Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-24 / 92. szám
Ära 2 korona. Eger, l92S április 24. vasárnap. XXVTÍL évi. 92. sz. Előfizetési dijak postai szálú lássál: POLITIK A I NAPILAP. Sgésx és íélévi előfizetést nem fogadunk el ffegged évre 110 K. — Egg hórs 40 R. uaMKefs^£»us£^jc&»u$g(US£aHBaaMGaHBnaMGW3M<M>.' Főszerkesztő: BREZNÄY IMRE. Felelősszerkesztő: B R R S Y KÄROLY dr. Szerkesztőségi Eger, Líceum, Siadéhlwtal! Ikesmi wgossc.-.. T® le!*® szás??. tJ. Szmrecsányi Lajos érsek.- Hetvenedik életéve betöltése napján. — Nagy ajándékot nyert az élet Urától, aki életének hetvenedik esztendejét betöltötte; még nagyobbat, ha jó erőben, munkabíró egészségben érte meg a nyolcadik évtized küszöbét; de még ennél is nagyobbat, ha e ritka tisztesség országos jelentőségű állásban tevékenykedő férfiú homlokát ékesíti. Ezért zeng ma, ápr. 24-én, hálaadó Te Deum szerte a tágas egri fő- egyházmegye minden templomában. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek ugyanis ezen a napon tölti be hetvenedik életévét. Örömünnepe ez annak a nogyedfélszáz papnak, kik az ő szigorú és szeretettel teljes kormányzata alatt munkálják az Ur szőlőjét; annak a mintegy 725.OU0 hívőnek is, akik Eger jóságos szivü érsekében főpásztorukat tisztelik, valamint minden magyar embernek, aki előtt a vailáserkölcsi értékeknek és a hazafiul érdemeknek becse van. Áradozó dicsérgetés, vagy a mai súlyos időkbe nem illő fényes ünneplés ártalmára lenne annak a komoly bensósóg- nek, amely ez alkalomnak valóban nagy és igaz értéket ád. Mert sem a csonka, sem az igazi Magyarországnak nincs olyan eldugott falucskája, ahol méltó tisztelettel ne emlegetnék most a jó egri érseket, aki miután hosszú évtizedeken temérdeket dolgozott egyháza és hazája javára : mesterének, Samassa bibornoknak halála napjától immár kilenc esztendeje tölti be Egernek kilencszáz esztendős főpapi székét. Bölcs, megértő, céltudatos, szociális érzéktől áthatott főpásztori kormányzatát- a mindenkor segíteni kész jószív jellemzi leginkább. Nem volt főpásztor, aki gjötrélmesebb időkben hordozta volna nagy állásának megsokasodott munkaterhét és nem volt főpásztor, akinek közismert jótékonysága általánosabb hálát és nagyrabecsülést váltott volna ki az elfogulatlanok szivéből, mint az övé. Nem beszélhetünk itt jótékony szivének az egész egyházmegyére, a lelkipásztorkodó és a munkában meg- roskadt nyugdíjas papokra példátlan bőséggel kiáradó szeretetéről; nem említjük itt: hol, merre gyámolította öt vármegye területén a templomokat, a nevelő- és tanintézeteket, vagy enyhített a. szegények nyomorán, csak azt említjük fel futólag, hogy Eger, az érseki székváros, mennyiben érezte főpásztorának jótékony kezét. Mikor a kommunista vésztörvényszék fürkészve keresett rá okot, hogy a halállal fenyegetett érsekkel, óhaja szerint, elbánhasson, a proletár törvényszéknek méltán mondhatta egyik egri polgár, hogy találomra állítsanak elő száz tanút, de mind egrieket, ős ha csak egy is akad közöttük, aki az érsekben kifogásolni valót talál, akkor járjanak el vele úgy, amint nekik tetszik. Még a hirhedt Tormási messze földről ide sodródott gyülevész népe is kénytelen volt elismerni: «ügy hallottuk mi is, hogy jótékony ember, mindig jő szívvel segített a szegényeken«. A házi alkalmazottakból is mindhiába igyekeztek kierőszakolni valami terhelő vallomást. «Nincs nála jobb ember!« — vágta a szemük közé az érseki lak házi személyzetének egyik legrégibb tagja. És ez a súlyos következményekkel szembeszálló,. lélekből fakadt vallomás, azt hisszük, hogy itt Egerben sok-sok ezer szívben talál helyeslő visszhangra. Hiszen se szeri, se száma azoknak az Ínséggel küzdőknek, akik megpróbáltatásaikban jótékonyságának részesei voltak. Országos közcéljainkra hazafias készséggel hozott nagy áldozatai, közérdekű alkotásai és alapítványai is büszkeséggel töltenek el minket; mégis az, amivel városunk iránt való jóindulatát tanúsította, az szerez nekünk, leginkább bensőséges örömet. Hogy csak egynéhány tényre mutassunk rá, a lelkeket felrigoliroző missió emléke, a dohánygyári csecsemő-otthon, a városnak ajándékozott Érsekkert, a még egyszer akkorára kifejlesztett Szent-József- nevelőintózet, a tanítónövendékek inter- nátusa ... mind, mind hathatósan sürgetnek minden egri polgárt, hogy hálás szívvel vegyen részt a mai Te Deumon. Az elmúlt gonosz időkben — tudjuk, — akadt néhány megtévedt ember, akik költött ürügyek alatt meg akartak