből. A vidéken kereskedők útján hozza forgalomba a m. kir. Oukorbizottság. Ez utalja ki a kereskedőknek s ezek viszont jágy nélkül, a megszabott áron, a fogyasztóknak árusítják. Cukor iparral foglalkozók közvetetlenül a Cukorbizottság utalványára kapják a cukrot. Az eladásra vállalkozó kereskedők forduljanak a M. kir. Cukor bizottsághoz (Budapest, V. Mérleg-utca 9. sz.). Helyreigazítás. Lapunk f. hó 20-iki számában megjelent »Uzsora az adógab•- návaU c. hírünkre a szentistváni községi elöljáróság közli, hogy Orosz Sándor szentistváni molnárnak nein az elöljáróság adott el gabonát, hanem azok a kisgazdák, kik adőgabona beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek. Szentistván az adőgabona leszállítását nem kérte, csak a bün- tetéskópen kivetett kétszeres mennyiség elengedéséért folyamodott. 200 korona jutalom annak a becsületes embernek, aki kedden délután kocsimról lekerült fehér fonott kézitáskámat, ingóságok, könyvekkel együtt Görög-utca 5. szám alá eljuttatja. 2—2
