Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-23 / 91. szám
2 nevezetes évforduló ünneplését, az érseki udvarból is azt az értesülést vettük, hogy ott egyáltalán nem lesz ez alkalomból fogadás, sőt érsekünk nem is lesz itthon. Senki ne gondoljon azért arra, hogy jó- kívánatait kifejezni az érseki lakba megy. Menjünk e helyett a templomba, Te Deu- mot énekelni ás kérni a jó Istent, hogy áldásaival elhalmozva soká éltesse szegény hazánk egyik legnagyobb fiát, Eger jólelkű érsekét! Csak egy virágszálat!. . Nagyszalontán az oláh dögkeselyű szétmarcangolt két fehér magyar galambot, mert március 15-én, magyar szivük érzésének engedve, koszorút tettek a Kossuth-szoborra. Debrecenje Jolánt és Margitot halálra korbácsoltattálc a festett képű, fűzöttderekú «oiáh leventék.» . . . Valaha mi a legteleszájúbb oláh izgatókat is a szegedi államfogház jól fűtött helyiségeibe helyeztük el egy kis pihenőre, hol saját kosztjukon és fehér ágyakban élték • mártiri» életüket s a külföldi lapok mégis tele voltak magyar brutalitással. Ma a «férfias» románok a fehér női test gyön- geségét sem kiméivé, véres cafatokban szaggatják le arról a húst és Scotus Viator mégis hallgat s az emberszeretettől dagadó külföldi sajtó mégis néma. Istenem! olyan rósz lett egyszerre a hírszolgálat, hogy ilyesminek a hire nem tud eljutni a nagy messzeségbe, vagy az annak előtte élesen hallók bedugták füleiket, vagy az igaz magyar keservet, a rajtunk esett igazságtalanságot, vérünk jogtalan hullását nem tudják meglátni, vagy meghallani odakünn? Hiszen, ha az igaz emberszeretet vezette tollúkat, a minket ért fájdalom, a két ártatlan leány szenvedése is kell, hogy fájjon nekik. De ez a nagy hallgatás arra vall, hogy a mi fájdalmunkat s fájó elkeseredésünket senki át nem érzi s a gyalázat megtorlására Azután elővette költeményemet és elkezdte szavalni. Mikor arra a helyre ért, mely az egri egyházmegyei irodalmi iskola alapítóiról, alapításáról, a szabadságharc alatti lelkes magatartásáról (tőkéjét adta a haza oltárára és tagjai harci sorba álltak) zengett: sűrű, nagy szemöldöke által beárnyalt, mélyen ülő szeme ragj'ogott, könnytől csillant meg. És mintha félne, hogy még örömkönnyekre talál fakadni, hirtelen szemembe nézett és markáns, férfias fejbólintással mondta : — Ez így volt! Mintha te is köztünk lettél volna ! — No, hanem száz szónak is egy a vége! Le ne tedd a lantot! Neked hivatásod van. Most pedig, a szád úgy is meg van aranyozva, megaranyozom a kezedet is, mellyel költeményedet írtad. Erre markomba nyomott minden sza- badkozásom ellenére is két darab recés aranyat.. Hej, csak legalább egyik meg volna, hogy megmutathatnám; mert így Hárival szólván: «Hiszik is, nem is, kigyelmetek!» Végül megölelt és elbocsátott. Az ajtónál utánunk kiáltott: «Magasan repül a daru, szépen szól«. Isten áldja meg nemes lelkét! Porai fölé hálával nyújtom e szerény csokrocskát százados ünnepélye alkalmából, —hns. EGRI NÉPÚJSÁG. senki újját sem emeli, mi pedig ma még gyengék vagyunk arra, hogy a kinpadra feszített s nőiességében porig alázott két mártír vóre hullását megtorolhassuk . . . De él magyar s áll Buda még . . . Az ártatlan vértanuk liliomos fejéről a mártirság tövis koszorúját levenni nem tudjuk s poraikat fedő szentelt hantokra sem rakhatunk virágot, de kérünk minden magyar leányt, hogy e két magyarságáért halt ártatlan lélek emlékére tegyen egy virágszálat az imakönyvébe, hogy valahányszor azt imádságra kinyitja: Debre- ceny Jolán meg Margit jusson eszébe. h—a. A piacról. Megint a régi trükk. A piacon, a hentes üzletekben a 16-diki ármaximálás óta alig lehet sertéshúst kapni. Nincs virstli. Nincs semmi, ami az, olcsóbb melléktermékekből kikerül. Szalámit, felvágottat, csemege-szalonnát, — amit zsebed meg nem bir, — kaphatsz, óh éhes halandó. Mi ennek az oka? Az-e, mit a sunyin mosolygó húsárus mond, hogy a termelők nem adják a sertést maximális áron; vagy az, amit mi a sunyi mosolyból sejtünk, hogy hentesek és sertésvágók az árvizs- gálő bizottság által megszabott haszoneshetőséggel nincsenek megéli gedve? Az előbbi nem valószínű! Ha pedig az utóbbi eset áll, akkor az árvizsgáló bizottság munkáját szigorú bonckés alá kell vennünk, mert esetleg lehet ennek a számítása hibás és nem biztosítja a húsvágóknak a törvényes hasznot. — Ha ' azonban e feltevésünk elesik és kitűnik, hogy az árvizsgáló bizottság jól végezvén dolgát, a húsvágók tisztes hasznáról sem feledkezett meg: akkor az egész zsebünkre és gyomrunkra menő manővernek a ser- téshús-árúsok az okai, kik kapzsiságukat még ma sem tudják fékezni s ők is a láncosok meg nem érdemelt s jogtalan hasznára áhítoznak. Az ipar-, a húsárusítási engedély, mely annak