bennünket fosztani gondviselésszerű főpásztorunktól. Vallásos érzülettől áthatott, acélkemény jelleme azonban épen akkor bizonyult a legnagyobbnak, amikor ellenei méltatlanul megalázni igyekeztek őt. Eger népe addig is tisztelte, becsülte, főpásztorát; de amikor az átkos szovjet sehonnai pribékjei főszékesegyházában foglyul ejtették őt, és gonosztévő gyanánt szuronyok közt hurcolták végig székvárosa utcáin, azokban a sötétemlékű órákban valahogy úgy melegebben, bensőségesebben és kitörölhetetlenül Íródott be minden igaz egri ember szívébe ez a tisztes név: Szmrecsányi Lajos. Akkor hajszálon függött életét megőrizte nekünk a Gondviselő. Esdve kérjük, sokunk örömére, áldására őrizze meg ezt az életet soká ! = «Egri Műkedvelők Köre.» E cím alatt minden tekintetben figyelemre .méltó egyesület alakult városunkban ; ahogy mondani szokták: valósággal hézagpótló. Azt a két pompás műkedvelő gárdát, amely csak nemrégiben olyan nagysikerű előadásokat rendezeti, egy táborba terelte az együttérzés, a közös eszményekért való lelkesedés. Hevesi Gusztávnő, Petrán József dr., Marossy József stb. készítették elő az egyesülést és munkálkodásuknak olyan szép eredménye lett, hogy a péntek délután tartott gyűlés már 55 működő taggal mondhatta ki a megalakulást. Joggal számíthatnak azonban arra, hogy még legalább 25—30 taggal bővül a műkedvelő társaság. Ezek az értékes erők bizonyára sok élvezetes estét szereznek majd Eger közönségének és az egyesület nagy mértékben hozzájárul majd városunk közművelődésének emeléséhez. Az uj egyesület előmunkálatairól Petrán József dr. és Marossy József számolt be, majd pontról-poutra letárgyalták az alapszabályokat s a megalakúiás kimondása után megválasztották az uj egyesület vezetőségét. Védnökök: Breznay Imr?, Otta Nándor és Tordai Ányos dr. Tisztikar. Elnök: Molnár Káimán dr. ügyvezető alelnök: Marossy József. Titkár: Petrán József dr. Jegyző: Bartha Béla. Pónztárnok: Zahradnik József. Ellenőr: Fógel Zoltán dr. Háznagy : Udvardy Jenő. Könyvtáros: Babes Sándor. Választmányi tagok: Bárdos József dr., Bene Lajos, Forster Tiborné, Hammel Árpád, Hevesi Gusztávné, Huszthy Zoltán, Krajnák Pálné, Lestál Anna, Lestál Miklós, _ Nagy Gusztáv, Nagy László, Petrik Jenő dr., Rusztek Károly, Staud Mariska, dr. Szokolay Lajosné ős Vutskics Béla. Választmányi póttagok: Fógel Antal, Jakab József, Ringhy Ilonka és Maczky Gózánő. ■ Miután a tisztikar és választmány nevében Marossy József ügyv. alelnök megköszönte a bizalmat ős Ígéretet tett a komoly munkára, a gyűlés véget ért. — Az uj egyesület céljait, munkatervét legközelebb ismertetjük. A Városfejlesztő Gőzmosodája. A régi főkáptaiani (u. n. «kismeleg- vízi«) mosoda helyén a Remény utca 1. sz. alatt teljesen új mosodát emelt most az Építő Ipar R. T. 1920. októbertől 1921. januárig. A felszerelés február hónapban kezdődött meg s ma már teljesen kész van. Az épület tetszetős és benne a következő helyiségek vannak: 1. Iroda és kezelőhelység, bejárattal az utcáról, ahol a ruha bevétele és a kimosott ruha kiadása történik. 2. Mosóhelyiség (16 m. hosszú, 5 m. széles), amelyben három mosógép (vörös rézzel bélelt hengerekkel), 1 keményítő- gép, .3 centrifugális facsarógép s ezenkívül a lugfőző kádak és különböző áztató medencék vannak. 3. Vasalóhelyiség (20 m. hosszú és 5 m széles). Ebben a nagy gőzkalander (mángorló és vasaló), a gallérvasaló kalander, a fényezőgép, gallér-hajlító gép és különféle kőzivasalásra való asztalok vannak. A vasalás gázzal történik. Ugyané helyiséggel kapcsolatos külön fülkében talál elhelyezést a kulisszás gőzszárító, ahol a félig kifacsart ruhák szárítása történik száraz gőzzel. 4. A gépház, ahol egy hajtógép és egy gőztermelő kazán áll, s ezenkívül a gázfejlesztő készülők. A ruha m.osása oly módon történik, hogy a kiválogatott szennyes ruhát a mosógépbe teszik szárazon s hideg vízzel kétszer kiöblítik. Azután gőz-bevezetés által a vizet fokozatosan fölmelegítik s egyszersmind az előre elkészített lúg (szappannal és mosóporral) beleöntik a tartőhen- gerbe. A lezárt hengerben a belső vörösréz-henger forogni kezd, eközben gőz hozzávezetőssel a viz és lúg teljesen felforr, ebben fői a ruha */*—1 óra hosszat. Amidőn a ruha már tiszta, a szennyes vizet külön cső elvezeti és ismét hideg vizet eresztenek a forgó dobba, amikor is a kékítő hozzáadásával történik az u. n. «öblítés.» Az ilymődon kimosott ruhát külön, i e célra való kis kézi kocsikban szállítják