birtokosát biztos megélhetéshez juttatja, nézetem szerint, nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is ró annak tulajdonosára. Kötelessége a nyert engedély fejében nemcsak folyton a saját zsebére lenni tekintettel, hanem arra is, hogy — a maga tisztes haszna mellett — azokat is ellássa élelemmel, kiknek szalámira, csemege-szalonnára nem jut. A hatóságot pedig kérjük, hogy üdvös intézkedéseit kijátszani ne engedje, mert mostanában nemcsak az egyes emberek zsebének a teltsége, hanem a sokat szenvedett tömegnek megelégedettsége is fontos. h. HÍREK. Eger, 1921. április 23. Ä Polgári Lövész-Társulat közgyűlése elmarad. A f. hó 24-re tervezett megnyitást az esőzések miatt május hó 5-re halasztotta el a Polgári Lövész-Társulat. 1—2 A budapesti Jegyzőotthon (árvaház, özvegyi otthon, főiskolai internátus, országos iroda stb.) érdekében országszerte mozgalmat szervezett a Jegyzők Országos Árvaház egyesülete. A szervezet elnökévé Morvay János mezőkövesdi főjegyzőt választották meg, Hevesmegyéből pedig a következőket: Választmányi tagok: Goics Endréné (Detk), Könyves Árpádné (Ecséd), Kalmár Gyuláné (Mezőtárkány); hölgybizottsági tagok: Szatnossy Györgyné (Nagybátony), Iványi Lászlóné (Gyöngyöspüspöki), Szabó 1 Gyuláné (Makiár), Özv. Jászberényi Mik- lósné (Eger). A fehér terrorról írnak az «emigránsok» bécsi újságjai és azok nyomán minden külföldi lap, melynek nem tetszik a keresztény nemzeti irányzat. Ezek szerint Magyarországon borzalmas dolgok történnek: rettenetes pld. a zsidóüldözés. A tények azonban mást mutatnak. A nemzeti hadseregbe besorozott zsidók például, husvétjuk alkalmából, országszerte szolgálatmentességet kaptak s élelmezési dijukat is készpénzben kapják meg e napokra, hogy rituális kosztról gondoskodhassanak. És ez helyesen van így..— Csak egy a megjegyzésünk: miért nem közlik a bécsi emigránsok ezt is; miért nem gondoskodik a hazai jobbérzésű zsidóság arról, hogy az ilyesminek hire is eljusson mindenfelé. Hiszen mi nem panaszkodnnk azért, hogy a keresztény katonák például semmiféle nagy ünnepünkön nem kapnak szolgálat- mentességet, sem pedig nem gondoskodnak arról, hogy aki — mondjuk — bőjtölni akar, az böjti kosztot vehessen. Nem, a keresztény Magyarország nem a zsidóság, hanem a hitetlen, a szabadkőműves zsidóság ellen küzd, mert nem akar elpusztulni miattuk. Ez pedig csak érthető, csak természetes. A gabona forgalma május 15-től szabad lesz. A kormánj», értesülésünk szerint, legközelebb rendeletet fog kiadni, amelyben feloldja a gabonaneműekre a belföldi forgalomban jelenleg fennálló szállítási igazolványkényszert és szabaddá fogja tenni a búza, rozs és kétszeres adásvételét is. A közellátás céljaira szükséges gabona bevásárlására a Futura mellett egyelőre 12 gabonakereskedő cég kapott megbízást. Az e célra vásárlandő búza árát mm-ként 1300 K, rozsét 1100 K-bau állapította meg a kormány. A rendelet kibocsájtásával egyidejűleg a vidéki nagyobb gabonakereskedelmi cégek is felhívást fognak kapni a gabona szállítására. Az ugybuzgó rendőr. Meglepődve vesszük a hirt, hogy Magyari János 28 éves földművest bejelentette a rendőr azért, mert malacait többszöri figyelmeztetés ellenére is a Farkas-völgyön legeltette. Igaz, hogy ideje volna már a békebeli utca-rendészetre visszatérni; viszont az is igaz, hogy "a szigorúságot elsősorban a belvárosban, a Deák Ferenc utcán, az Arany János-utcában, a Király-utcában, s a Vörösmarty-utcában s végül Eger legszebb utcájában a Csiky Sándor-utcában kellene legsürgősebben megmutatni. A belvárosban cirkáló rendőr őrszemek mindenesetre jól tennék, ha ott is észrevenné!« a szembeötlő, sokszor kirívó malacságokat. Ez alá a fogalom alá tartozik például az is, ha valaki keresztül gázol a sétányokon. Megjárta a vörös szalaggal. . . . B. Ignác cipész a Hevesmegyei Takarók pénztár előtt ment keresztül, gyanútlanul, és talán minden feltűnési vágy nélkül. Azonban néha úgy van vele az ember, hogy nem sikerül szürkének maradnia, bár körülötte lomha, nedves, ködös eső szitál, így járt B. Ignác is. Szinte már méltatlankodott, hogy miért bámulnak utánna az emberek, amikor valami hivatalos személy elébe toppan és kérdőre vonja: «Hogy merészel maga vörös szalaggal díszített inget hordani?» (Békében volt ez a divat a szocialista munkásság között.) A megszólított ember csak most vette észre, hogy bizony ez átkozottan merész szórakozottság volt tőle, de már nem volt ideje mentegetőzni, mert a gyöngéd figyelmeztetés jobbról-balról elhangzott . . . A cserépfalui gyilkosság tárgyalása. A miskolezi törvényszék büntető tanácsa a napokban tárgyalta a cserépfalusi gyilkosság bűnügyét Maurer László dr. elnök lete alatt. A vádirat szerint 1920. szept.
